Társaság a Közszolgálati Rádióért

 

 

Béremelés - korosztályi diszkriminációval

Akár sztrájk is lehet?

 

Such György ultimátuma a szakszervezeteknek

Such György (Mészáros László?) zárónyilatkozata

 A szakszervezetek válasza

Such György szerint a szakszervezetek vádaskodnak

A szakszervezetek Such György állításairól

Such György tájékoztatója


Úgy tűnik, hiába büntette meg a Magyar Rádiót az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az elnök és humánpolitikai vezető társai nem adták föl az idősebbek ellen folytatott harcot. Legalábbis ezt támasztja alá a Pagoda Hírlevélben (117. szám) a Magyar Rádió szakszervezeti vezetőinek küldött nyílt levél - pontosabban ultimátum.

Noha látszólag nem tartalmi kérdés, megemlítjük, hogy az eddigiektől eltérően a háromoldalas hírlevél eredetileg szkennelt képként jelent meg, rendkívül rosszul olvasható kicsinyítésben, ráadásul a harmadik oldalt ferdén szkennelte a szkenneripari szakértő - lehet tippelni, ki lehetett ő. Hogy mégsem a szkenner rovatunkba került ez a dokumentum, annak súlyos oka van, ugyanis ez a béremelési ötletcsomag nemcsak nagyképű és - a szokásos módon - helyesírási hibákkal tarkított, hanem törvénysértőnek is tűnik.

Íme tehát a legmodernebb szövegfelismerő programmal percek alatt helyreállított és olvashatóvá tett, szöveghű levél:

E/K/238/2008

Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete

Zámori Jenő                                                             

Független Rádiós Szakszervozet

Varga Júlia

Rádiós Dolgozók Tanácsa Katona Terézia

Rádiós Műszakiak Szakszervezete

Dér István

MZTSZ RRSZ Rácz Ottó

MZTSZ VoxArte

Pechan Kornél

                                                                                                                                                                                                                                                             

Tisztelt Szakszervezeti Vezetők!

A munkáltatói oldal képviselői  2008.  július 22-én megkapták a bérfejlesztés érveit tartalmazó, a hat szakszervezet által készített közös javaslatot. A dokumentum hitelessége az aláírások hiánya miatt vitatható, azonban a 2008. július 21-én folytatott bértárgyaláson elhangzottak figyelembevételével azt a munkáltató képviselői megvitatták és a következő javaslataik elfogadását tartják lehetségesnek:

 1.   A bérfejlesztés azokra a munkavállalókra terjedjen ki, akik legalább egy éves MR munkaviszonnyal rendelkeznek, azaz 2006. december 31-én már munkaviszonyban voltak, és azóta is folyamatos munkaviszonyban állnak az MR-nél.

2.   Azoknak a munkavállalóknak a bruttó alapbérét, akiknek a jelenlegi bruttó alapbére 85 ezer és 100 ezer forint közé esik úgy, hogy az átlagbérük nem én el az éves bruttó 150 ezer forintot, egységesen bruttó 110 ezer forintra kell emelni.

3.  A bérfejlesztés szervezeti egység szintű differenciálása során, a szervezeti egységek vezetői, a szakszervezetek képviselőivel egyeztetve alakítsák ki a differenciálás szempontjait. Az egyeztetés során a szakszervezetek képviselői tegyenek javaslatot az átlagnál magasabb és az átlagnál alacsonyabb teljesítményt nyújtó munkavállalókra, valamint a szociálisan különösen hátrányos helyzetben levőkre.

 4.  A többlet munkaidő, a rendkívüli munkavégzés nem lehet a differenciálás alapja.

Munkáltatót javaslat

 A bértárgyalás folytatásához a munkáltató képviselői az alábbi javaslatot teszik.

Bérfejlesztés vetítési alapjának meghatározása:

 A 2008. január 1-től megvalósítandó bérfejlesztés vetítési alapját a szervezeti egységek 2007. december 31-i létszámának és béradatainak figyelembevételével képzett személyenkénti alapbér képezi.

 A bérfejlesztés mértéke:

 Mindenkire kiterjedő  alapbérfejlesztés mértéke: 6 %

Differenciált alapbérfejlesztés: 9 %

 Általános  szabály

 A 2008. évi bérfejlesztésből nem részesülhetnek azok a munkavállalók, akik munkaviszonyának megszüntetése folyamatban van.

 A mindenkire kiterjedő alapbérfejlesztést (az MR átlagos alapbérének 6,0 %-a) minden munkavállaló egy összegben és egyenlő mértékben kapja meg. Ennek összege bruttó 12.000 Ft/fő/hó.

Differenciálási szabály

 A szervezeti egységek között felhasználásra biztosított differenciált bérfejlesztési keret személyenkénti felosztását a szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján az MR elnöke hagyja jóvá.

A szervezeti egységek közötti differenciálás szempontjai:

*    A 2007. évi létszámcsökkentés során   hány %-ot valósított az érintett a szervezeti egység.

*    A szervezet átlag alapbére hány %-ban tér el az MR-. illetve az adott szakmacsoport piaci átlagtól.

*    Mekkora    volt    az    elmúlt    időszak    struktúraváltozásaiban    történő szerepvállalás mértéke.

A személyenkénti differenciálás szempontjai:

*    A munkavállalók munkájának az átlagos teljesítményelvárástól történő pozitív vagy negatív eltérése.

*    A munkavállalók munkájának minősége, kreativitásuk.

*    A személyes hozzáállás.

*    A munkavállalók szociális helyzete.

 A háttér-infrastrukturális területen dolgozó munkatársak részére bevezetésre kerül egy. a műsorkészítői prémiumrendszernek megfelelő műsorhoz kötődő bérelem.

 A munkáltató az előzőekben megfogalmazott összes feltétel együttes, elfogadása eseten az ajánlatát 2008. augusztus 10-ig tartja.

Budapest, 2008. augusztus 2. 

Üdvözlettel:

Such György

elnök

A már említett korosztályi diszkrimináció ott derül ki, hogy - az elnök elképzelései szerint - nem kaphatnak béremelést azok, akik az idén távoznak a Magyar Rádióból. Ezeknek az embereknek a többsége idős rádiós kolléga. Ráadásul a béremelés alapelveit 2008. augusztus 2-án dolgozta ki az elnök, noha már 2007. decemberében bejelentette, hogy tervezi a béremelést. S akkor egy szót sem szólt arról, hogy a 2008. augusztus 1-jén még a rádióban dolgozó munkatársakat szigorúan meg fogja büntetni azért, mert még legalább 8 hónapon keresztül dolgozni merészeltek. A diszkriminációs tervekről egyébként figyelemfelkeltő jelleggel haladéktalanul tájékoztattuk az esélyegyenlőség követelményeinek betartását felügyelő szervezeteket.

De van itt más baj is. Például, hogy a létszámcsökkentésben élenjáró szervezeti egységeket külön is jutalmazzák, miközben villanyszerelőtől műsorvezetőig, kőfaragótól műsordokumentátorig. kőművestől produkciós asszisztensig, lakatostól műsorelemzőig mindenféle állást hirdet a Magyar Rádió.

Végül ravasz trükk az is, hogy a vetítési alap 2007. december 31., és nem - mondjuk - 2008. augusztus 1. Ugyanis ez utóbbi esetben magasabb lenne az összeg.

Reméljük, hogy a szakszervezetek nem hagyják zsarolni magukat, és egy törvényesebb, igazságosabb béremelést fognak kiharcolni.


A szakszervezetek ezt követően megtették a saját javaslatukat, majd Such György gyorsan lezárta a tárgyalásokat. Íme a zárónyilatkozat:

Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete

Zámori Jenő

Független Rádiós Szakszervezet

Varga Júlia

Rádiós Dolgozók Tanácsa

Katona Terézia

Rádiós Műszakiak Szakszervezete

Dér István

MZTSZ RRSZ

Rácz Ottó

MZTSZ VoxArte

Pechan Kornél

Tisztelt Szakszervezeti Vezetők!
 

A bértárgyalás lezárására vonatkozó megállapodás tervezetüket 2008.augusztus 6-án a munkáltatói oldal képviselői megkapták. Ezt követően Önök 2008. augusztus 7-én újabb, a már megküldött tervezettől is jelentősen eltérő dokumentumot küldtek. Az Önök által készített javaslatban az eddigi tárgyalások során képviselt álláspontjukhoz képest lényeges eltérések és új elemek vannak. Megváltoztattak olyan megtárgyalt és megállapodás közeli elemeket, mint pl.:

a. a bérfejlesztésben részesülő munkavállalók körének meghatározási szempontjai;

b. a differenciálás elveinek kidolgozásában történő szakszervezeti szerepvállalás szabályai;

c. a bérfejlesztés visszamenőleges kifizetésnek időpontja.

a. A bérfejlesztésben részesülő munkavállalók körének meghatározása esetében szeretnénk leszögezni, hogy minden, a jogszabályoknak nem megfelelő foglalkoztatási mód az MR érdekeivel súlyosan ellentétes. A munkavégzésre vonatkozó jogviszonyok rendezése érdekében a munkáltató a tavalyi évben minden szükséges intézkedést megtett, így vonatkozó utalásaikat határozottan elutasítjuk. Javaslatukkal Önök nem csupán elismerik az ilyen típusú szerződések esetleges létjogosultságát, hanem azt is kimondják, hogy ne csupán az MR munkavállalói részesüljenek béremelésben, hanem a munkáltató által bármilyen módon foglalkoztatott egyéb szerződéses partnerek díjazása is emelésre kerüljön, amit az MR vezetése határozottan ellenez.

b. A differenciálás elveinek kidolgozásában történő szerepvállalásuk szabályai mentén Önök kötelezni kívánják az MR vezetését, hogy a személyre szóló bérfejlesztési javaslat előkészítésébe vonják be a szakszervezeteket. A személyiségi jogok védelme érdekében nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy a szakszervezeti képviselők az MR munkavállalóinak béradataiba betekintést nyerjenek.

Javaslataik - az előzőekben taglalt pontokon felül - a mértéket tekintve sem elfogadhatóak.

A munkáltató képviselőinek álláspontja szerint nincs értelme a szakszervezeti álláspontok ellentmondó változtatásait követő, a munkavállalók szempontjából ily módon csak időt húzó bértárgyalások folytatásának. Ezért a munkáltató a felek között hosszú ideje zajló, még az elmúlt hónapban is több fordulóban lefolytatott (2008. július 11., 2008. július 21., 2008. augusztus 4.) bértárgyalást eredménytelennek tekinti és ezúton lezárja.

A munkáltató a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve, 2008. szeptember 1-i időponttól végrehajtandó, az általa javasolt eredeti felosztási elveken és mértéken alapuló, alapbérfejlesztés mellett döntött. A 2008. január 1. és 2008. augusztus 31. közötti időszakra eső, a bérfejlesztés adatai és elvei alapján meghatározott, arányosított összeget a kifizetés gyorsítása érdekében a vezetés jutalomként fizeti ki a munkavállalók részére.

Felhívom a figyelmüket, hogy a 2008. évi tárgyalásaink és egyeztetéseink során több - a munkáltató által felvetett - kérdésben hónapok óta nem foglaltak állást. Ismételten kérem Önöket, hogy tegyék meg javaslataikat az alábbi témákban:

- új Kollektív Szerződésre vonatkozó, részletes tervezet;

- az MR elhalálozott (egykori) munkavállalóinak ún. "saját halottá" történő nyilvánításának feltételei; - temetési segélyek kifizetésének feltételei,

valamint - a sztrájk- és az egyéb rendkívüli események (pl. általános tömegközlekedési sztrájk) időtartama alatt szükséges és elégséges szolgáltatások meghatározása, illetve az ezzel kapcsolatos belső normatív szabályok kidolgozása, módosítása.

Budapest, 2008. augusztus 12.

Mészáros László (kézzel írva)

dr. Such György


A Magyar Rádió szakszervezetei augusztus 18-án az alábbi levelet küldték az elnöknek:

 

dr. Such György
elnök
MR ZRT

Tisztelt Elnök Úr!

Megdöbbenéssel olvastuk augusztus 12-i levelét a bértárgyalásokat illetően. Általában igen udvariatlan dolognak tartják, ha megállapodás közeli helyzetben valaki egyoldalúan feláll a tárgyaló asztaltól.

 Természetesen, ehhez a formális jog szemszögéből Önnek joga van. Azonban a jog és különösen a munkajog szelleme szempontjából, valamint a konfliktusmenedzsment elvei alapján ez nem nevezhető szerencsés és hatékony megoldásnak. Különösen nem egy nyilvánosan működő közintézmény esetében.

Valóban igaza van, hogy még tisztázni kellett volna néhány technikai részletet. Erre tettünk kísérletet a megfogalmazott megállapodás-tervezettekkel. Különbség csak a jogi kifejezésmódban van a két változat között, de erre szolgált volna további egyeztetés. Ez elmaradt, ehelyett Ön asztalt borított. Sajnáljuk, de reméljük nem végleges a döntése.

Rátérve levele tartalmára, abban több pontatlanságot és igaztalan vádaskodást találtunk. Mind az Ön jobb tájékoztatása, mind a tárgyalásban részt nem vett rádiós kollégák számára tisztáznunk kell ezeket: 

1. Helyesen használja levelében a "bérfejlesztésben részesülő munkavállalók" fogalmat. Valóban erről lenne szó a tárgyalásokon. Mi sem mondtunk soha mást. Vitánk, amely nem záródott le a tárgyalások folyamán az időpontot illetően volt. Nevezetesen 2007. január 1-től számítsuk-e ezt, vagy 2007. április 1.-től. Ez utóbbi dátum az érintetteken kívüli okból nem lehetett munkajogilag, a korábbi időponthoz igazodóan tisztázott helyzet, ezért bérmegvonással sújtani őket méltánytalan.

Ezt a helyzetet rögzíti mind a két átadott tervezet. Félreérti, ha abban gondolkodik, hogy a mai nem munkavállalói státuszú munkatársakra is kiterjeszti a bérkövetelést bármelyik megfogalmazás.

2. A szakszervezetek soha nem kérték a munkatársak egyéni adataiba, így a fizetési jegyzékébe való betekintés jogát. Ezt, számunkra érthetetlen módon a vezetés mindig előhozta a tárgyalások során - akkor sem értettük, most sem értjük, hogy miért e taktika. Csak a tárgyalások hangulatát rontja egy ilyen elem.

Amit kértünk, az a teljesítmény-meghatározás és az ez által kialakított bérezési elvekről szóló konzultáció, a teljesítmények mérésének nyilvánossága, átláthatósága és ennek dokumentálása.

Úgy gondoljuk, ezzel igen nagy bizalmat szavaztunk a vezetésnek. Gondoljon bele, elvekről és módszerekről beszéltünk és azok ellenőrzéséről. Ugyanakkor a legfőbb ellenőrzési eszköz, nevezetesen ennek tényleges megvalósulásának ellenőrizhetősége nincs a kezünkben. Csak bízhatunk abban, hogy Önök valóban a közösen megállapított elvek szerint fizetnek kollégáinknak.

Kommunikációs zavar lehet csak, hogy az Önök második ajánlatába minket kértek volna fel az egyéni teljesítmények megállapítására. Mi ezt nem fogadhatjuk el. A teljesítménymenedzsment a vezetői munka része, mi csak annak tisztaságát és nyíltságát kértük és kérjük. Erről szól megállapodás-tervezetünk.

3. A c pontnál, a kifizetés időpontjáról szóló kifogásuk értelmezhetetlen. Egy értelmezését tudjuk vélelmezni, hogy Ön a jogilag tisztázott megállapodás-tervezetünk azon pontját kifogásolja, amely a béremelés egyösszegűségéről intézkedik. Mi az általános magyar gyakorlat alapján javasoltuk az egyösszegű kifizetést. Ez nem elfogadható az Önök számára? Tárgyalni kellett volna, kellene erről is.

4. Végül méltánytalannak tartjuk megállapításukat a szakszervezetek állítólagos "ellentmondó álláspontjairól". Ellentmondó állításokat nem, de kompromisszumos javaslatokat változatlanul készek és hajlandóak vagyunk tenni.

***

Összességében a szakszervezetek nem tartják eredménytelennek a tárgyalásokat. Végső soron kiderült, hogy semelyik követelésük nem túlzott és a már év elejétől formálódó véleményünk helytálló. Nevezetesen:

1. Már a tavalyi évben is nyilvánvaló volt számunkra, hogy az alapbérek emelésére van pénzügyi forrás. Sajnáljuk, hogy a vezetés úgy döntött, hogy jutalomként fizeti ki azt év végén. Ezzel munkatársaink 2008-ban 8 hónapra elestek jogos járandóságuktól. Ezt ugyan talán visszakapják - tekintve a vezetés ajánlatait -, de a mai gazdasági helyzetben jobb lett volna, ha nem ez történik.

2. Nem tévedtünk akkor sem, amikor az emelés idei mértékét megfogalmaztuk. Fedezet erre is van. Ez akkor is igaz, ha a vezetés minden érdemi gazdasági információt elzárt tőlünk. Régóta dolgozunk e szervezetben, ismerjük képességeit.

18%-os követelésünk az általános magyar inflációs adatokkal és az országos bérajánlásokkal alátámasztott volt, a három év elmaradásait figyelembe véve. A 15-16%-os emelés esetén a munkavállalói oldal kisebb elmaradásban marad az országos átlaghoz képest, de ez megfelelő kompenzációk esetén, figyelemmel a kollektív szerződés tárgyalásaira, elviselhető kompromisszum.

3. Úgy gondoljuk, az az értékelésünk is megalapozott, amely a mai vezetés nyilvános és átlátható teljesítményértékeléstől való távolságtartását diagnosztizálja. Ha a vezetés nem tud megfelelően erre a kérdésre válaszolni, akkor ez vagy vezetési hiba, vagy tudatos stratégia, amely a rossz szocialista "fehérasztalos-pofapénzes osztogatást" tarja vezetési technikának - ahogyan azt a kékgallérosok mondanák. Ez ellen szakszervezetként fel kell lépni.

Megértjük munkatársainkat, akik nyugtalanok a bértárgyalások elhúzódása miatt. De nekik is látni kell, hogy nem a szakszervezetek húzták az időt, hanem a vezetés halogatta a tárgyalásokat hol az általunk az óta sem megismerhető üzleti tervre hivatkozva, hol a hiányzó kuratóriumi döntésre, hol a teljesítménykövetelményekről szóló szakszervezeti tervezeteket hiányolva. Az első érdemi bérfejlesztési ajánlat április 29-én került a tárgyalóasztalra, feltételként szabva a jóléti ingatlanok eladását. Úgy tűnik most sem volt türelme a kompromisszumot kivárni. Inkább fenyegetődzik és zsarol. Ezt az utat nem javasoljuk a további tárgyalásokra, amelyek, reméljük folytatódnak a bérek vonatkozásában, és elkezdődnek a kollektív szerződésről.

***

Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy milyen helyzethez és ajánlathoz tér vissza a vezetés. Megállapodás-javaslatunk további tisztázást szolgált volna, hogy egyértelmű legyen mindenki számára a béremelés mértéke és összes részlete.

Éppen ezért augusztus 21-én 10 órára tárgyalásra hívjuk a vezetést, hogy a béremelés mértéke és részletei tisztázottak legyenek, illetve a kollektív szerződésről indulhassak az egyeztetések. Amennyiben az időpont nem elfogadható, úgy azt kérjük, hogy ugyanazon napon belüli új időpont megjelölésével adjanak saját tárgyalási terminust és ezt közöljék augusztus 19-én 16 óráig. Ha a vezetés továbbra is elzárkózik a tárgyalástól, úgy kénytelenek leszünk a sztrájk lehetőségét is megfontolni.

 Az agresszív, zsaroló tárgyalási mód minket is arra kényszerít, hogy további jogi és intézményi lépéseket tegyünk a munkavállalók jogainak érvényesítése, valamint megbecsülésének helyreállítása érdekében:

ˇ     Tűrhetetlen, hogy még nyilvános adatok szolgáltatása elől is elzárkózik a vezetés és semmilyen érdemi, írásos információt nem adott számunkra a rádió gazdasági helyzetét vagy a bérdifferenciálás szempontjait illetően, vagy ha szolgált is adatokkal, azokat csak jelentős késlekedéssel és olyan csoportosítással adta, amelyek értelmezhetetlenek voltak az ügy szempontjából. Ez számunkra a jogaink csorbítása és ezt a magyar jog sem tolerálja.

ˇ     A nyilvánosság is kell, hogy értesüljön a közpénzből fenntartott intézmény viszonyairól.

ˇ     Úgy gondoljuk, a tulajdonos számára sem megengedhető, hogy a vezetés teljesen önkényesen, átláthatatlan és követhetetlen módon kezelje akár a bérköltségeket is, amire a kollektív tárgyalások és megállapodás nélkül a menedzsmentnek lehetősége nyílik.

 

Budapest, 2008. augusztus 18.

Üdvözlettel: MRDSZ, FRÁSZ, RDT, RÁMÜSZ, MZTSZ, RRSZ.  MZTSZ-VoxArte

 

Kapják:

MR ZRt munkavállalói
Dr. Such György, elnök
Dr. Rangos Katalin, elnök, MRKA
Dr. Gál András Levente, elnökhelyettes, MRKA


Such György augusztus 19-én válaszolt a szakszervezet levelére, amelyet az elnök a Magyar Rádió belső hálózatán - tehát a Magyar Rádióval munkaviszonyban nem álló szakszervezeti tagok számára nem könnyen hozzáférhető módon - tett közzé augusztus 21-én este. Az eredetileg word formátumú szöveget szkennelt képek formájában tartalmazó, pdf-be konvertált dokumentum (háromszoros átalakítás) mentését és nyomtatását is letiltatta Such György - csakúgy, mint korábban számos dokumentumot a nyilvános www.radio.hu honlapon, ezért egy, a windows 95 óta minden Microsoft operációs rendszerbe beépített, de kevesek által ismert programot is kellett használnunk a szöveghű közlés érdekében.

A kívülállók számára megjegyezzük, hogy a Such György által hivatkozott alkalmazotti juttatásokat - pl. ingyenes RTV részletes, ebédjegy, internet, üdülési csekk, házassági segély, szülési segély, temetési segély, tanszersegély - a dolgozók túlnyomó többsége - a rászorultak kivétel nélkül - a Such korszak előtt igénybe vette, vehette. Rádióújságot pl. mindenki kapott - még a nyugdíjasok is.

Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete                                                                          E/K/247/2008

Zámori Jenő

Független Rádiós Szakszervezet

Varga Júlia

Rádiós Dolgozók Tanácsa

Katona Terézia

Rádiós Műszakiak Szakszervezete

Dér István

MZTSZ RRSZ

Rácz Ottó

MZTSZ VoxArte

Pechan Kornél

Tisztelt Szakszervezeti Vezetők!

A bértárgyalás lezárásával kapcsolatos 2008. augusztus 18-án kelt levelüket megkaptam. Levelük sajnos nem a valóságnak megfelelően tükrözi a tényeket és a kialakult helyzetet.

A további félreértések elkerülése végett az alábbiakban összefoglalom a bértárgyalás folyamatát:

A 2007. november 24-én tartott rádiós napi beszédemben több száz MR munkavállaló, valamint a szakszervezetek vezetői, illetve képviselői jelenlétében ismertettem a 2008. évi bérfejlesztési elképzeléseimet, Egyértelműen elhangzott a bérfejlesztés munkáltató által tervezett mértéke (4,5 %-os mindenkire kiterjedő és 7 %-os differenciált alapbérfejlesztés), és a pénzügyi források megteremtésének szükségessége.

A tájékoztatást követően a szakszervezetek képviselői 2008. július 11-ig nem fogalmaztak meg semmilyen eltérő javaslatot, sem a mértéket, sem a bérfejlesztés szabályait, sem a differenciálás szabályait illetően annak ellenére, hogy a munkáltató képviselőivel folyamatosan hivatalos tárgyalásokat folytattak az alábbiak szerint;

1. 2008. február 15-én az MR 2008. évi üzleti tervével és a benne szereplő bér és jóléti célú keretekkel kapcsolatban;

2. április 29-én az MR Kollektív Szerződésének 1. sz. mellékletében meghatározott jóléti juttatások keretösszegéről és a munkáltató bérfejlesztési elképzeléseiről;

3. 2008 május 20-án a bérfejlesztés egyik lehetséges pénzügyi forrását biztosító ingatlanértékesítési lehetőségekről (a munkáltató újból ismertette bérfejlesztési javaslatait mind a mértékre, mind a differenciálásra vonatkozóan).

A 2008. június 4-én az MR összes munkavállalója számára megtartott elnöki tájékoztatón ismételten megerősítettem bérfejlesztési javaslataimat.

A szakszervezeti javaslatok hiányát érezve, valamint a fennálló helyzet megszüntetése érdekében 2008. június 6-án - 170 munkavállaló aláírásával - spontán munkavállalói kezdeményezés indult a 4,5 %-os alapbérfejlesztés megvalósításának módjára, amely kezdeményezés megerősítette az általam 2008. június 4-én szóban megfogalmazott javaslatot.

A munkáltató az MR Intraneten 2008. július 7-én minden munkavállaló, így a szakszervezetek képviselői számára is hozzáférhetővé tette a bértárgyalások folytatásához kért és a személyiségi jogok, valamint az Mt. 3. § (4) bekezdés sérelme nélkül rendelkezésre bocsátható adatokat, melyek a következők:

1. Az MR átlagbérek, átlagjövedelmek munkakörcsoport kategóriánkénti alakulása 2008. január-május.

2. A munkavállalók munkakörcsoport kategóriánkénti besorolása.

3. A munkakörök szervezeti hozzárendelése.

4. A munkakörcsoportok éves vállalati átlagjövedelemtől való eltérés szerinti rangsorolása az MR 2008. május 31-i létszáma alapján.

Ezt követően a szakszervezetek külső képviselőket bíztak meg a bértárgyalások folytatására és az MR munkavállalóinak képviseletére, akiknek értelemszerűen nem volt tudomásuk a 2007. november 24-e óta lezajlott eseményekről- A bértárgyalás tovább folytatódott 2008. július 11-én, 2008. július 21-én és 2008. augusztus 4-én, melyek során felmerültek olyan kérdések, amelyekben a tárgyalásról készült emlékeztetők szerint is közeli álláspontok alakultak ki. Ilyen volt a munkáltató 2008. augusztus 2-án kelt E/K/238/2008 iktatószámú levelében megfogalmazott első négy pont:

1. A bérfejlesztés azokra a munkavállalókra terjedjen ki, akik legalább egy éves MR munkaviszonnyal rendelkeznek, azaz 2006. december 31-én már munkaviszonyban voltak, és azóta is folyamatos munkaviszonyban állnak az MR-nél.

2. Azoknak a munkavállalóknak a bruttó alapbérét, akiknek a jelenlegi bruttó alapbére 85 ezer és 100 ezer forint közé esik úgy, hogy az átlagbérük nem éri el az éves bruttó 150 ezer forintot, egységesen legalább bruttó 110 ezer forintra kell emelni.

3. A bérfejlesztés szervezeti egység szintű differenciálása során, a szervezeti egységek vezetői, a szakszervezetek képviselőivel egyeztetve alakítsák ki a differenciálás szempontjait. Az egyeztetés során a szakszervezetek képviselői tegyenek javaslatot az átlagnál magasabb és az átlagnál alacsonyabb teljesítményt nyújtó munkavállalókra, valamint a szociálisan különösen hátrányos helyzetben levőkre.

4. A többlet munkaidő, a rendkívüli munkavégzés nem lehet a differenciálás alapja.

A munkáltató képviselői által 2008. augusztus 4-én tett bérfejlesztési javaslatra olyan bérmegállapodás tervezetek érkeztek 2008. augusztus 6-án és 7-én, amelyek ellentmondanak egymásnak és a tárgyalások során kialakulni látszó konszenzusnak is, különös tekintettel a bérfejlesztésben részesülő munkavállalók körének meghatározását és a differenciálás elveinek kidolgozásában történő szakszervezeti szerepvállalást illetően.

A 2008. augusztus 18-án kelt levelükben nem az előzőekben ismertetett tényeknek és nem a bértárgyalásokon képviselt álláspontjaiknak megfelelően összegzik a véleményüket a saját bérmegállapodás tervezeteikről.

A 2008. augusztus 6-án érkezett bérmegállapodás tervezetük szerint minden munkavállalónak a bérét meg kell emelni, "akik vállalkozási, vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álltak, illetve állnak a munkáltatóval, amely a munkavégzés körülményei alapján munkaviszonynak minősül". Ez a meghatározás jelentősen eltér az önök által képviselt és a munkáltató által is elfogadhatónak ítélt 2008. július 21-i álláspontjuktól, mely szerint "a szakszervezetek képviselői a bérfejlesztést megelőző egy éves folyamatos munkaviszony figyelembevételét javasolják úgy, hogy csak a ténylegesen munkaviszonyban töltött idő számítható be. Az atipikus munkavégzésre irányuló jogviszony időtartama nem vehető figyelembe."

Önök a 2008. július 21-én kelt írásos javaslatukban azt kérték, hogy "a szervezeti egység vezetője a szakszervezetek képviselőjével egyeztetve határozza meg a differenciálás elveit". Ettől eltérően a 2008. augusztus 6-i bérmegállapodás tervezetük szerint" a szervezeti egység vezető javaslaténak előkészítésébe köteles bevonni a szakszervezetek képviselőjét', melynek során a bérfejlesztési keret a munkavállalók között felosztásra kerül.

A bértárgyalások során a munkáltató képviselői a 2008. január 1. és 2008. augusztus 31. közötti időszakra eső, a bérfejlesztés adatai és elvei alapján meghatározott, arányosított összeg kifizetési időpontjaként, a 2008. augusztusi bér kifizetésének időpontját, 2008. szeptember 2-át határozták meg, amit Önök nem kifogásoltak. A tervezetük ettől eltérően "a bérmegállapodást követő első bérfizetési napon, legkésőbb azonban a megállapodást követő 8. napon" történő kifizetést ír elő.

Tévednek és félrevezetik a munkavállalókat, amikor a pénzügyi források meglétéről foglalnak állást. A munkáltató képviselői, az önök képviselői által is aláírt emlékeztetők tanúsága szerint, a tárgyalások során több alkalommal felhívták a szakszervezetek képviselőinek a figyelmét arra a tényre, hogy a bérfejlesztéshez szükséges források biztosításához szükséges az MRKA Kuratóriuma Elnökségének döntése is. Ez a döntés 2008. július 28-án született meg.

Csak vádaskodásnak tudom tekinteni, amikor azt állítják, hogy a munkáltató vezetése nem az átlátható teljesítményértékelés elkötelezettje. Nem látom nyomát annak, hogy Önök mit tettek az elmúlt évtizedben az átlátható teljesítményértékelés bevezetése és működtetése érdekében. A munkavállalók kisebbsége élvezte az alkalmazott juttatási rendszerek előnyeit. Az elmúlt időszakban nem érkezett egyetlen érdemi javaslat sem az Önök részéről ennek megváltoztatására! Az MR jelenlegi vezetése el akarja érni, hogy a társaság SZMSZ-ében meghatározott munkakörstruktúrának megfelelően egyértelműen határozzuk meg és írjuk elő az egyes munkakörökhöz rendelt teljesítmény- és minőség-elvárásokat. A munkáltató a jogszabályi előírásoknak megfelelően el fogja küldeni a javaslatait a szakszervezeteknek, véleményezésre.

Levelükben Önök sztrájkkal fenyegetőznek. Természetesen ezt a jogszabályok lehetővé teszik, bár meglehetősen szokatlan és a munkavállalók számára hátrányos, ha ez a munkáltató kifejezett bérfejlesztési szándékainak megakadályozására irányul.

A kialakult helyzetet és a munkavállalók érdekeit is felelősen mérlegelve alakítottam ki a 2008. augusztus 12-i álláspontomat, nevezetesen hogy a bértárgyalások folytatásának és az időhúzásnak nem látom értelmét. Az elmúlt egy hétben nem változott meg ez az álláspontom, így a bértárgyalásokat eredménytelennek és lezártnak tekintem.

A tárgyalások során felmerült egyéb kérdésekben a munkáltató kész tovább tárgyalni a szakszervezetekkel, azonban az Önök által javasolt 2008. augusztus 21-i időpont nem megfelelő. Javasoljuk, hogy legközelebb a Kollektív Szerződés módosításával kapcsolatos elképzelések egyeztetésével folytassuk a tárgyalásokat, melyhez a felek 2008. augusztus 31-ig küldjék meg egymásnak írásos javaslataikat. A tárgyalások megkezdésének időpontjául 2008. szeptember 4-e 15:00 órát javasolom.

Budapest, 2008. augusztus 19.

Such György
elnök


A szakszervezetek ismét reagáltak augusztus 26-án

dr. Such György
elnök
Magyar Rádió Zrt.

 Tárgy: 2008. évi bérfejlesztés és kollektív tárgyalások

                                                                                  Tisztelt Elnök Úr!

 A) Bértárgyalás

 2008. augusztus 19-i, a bértárgyalásokkal kapcsolatos válaszlevelére a következő észrevételeket és javaslatokat tesszük.

 Teljesen egyetértünk Elnök Úrral, hogy a július-augusztus folyamán folytatott bértárgyalásokon több kérdésben közeli álláspontok alakultak ki, végleges megállapodásra azonban egyetlen kérdésben sem jutottunk, hiszen a tárgyalásokon mindketten, Önök és a szakszervezeti oldal is előadta a saját javaslatait és a másik fél javaslataira vonatkozó észrevételeit. A vitás kérdések nagy részében valóban sikerült közelíteni az álláspontunkat. Éppen ezért tartjuk érthetetlennek, hogy Ön váratlanul és egyoldalúan indokolatlanul megszakította a bértárgyalást éppen annak végső, megállapodás előtti fázisában.

Az általunk készített megállapodás-tervezetekkel (egy elvi és egy jogi megfogalmazású tervezettel) segíteni és gyorsítani kívántuk a megállapodás elérését, hiszen éppen Ön adott a szakszervezetek számára "ultimátumot", ami egyébként teljesen szokatlan az európai szociális párbeszédben. Ennek alapján pedig az időhúzásra tett utalása nyilvánvalóan nem helytálló. Természetesnek tartjuk, hogy a tervezetről, amely most már valóban konkrétan, írott megállapodásba foglaltan tartalmazta a javaslatainkat, figyelembe véve a tárgyalásokon elhangzottakat is, még tovább kellett volna tárgyalni, hiszen a részleteknek mindig nagy szerepe van egy megállapodás konkrét végrehajtásában, végrehajtatóságában. Ez azonban minden tárgyaláson így természetes, ha a felek valóban meg akarnak állapodni. Érthetetlen a számunkra az is, hogy miért hivatkozik levél a szakértők július 21-i "álláspontjára", amely egyrészt javaslat volt csak, másrészt pedig azt követően is voltak még újabb észrevételek az adott témában, semmiképpen sem volt azonban benne még konkrét megállapodás.

 Az nem várható el semmilyen szakszervezettől, hogy bérmegállapodást írjon alá a munkáltató egyoldalú kívánságát, akaratát tartalmazó bérfejlesztésről. Az egyoldalú akaratnyilvánítás nyilvánvalóan nem megállapodás, mert a megállapodás mindig a tárgyaló felek akaratát kölcsönösen figyelembe vevő és ennek alapján kompromisszumot magában foglaló eredmény.

Nem kívánunk részleteiben foglalkozni a válaszlevelében írt szakszervezeti magatartással a bértárgyalások folytatására vonatkozóan. Szeretnénk azonban emlékeztetni Elnök Urat arra, hogy a bértárgyalások kezdeményezés a Munka Törvénykönyve 37. § (5) bekezdése alapján nem a szakszervezetek, hanem a munkáltató kötelessége. A jogszabály előírja, hogy a munkáltató - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett - évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezeteknek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését. A 2007. november 24-i rádiós napi beszédben említett bérfejlesztési szándék bejelentése nyilvánvalóan nem tekinthető a hivatkozott jogszabályhely szerinti eljárásnak, hiszen az nem a szakszervezetek felé történt és nem a szükséges adatok rendelkezésére bocsátása mellett.

Azt sem szeretnénk sokadszor is felpanaszolni, hogy a munkáltató a mai napig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a jogszabályban előírt szükséges adatokat.  Ezeknek az adatok nyilvánvalóan olyan adatoknak kell lennie, amelyekből elsősorban a munkáltató gazdasági helyzete, béremelési lehetősége "olvasható ki", s nem általában a munkáltatónál fizetett bérek megoszlását mutatja be. Ez utóbbiakra is szükség van a béremelés esetleges differenciálásánál, de nem elegendőek. Ön nem tette lehetővé a szakszervezetek részére, hogy betekintsenek a releváns adatokba, pl. az üzleti tervbe, amellyel nem sérülnének személyiségi jogok sem.

Az egyetlen olyan pont, amely nem a mi tárgyalásunkon múlik, az az ún. "színlelt munkaszerződéssel" foglalkoztatott munkavállalók kérdése. Az ő kizárásuk a mindenki részére egységesen járó béremelésből - álláspontunk szerint - jogsértő lenne, ezért őket nem lehet megállapodással sem kihagyni a béremelésnek ebből a részéből.

A többi vitás pontban biztosan tudnánk egyeztetni az álláspontunkat és mindkét fél számára megnyugtató megoldást találni, természetesen csak tárgyalási készség esetén.

Furcsa módon nem szólt az Ön tárgyalást berekesztő és az ún. válaszlevele sem arról, hogy az Ön által javasolt 11,5 %-os béremelésnél mi magasabb összegű (16%-os) béremelésre tettünk javaslatot, s ennek felosztási aránya is eltér az Ön által javasolttól. A leglényegesebb kérdések pedig éppen ezek lennének, s nem az, hogy néhány munkavállalót érint-e az emelés vagy sem. Vagy érthetjük úgy az Ön válaszlevelét, hogy az általunk javasolt béremelési mértékkel és felosztási aránnyal egyetért, csak annak egyes differenciálási szempontjait nem fogadja el?

Javaslatunk változatlanul az, hogy folytassuk a bértárgyalást, hiszen valóban - ahogyan azt Ön is elismerte - megállapodás közeli helyzet jött létre a tárgyalások során, s a munkabéke és a belső feszültségek elkerülése érdekében ez lenne a legmegfelelőbb és egyetlen felelős magatartás mindkét tárgyaló partner részéről, valamint ez a magatartás felelne meg az Mt. 3. § (1) bekezdésben írt jóhiszemű és tisztességes, a kölcsönös együttműködésen alapuló eljárás követelményének is.

Egy, a munkavállalók számára közzétett bérmegállapodás szolgálná egyúttal legjobban a béremelés átláthatóságának célját is, amelyet Ön is fontosnak tart.

Aki valóban megállapodásra törekszik, az leül tárgyalni a másik féllel, mert a megállapodás elérésének semmilyen más útja nincs. Mi változatlanul megállapodást szeretnénk kötni. Bízunk abban, hogy Elnök Úr is megváltoztatja álláspontját, és folytatni tudjuk a bértárgyalásokat.

 

B) Információkérés

Arra a nem várt esetre, ha a 2008. évi béremelésre vonatkozó tárgyalásokat Elnök úr nem kívánja folytatni, a következő kérdésekre kérünk választ a Munka Törvénykönyve 22. § (1) bekezdése alapján. (Eszerint: a szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg.  A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni):

a)      bérmegállapodás hiányában történik-e, illetve történt-e béremelés

b)      ha igen: milyen mértékű béremelést hajt/hajtott végre a munkáltató?

c)       mely munkavállalói csoportok részesültek béremelésben, illetve milyen munkavállalói csoportok maradtak abból ki

d)      milyen feltételeket szabott a munkáltató a béremeléshez?

e)      alkalmazott-e differenciálást a béremelés mértékének megállapításánál, ha igen, a béremelés hány százaléka kerül, illetve került ilyen módon kiosztásra, s milyen differenciálási elveket vett figyelembe a munkáltató?

f)       ki, milyen szintű munkáltatói jogkörgyakorlók vannak /voltak bevonva a döntésbe?

g)      volt-e lehetősége a helyi szintű szakszervezetek vezetőinek a béremelés, illetve a differenciálás elvi kérdései véleményezésére?

h)      mely időpontra visszamenőleg történt, illetve történik a béremelés?

i)        mekkora a béremelés összkihatása a bértömegre?

j)        milyen mértékben került, illetve kerül sor a béremelés során a személyi alapbér és más bérelemek, pl. prémiumösszeg növelésére?

k)      Ha még nem történt béremelés, mikortól kerül rá sor, melyik bérfizetés kifizetésekor kerül erre sor?

l)        a béremelés során tekintettel volt-e az Mt. 142/A. §- meghatározott egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvére?

 Ha a béremelés még nem történt meg, kérjük, hogy az erre vonatkozó munkáltatói intézkedés tervezetét küldje meg a szakszervezeteknek, mivel - álláspontunk szerint - a béremelés, illetőleg annak végrehajtása, ha nem kollektív bérmegállapodás alapján kerül rá sor, olyan munkáltatói intézkedés, amelyet a munkáltató a Munka Törvénykönyve 21. § (2) bekezdése alapján köteles a döntés előtt véleményeztetni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetekkel.

 

c) a Kollektív szerződés tárgyalása

 Természetesen készek vagyunk a kollektív tárgyalásokra azokban a kérdésekben, amelyeket a munkáltató javasolt, azzal együtt, amelyet a szakszervezetek javasolnak. Az Ön által javasolt 2008. szeptember 4-i tárgyaláson, amely időpontot elfogadunk, elsősorban arra látunk lehetőséget, hogy először állapodjunk meg a tárgyalások menetében, s az egyes tárgyalandó kérdésekben. A tárgyalást megelőzően eljuttatjuk Önöknek a mi javaslatainkat, amelyek természetesen a tárgyalások során változhatnak, illetve bővülhetnek is, az Önök javaslatai és álláspontja ismeretében.

 Indítványozzuk egyúttal, hogy erre a tárgyalásra kapjon meghívót a kuratórium elnöke is.

 Budapest, 2008. augusztus 26.

                                             Tisztelettel:

                                                                         Szakszervezetek


Such György tájékoztatója a Pagoda Infóban másnap (html formátumú közlemény)

 

Tájékoztató

a Magyar Rádió zrt.-nél végrehajtott béremelésről

A szakszervezetekkel folytatott bértárgyalások során kialakult helyzetet és a munkavállalók érdekeit is felelősen mérlegelve 2008. augusztus 12-én arra az álláspontra jutott az MR menedzsmentje - miután a bértárgyalások folytatásának és az időhúzásnak nem láttuk értelmét - hogy a bértárgyalásokat eredménytelennek és lezártnak tekintjük.

A munkáltató a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve, 2008. szeptember 1-i időponttól végrehajtandó, az általa javasolt eredeti felosztási elveken és mértéken alapuló, alapbérfejlesztés mellett döntött.

A fizetésemelés összege

 A fizetésemelés összegét a 2008. augusztusában aktív munkavállalók 2007. december havi alapbére alapján állapítottuk meg. Ezek alapján a béremelés havi összege közel 30 millió forint és ennek közterhei.

 Fix alapbéremelés

A "fix" 4,5 %-os alapbéremelésben minden olyan munkavállaló részesült, aki 2008. szeptember 1-én az MR állományába tartozik, és 2006. december 31-én már munkavállalója volt a társaságnak.

A fix alapbéremelésnél figyelembe vettük azt a 2008. június 6-án - 170 munkavállaló aláírásával - indult spontán munkavállalói kezdeményezést, amely egyébként megerősítette az általam 2008. június 4-én a dolgozók előtt szóban megfogalmazott javaslatot, hogy létszámarányos emelés történjen az alapbérarányos elosztással szemben.

Differenciált alapbéremelés

A fix alapbéremelés után fennmaradó összeget (a továbbiakban: rendelkezésre álló összeg) differenciált béremelésre fordítottuk az alábbi elvek alapján:

A rendelkezésre álló összeg 60 %-át az önálló szervezeti egységek vezetőinek hatáskörébe rendeltem, ahol az önálló szervezeti egység vezetői saját hatáskörükben állapították meg a hozzájuk tartozó munkavállalók alapbéremelésének összegét.

Az önálló szervezeti egységek kereteinek kialakításakor figyelembe vettem, hogy a struktúraváltásban, az előírt szigorú költséggazdálkodásban, illetve a hatékonyságnövelésében milyen szerepet vállaltak az egyes szervezeti egységek.

Minden önálló szervezeti egység kapott keretet.

A rendelkezésre álló összeg 20 %-ának elosztása az alábbi elvek mentén történt:  

 A rendelkezésre álló összeg fennmaradó 20 %-ának elosztása pedig az alábbi elvek mentén történt:

 Az alapbéremelés végrehajtása

Az alapbéremelésre 2008. szeptember 1-i hatállyal kerül sor.

A 2008. január 1. és 2008. augusztus 31. közötti időszakra eső, a bérfejlesztés adatai és elvei alapján meghatározott, arányosított összeget a kifizetés gyorsítása érdekében jutalomként fizetjük ki a munkavállalók részére az augusztus havi járandóságukkal együtt kompenzálva ezzel azt, hogy a béremelésre nem visszamenőlegesen került sor.

Összegezve: az MR-nél 2008. szeptember 1-én alapbéremelésre kerül sor, amelynek összege közel 30 millió forint illetve ennek közterhei. Minden önálló szervezeti egység, illetve a társaság munkavállalóinak 97 %-a érintett a béremelésben (többnyire csak a 2008-ban belépőknek nem változik az alapbére). A jelenlegi alapbérre vetítve ez átlagosan 14 %-os alapbéremelésnek felel meg.

Budapest, 2008. augusztus 27.

Such György


Folyt. köv.

Társaság a Közszolgálati Rádióért