Társaság a Közszolgálati Rádióért
 

A Társaság a Közszolgálati Rádióért levele és kérdései a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 2007. augusztus 31-i üléséhez

 

 

A Társaság levele és kérdései 2007. augusztus 29.

 

Gellért Kis Gábor (a kuratórium elnöke) válasza 2007. szeptember 20.

 

A Társaság levele Gellért Kis Gábornak 2007. szeptember 27.

 

Gellért Kis Gábor meghívója 2007. október 3.

 

A Társaság válasza 2007. október 12.

 

Gellért Kis Gábor válasza 2007. október 15.

 

A Társaság újabb válasza 2007. október 17.

 

Gellért Kis Gábor válasza 2007. október 17.

 

A találkozó lemondása 2007. október 17.

 


 

FTakács Anna

Hivatalvezető

Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma

 

 

 

 

A Társaság a közszolgálati rádióért szakmai alapon szerveződött civil szerveződés kérésével fordulunk a  Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának  tagjaihoz. 

 

Társaságunk felelősséget érez a 82 esztendős magyar rádiózás hagyományainak megőrzéséért, a magyar közszolgálati rádiózás jövőjéért és a közszolgálati rádió hallgatóiért.

 

Az  Európai Unió értékrendje nem véletlenül utal az elsőrendű emberi jogokra. E tekintetben minden európainak joga van torzítatlanul értesülni az őt körülvevő világ történéseiről és perspektívájáról, hogy saját helyzetét meghatározhassa. Európában a rádiós műsorszolgáltatás ma már háttérelemzésekre, a hallgatóság igényeinek differenciált megismerésére irányul, ennek alapján dolgozza ki műsorstruktúráját , őrzi a rádiózás közszolgálati attitűdjét.

 

Európai léptékben gondolkozva szeretné társaságunk elérni, hogy a Magyar Rádió értékeit megőrizve, új szellemű, az európai értékrendet közvetítő közszolgálati rádió legyen, amely minőségi színvonalon teljesíti a tárgyszerű hírszolgáltatás és a kiegyensúlyozott informálás feladatát a politika, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy és a közélet valamennyi területén.

 

Ezért nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Magyar Rádió közpénzekből gazdálkodó intézményként, milyen mértékben, hogyan teljesíti közszolgálati feladatait.

 

Az Rttv. 29. §-a alapján az MR közszolgálati műsorszolgáltatóként a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatban foglaltak szerint látja el feladatait, amelynek jóváhagyása és követelményeinek érvényre juttatása az Rttv. 66. §-a alapján az Önök, vagyis a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának feladata.

 

 A fentiek szellemében kérjük a Kuratórium tisztelt tagjait: tolmácsolják szigorúan szakmai elvek mentén megfogalmazott kérdéseinket a Magyar Rádió elnökének augusztus 31-i ülésükön.

 

Budapest, 2007. augusztus 29.

 

 

                                                           Tisztelettel:

 

 

                                                     A Társaság a Közszolgálati Rádióért képviseletében:

 

 

 

                                                           Dr. Kisari Éva

                                                           alapító tag

 


 

TISZTELT KURATÓRIUM!

TISZTELT KURÁTOR!

 

 

A Médiatörvény alapján a Magyar Rádió feladata, hogy a hallgatók tájékozódási, kulturális, állampolgári és életviteli szükségleteit és igényeit kiszolgálja, minden társadalmi réteget figyelembe véve

Feladata, hogy műsorszámokat sugározzon olyan embereknek, akiket érdekel a művészet, a nemzeti és etnikai kultúra, közvetítsen oktatási és képzési ismereteket, mutassa be az egyházi és hitéleti tevékenységet, adjon tájékoztatást és művelődési lehetőséget a gyermekeknek és az ifjúságnak, a súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, és nyújtson információkat a mindennapi életvitel területén.

A Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés azért jött létre, mert a Magyar Rádió jelenlegi vezetősége nem tartja be a szervezetére irányadó jogi és etikai szabályokat. Mivel a Magyar Rádió a feladatait közpénzekből látja el, úgy véljük, a nyilvánosságra tartozik, hogy az intézmény a rábízott anyagi forrásokat hogyan használja fel, ezzel is segítsünk megmenteni azt a kulturális és társadalmi megbecsülést, amit a rádió több évtized alatt szerzett meg.

 

A Kuratórium segítségét is kérjük abban, hogy a Médiatörvényben foglalt hatásköre alapján indítson vizsgálatot az alábbiakban.

 

1.     Műsorpolitika

 

Hol és hogyan valósulnak meg a Médiatörvényben, és a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatban alapvető követelményként megfogalmazott előírások, amelyek az egyes műsorszámokra, illetve az egyes műsorszolgáltatások műsorpolitikájára vonatkoznak? Mennyire minősül közszolgálatinak a mai Magyar Rádió? Valóban kielégíti-e a Magyar Rádió az erre jogot formáló valamennyi társadalmi csoport tájékozódási igényét és szükségleteit? Megteheti-e a közpénzen működő rádió, hogy szórakoztatózenei kínálatát egyetlen, életkor szerint meghatározott lakossági csoport igényeihez igazítja, úgy, hogy más - esetenként nagyobb - lakossági csoportok igényeit nem elégíti ki?

 

Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzet az alábbiakat tükrözi.

-         Statisztikailag is igazolhatóan a jelenlegi műsorstruktúra a társadalmi igényeknek csak igen szűk rétegét elégíti ki.

-         A műsorpolitika hallgatottság-orientált, gyakran kereskedelmi jellegű, a kevésbé hallgatottnak tűnő műsorszámok vagy a reklámszempontból nem kelendőek nem kapnak helyet a közszolgálati rádióban.

-         Az új műsorszámok készítése helyett szinte csak ismétlések mennek

-         A régi, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kollégákat elküldték, még tanácsadónak sem alkalmazzák őket, az új munkatársak szakmai felkészültsége viszont még nem tart ott, hogy a közszolgálati feladatokat maradéktalanul el tudják látni. A hallgatók pedig nincsenek kiszolgálva igényeiknek megfelelően.

-         A kulturális műhely-funkciót szinte teljes mértékben felszámolták: alig készülnek hangjátékok, nincsenek mérvadó színházi közvetítések, nem segítik elő az egyes művészeti ágak bemutatkozásának lehetőségét.

-         A mai műsorstruktúra úgy alakult ki, hogy valami helyett jött létre, nem valami mellett. A régi, többnyire bevált műsorszámokat megszüntették, helyettük olyanokat közvetítenek, amely inkább a kereskedelmi célcsoportok szerinti meghatározottságra utalnak, nem a közszolgálati feladatok ellátására. Ezzel együtt a hallgatottság folyamatosan csökken, tehát ezt a célt sem sikerült elérnie a Magyar Rádiónak.

 

2.    Gazdálkodás

 

Milyen forrásból finanszírozzák a létszámleépítést? Valóban az egyetlen valós költségcsökkentési lehetőség a szakmailag nagy tapasztalattal rendelkező, korosztályilag munkaerő-piaci hátrányt szenvedő rádiósok elküldése volt? A költséges rádiós műfajokra (zenei felvételek, koncertközvetítések, hangjátékok, irodalmi műsorok) költött összegek arányban állnak-e a közpénzből történő működés elvével?

Álláspontunk szerint a kiadások mértéke semmivel nem csökkent, ráadásul a vezetőség közpénzből kívánja finanszíroztatni azt az elgondolását, hogy piaci szereplőként lépjen fel a műsorszolgáltatók között. Ezt adófizető állampolgárokként nem tartjuk elfogadhatónak - a közpénzből történő finanszírozás nem a versenyt támogatja, hanem a köz szolgálatát.

 

A rádió vezetősége nemrégen mutatta be a legújabb megjelenési formáját, amellyel kapcsolatban sok az ellenérzés. Nem a magyar kreativitást használták fel, külföldről szerezték be a logo terveit. Az új arculat kialakítása nem felel meg annak az általános elvárásnak, hogy megmutassa mindazt, amit a Magyar Rádió jelképez a társadalomban. A jelképekért ráadásul fizetni is kellett, amely a jelenlegi költségcsökkentési harcban több, mint visszás: sok ember munkahelye maradhatott volna meg, ha a jelenlegi vezetőség nem akarna a korábbi arculattal és hagyományokkal végleg szakítani. A honlap hetek óta nem működik.

 

 

3.    Munkaerő-gazdálkodás

 

Mi motiválta a létszámleépítésnél a vezetőséget? Milyen hatástanulmány készült a létszámleépítést megelőzően? Volt-e koncepciója a létszámleépítésnek szervezetileg? Valóban létszámleépítés történt, vagy megbüntették azokat, akik túl régóta ismerték a szakmát ahhoz, hogy a véleményük befolyásolni tudja a vezetőséget a döntéseik meghozatalában és azok végrehajtásában? Miért viselkedik a Magyar Rádió a létszámleépítettekkel úgy, mintha ők maguk tehetnének az elbocsátásukról? Mit követtek el ezek az emberek, hogy azzal büntetik őket, hogy nem léphetik át a munkahelyük virtuális küszöbét? Miért félemlítik meg és osztják meg a munkavállalókat?

 

A létszámleépítéssel érintett kör legnagyobb része 45 év feletti munkavállalókból állt, a többségük 25-30 éves rádiós szakmai múlttal rendelkezik.

 

Ez az a háttér, amelyik évtizedeken át biztosította a Magyar Rádió társadalmi és kulturális szerepét. Ennek szétrombolása az új háttér kialakítása nélkül álláspontunk szerint szinte teljes mértékben alkalmatlanná teszi a rádiót arra, hogy a közszolgálati feladatait ellássa.

 

A szervezeti struktúra kialakítása ugyanakkor nem lehet jogellenes. A munkajogi szabályok alapján még a Magyar Rádió elnökének is kötelezettségei vannak a munkavállalókkal szemben, amelyek korlátot állítanak fel a létszámleépítéssel kapcsolatban is: nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a meghatározott életkorban lévő dolgozókat. A szervezet kialakításának önállósága tehát korlátozott jogilag, amelyre a Magyar Rádió vezetősége nem fordított kellő figyelmet, és ezzel nem csupán egy jogellenes helyzetet hozott létre, hanem durván megsértett bizonyos társadalmilag elfogadott normákat is. A Magyar Rádiónak, mint közpénzből fenntartott gazdálkodó szervezetnek ráadásul fokozottan ügyelnie kell arra, hogy az állami foglalkoztatáspolitikai szabályoknak megfelelő döntéseket hozzon. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal körültekintőbb döntéseket kell megfogalmazni és végrehajtani, hiszen a közpénzek felhasználása nem tekinthető egy pillanatra sem magáncélúnak.

A Magyar Rádió folyamatosan megsérti a Munka Törvénykönyve azon rendelkezését is, amely szerint az egyenlő munka díjazásának meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A jelenlegi rádiós fizetések sem a munkakörökben, sem a főnök-beosztotti viszonyban nem állják ki a törvényességi próbát. Az eltérések olyan mértékűek, amelyek már semmilyen módon nem tekinthetők arányosnak.

Túlzott mértékűvé vált a munkaerő-elosztás racionalizálása, nem veszi figyelembe a munkaköri sajátosságokat, különös tekintettel a műsorkészítőkre.

 

A vezetőség által elkövetett munkaerő-gazdálkodási hibák, humánerőforrás-menedzsmenti túlkapások állandósítják a munkahelyi konfliktusok kialakulásának és fenntartásának veszélyét, amely a munkavégzés színvonalát tovább rontja.

 

 

4.    Belső és külső szakmaiság fenntartása

 

Miért készíthet műsort olyan munkatárs, aki nem rendelkezik mikrofonengedéllyel? A beszédórák kivételével miért szüntették meg a rendszeres belső szakmai oktatásokat? Miért sorvasztják el a külső, nyereséges tanfolyamokat? Miért nincs Etikai Bizottság?

 

A jelenlegi vezetőség láthatóan nem kíván azzal törődni, hogy a Magyar Rádió egy társadalmilag megbecsült intézmény, amely mérvadónak tekinthető saját szakmai múltjával és oktatási-képzési gyakorlatával. Olyan műsorszolgáltatókkal akar versenyezni, amelyek eltérő céllal és koncepcióval élnek a piacon. Ugyanakkor a piacnak éppen azon területeiről, pl. az oktatásról vonul ki, amelyen piacképes és egy évtizede már folyamatosan nyereséges. A Magyar Rádió jelenlegi vezetősége elhanyagolja azt a kulturális és intézményesített műsorpolitikát, amelyhez a Magyar Rádió létjogosultsága köthető.

 

A közpénzekből viszont nem a versenyt kell finanszírozni - ez önmagában is törvényellenes. A belső szakmaiság fenntartásával, esetleges átalakításával a köz érdekeit kell kiszolgálni, ellátni mindazokat a feladatokat, amiket az évtizedek gyakorlata jogszabályi szintre emelt.

 

 

TISZTELT KURÁTOROK!

 

Kérjük Önöket, hogy a fentiek alapján törvényben foglalt hatáskörüket gyakorolva vizsgálják ki a Magyar Rádió jelenlegi vezetőségének tevékenységét, ezzel elősegítve a köz érdekeinek és igényeinek érvényre juttatását.

 

Budapest, 2007. augusztus 29.

 

 

 

               Társaság a Közszolgálati Rádióért

www.takrad.hu


 

FA fenti kérdéseket a kuratórium ülésének elején nem a kuratórium személyzete vagy elnöksége, hanem az egyik civil kurátor, Kleinné Csiky Ildikó osztotta ki a kuratórium tagjainak. Ezek a kérdések stilárisan egy kicsit árnyaltabbak, mint a postán elküldött levél volt - pl. a "nem készülnek hangjátékok" fordulat helyett az "alig készülnek hangjátékok" fordulat szerepel. Gellért Kis természetesen ezt a változatot is megkapta a többi kurátorral azonos időben.

 

Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke 2007. szeptember 20-án válaszolt a Társaság levelére.

 

 

Ikt 00068/00/0062007

 

Dr. Kisari Éva
alapító tag részére
Társaság a Közszolgálati Rádióért

 

Tisztelt Dr. Kisari Éva!

 

Köszönöm, hogy társaságuk nevében levelével megtisztelte testületünket, s hogy szívén viseli a Magyar Rádió sorsát. Levelüket a kuratórium tagjai megkapták, a leírtak ismeretében kérdezhették a részvénytársaság elnökét, aki meg is felelt az elhangzottakra. Mindazáltal nyilvánvaló: igen eltérően ítéljük meg az intézmény helyzetét, az átalakulás irányát és tartalmát. Az eltérés feltehetően abból fakad, hogy más-más pozícióból és felelősséggel tekintünk a Magyar Rádióra.

 

Határozott, sőt ha fokozható: megingathatatlan álláspontom, hogy minden olyan szándék, kísérlet, eljárás, amely a műsorstruktúrában a nyár kezdetéig fennállt status quo visszaalakítását kezdeményezi, súlyosan kockáztatja a közszolgálati rádió jövőjét.

 

"Nem készülnek hangjátékok, nincsenek színházi közvetítések" - írja, mintha ez a valós tény az átalakulásnak volna felróható. Feltételezem, éppúgy tudja, mint én, hogy a hiányolt műsortípusok nem 2007 nyarán vesztek ki a Bródy Sándor utcából. Ez és az ehhez hasonló tévesztések, csúsztatások kénytelen-kelletlen azt mondatják velem, hogy kérdései(k) valószínűleg a valóságos helyzet ismeretének hiányával vagy annak tudatában ugyan, ám figyelembe vétele nélkül fogalmazódtak meg. Én magam készséggel állok rendelkezésükre, ha igénylik, s tételesen és kimerítően válaszolok kérdéseikre, de ezek többsége a levélben felsorakoztatottak tanúsága szerint olyan, amely hibás előfeltevésre, rosszabb esetben előítéletekre épül. Ezért nézze el, ha nem mindegyikre térek ki, mert a kérdésekben megfogalmazódó állítások valóságtartalmának elemzése (cáfolata, kiigazítása) mérhetetlenül megnyújtaná válaszomat.

 

Nincs okom kétségbe vonni szándékaik tisztaságát, ezért őszintén azt feltételezem, Ön is hasonlóképpen viszonyul az én szándékaimhoz. Természetes és helyes, hogy az érintettek és baráti-kollégiális körükből néhányan létrehozták társaságukat. Mégse feledje: a Magyar Rádió ugyan azok által van, akik közvetve-közvetlenül segítenek létrehozni vagy létrehozzák a műsorokat, az intézmény maga azonban nem azonos velük. A helyzet tárgyszerű megítéléséhez kevés az indulat, a féltés és a személyes kötődés. Ezért arra kérem, hogy - bármennyire nehéz is - próbáljanak ennek megfelelően közelíteni. Úgy gondolom, könnyebben szót értenénk.

 

Budapest, 2007. szeptember 20.

 

Üdvözlettel:

 

Gellért Kis Gábor

elnök          


 

FA Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés 2007. szeptember 27-i keltezésű válaszlevelét - a Társaság elfogadási/szavazási szabályait betartva - 2007. október 1-jén adta postára

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

A Társaság a közszolgálati rádióért civil szerveződés nevében köszönettel vettem levelét.

 

Ön a levelében azt írta, hogy készséggel áll rendelkezésünkre, s tételesen és kimerítően válaszol kérdéseinkre.

Ezt az ajánlatát köszönettel elfogadjuk, egyben kérjük, szíveskedjen tájékoztatni társaságunkat a Kuratórium álláspontjáról az általunk felvetett kérdésekben, hiszen ezzel Ön is hozzájárulna a mi munkánk és vállalt feladatunk gyors, szakszerű és pontos elvégzéséhez.

 

Kérjük, jelöljön meg erre a célra egy Önnek is alkalmas helyszínt és időpontot.

 

Elfogadjuk azt az álláspontját, amely szerint a kérdések írásbeli, részletes megválaszolása "mérhetetlenül elnyújtott" lehet, éppen ezért felajánljuk, hogy szívesen részt veszünk a Kuratórium azon ülésén, ülésein, ahol az általunk megfogalmazott kérdések vetődnek fel és kerülnek megválaszolásra, mindezt természetesen az előítélet-mentes, tárgyszerű információ-kezelés, és vélemény-kialakítás érdekében.

 

Szíves válaszának mielőbbi megérkezésére számítunk.

 

Budapest, 2007. szeptember 27.

 

 

                                                           Tisztelettel:

 

                                                                       Dr. Kisari Éva

                                                                       alapító tag


 

FGellért Kis Gábor újabb válaszlevelét október 9-én kaptuk meg.

 

 

KL 00072/00/2007

 

Tisztelt Dr. Kisari Éva!

 

Szívesen látom Önöket irodámban - Bródy Sándor utca 40. I. emelet - október 18-án, csütörtökön 10 és 12 óra között. Kérem, közölje akár levélben, akár e-mailen, akár telefonon, hányan jönnének. Ha elfogadják, azt javaslom, kezdjük azzal a beszélgetést, hogy a korábban írásban feltett kérdéseikre válaszolok tudásom, képességeim szerint és a törvényszabta határok figyelembevételével, utána azonban kötetlen formában próbáljunk eljutni a kölcsönös belátásig.

 

Budapest, 2007. október 3.

 

Üdvözlettel:

 

Gellért Kis Gábor

         elnök


 

FA Társaság a Közszolgálati Rádióért október 12-én küldte el a válaszát.

 

Magyar Rádió Közalapítvány

Budapest

Bródy Sándor u. 5-7.

1800

 

Gellért Kis Gábor Elnök részére

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Mélységes csalódottsággal vettük tudomásul a Népszabadság mai számában megjelent véleményét, amely teljes mértékben ellentmond a legutóbbi, meghívást tartalmazó levele szerinti javaslatának, hogy kötetlen formában próbáljunk eljutni a kölcsönös belátásig.

 

Ön továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy aki ma Magyarországon - legyen hallgató, műsorkészítő, adófizető állampolgár - a közszolgálatiságot kéri számon a közpénzből fenntartott intézményben, az maradi és haladásellenes.

 

Valamennyi rendelkezésünkre álló, az Ön számára is elérhető nyilvános fórumon naponta erősítjük meg véleményünket abban, hogy a változást régóta szükségesnek tartjuk, de ennek formáját és mértékét Ön és az MR zrt jelenlegi elnöke tőlünk teljesen eltérően látják.

 

Számunkra a közszolgálatiság a köz szolgálatát jelenti: azt, hogy azok, akik szeretnének, és különösen azok, akik máshogyan nem, vagy csak korlátozott mértékben juthatnak közérdeklődésre számot tartó információkhoz a világ eseményeiről, jelenségeiről; mindazok a Magyar Rádión keresztül élhessenek a Médiatörvényben biztosított jogukkal - életkoruktól, származásuktól, nemüktől, kulturális beállítódottságuktól, ízlésüktől, stb. függetlenül.

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Fenntartjuk a korábban a Kuratóriumhoz eljuttatott, kivizsgálást és állásfoglalást kérvényező levelünkben foglaltakat, amelyet az általunk megfogalmazott, célirányos kérdések felvetésével kívánunk elősegíteni.

 

Az Ön személyes véleménye a nyilvánosság elé tárva az elmúlt hetekben igen határozottan, vitát és konstruktív együttműködési lehetőséget kizárva, olykor személyeskedő és agresszív hangnemet is megengedve vált számunkra ismertté. Bízunk abban, hogy az Ön véleménye mégsem azonos a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumáéval illetve a kurátorokéval, így ragaszkodunk a közszolgálatiság alapelve mentén a közpénzből fenntartott Magyar Rádió tevékenységét érintő vizsgálat lefolytatásához, és a Kuratórium véleményének megismeréséhez.

 

A Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés és az általa képviseltek véleménye és álláspontja legnagyobb sajnálatunkra az Ön személyes véleményével összeegyeztethetetlen.

 

Mindezek alapján meghívását csak akkor tudjuk elfogadni, ha egyértelműen kinyilvánítja számunkra: e találkozó során van esély arra, hogy Ön is felülvizsgálja az eddigi álláspontját, és beszélgetésünket követően biztosítja számunkra a teljes kuratórium előtti, személyes megjelenést.

 

Gyors válaszát várva:

 

 

 Budapest, 2007. október 12.

 

 Dr. Kisari Éva

alapító tag


 

FGellért Kis Gábor október 15-én válaszolt.

 

Tisztelt Kisari Éva!

 

Az Ön által leírtak azt a benyomást keltik, szervezetük egyféleképpen tudja csak elképzelni a köztünk tartandó vitát, hogy ugyanis én már alaphelyzetben feladom álláspontomat. Amiként én sem vagyok abban a helyzetben, hogy Önt, Önöket más belátásra kényszerítsem, úgy Önök sincsenek olyan eszköz birtokában, amellyel az én - meglehetősen hosszú idő alatt és nagyon sok információ birtokában kialakított - véleményemet feladatnák velem pusztán a beszélgetés kedvéért. Ha komolyan gondolták, hogy mégis ezzel a feltétellel bocsátkoznának tárgyalásba, valóban csalódást okoztam.

 

Ami pedig a hangütésemet illeti: ha valaki személyeskedéssel próbál engem hitelteleníteni, azzal kihívja, hogy maga is személyeskedő megjegyzéseim céltáblája lesz - ez történt, nem gondolom tehát, hogy bárkitől oktatásra szorulnék viselkedésből, jó modorból, s kérem, a köztünk zajló kommunikációból zárjuk ki egyszer s mindenkorra a személyes minősítés bármilyen megnyilatkozását. Természetesnek vélem, hogy kész voltam s vagyok bárkivel - Önökkel is - megvitatni a Magyar Rádió jelenét, ám azt mindenképpen szeretném tudatni és tudatosítani, hogy e vita közben sincs mód átlépni kinek-kinek a számára szabott határokat. Ezért, ha ítélőszék gyanánt kívánnának fellépni - sajnálatosan erre utal, hogy két ízben is vizsgálat lefolytatását követeli szervezete nevében, amely vizsgálat tartalmát és irányát tekintve teljességgel tisztázatlan, viszont kimenetét illetően nem kétségesen elmarasztaló volna -, ez esetben meg én nem látom értelmét a találkozónknak. (Arról nem is szólva, hogy az imént vizsgálódott az ÁSZ és az APEH - ők mindent rendben találtak: Önök vajon melyik szerepét vennék át?)

 

Egy szó mint száz: ha hozzám hasonlóan - minthogy érdekel társaságuk véleménye - képesek elfogadni, hogy olykor bizony szögesen ellentétes álláspontokkal is jó dolog szembesülni, változatlanul várom társaságukat. Ha ragaszkodnak a jelen levelükben leírtakhoz, magam sem látom értelmét tervezett beszélgetésünknek. Várom visszajelzésüket.

 

Üdvözlettel: Gellért Kis Gábor


 

FA Társaság a Közszolgálati Rádióért újabb válasza október 17-én ment el.

Tisztelt Elnök Úr!

Egyetértve legutóbbi, október 15-i levelének végkicsengésével, amely szerint szögesen ellentétes álláspontokkal is jó dolog szembesülni, csütörtök délelőtti meghívásának természetesen eleget óhajtunk tenni.

Mivel - reményeink szerint - Öntől választ kaphatunk a kérdéseinkre, melyet a Kuratóriumhoz intéztünk, és számunkra e válaszok alapvető jelentőségűek, kérjük, hogy a beszélgetés rögzítéséhez és a rögzített beszélgetés vágatlan nyilvánosságra hozatalához járuljon hozzá, ezzel is elősegítve az esetleges félreértések kiküszöbölését.

Társaságunk képviseletében öten készülünk Önt hivatalában felkeresni.

Budapest, 2007. október 17.

Dr. Kisari Éva
alapító tag


 

 FErre Gellért Kis Gábor még aznap válaszolt

 

Tisztelt Kisari Éva!
 

Minden egyes levele újabb és újabb meglepetéseket tartogat. A felvétel készítésének jelzése egyértelmű azzal, hogy Önök a megbeszélést más célra is fel kívánják használni túl a tájékozódáson. Ehhez nem kívánok asszisztálni. Vagy tisztességesen közlik szándékaikat  - ebben az esetben változatlanul nyitott vagyok mindenféle megbeszélésre -, vagy arra kérem Önöket, keressenek egy palimadarat, aki kisded játékaikhoz  hajlandó partner lenni. Ha nem tévedek, Önök egy civil szerveződés. Képviselnek egy csoportot, bárkit. Ez nem legitim felhatalmazás arra, hogy hatóságosdit játsszanak. Amennyiben nem látják önnön működésük törvényes korlátait, sajnálattal el kell hárítanom megkeresésüket. Ha mégis tartani kívánják magukat az adott korlátok adta mozgástérhez, szívesen vannak látva.
 

Válaszukat reggel nyolc óráig várom, ellenkező esetben kérem tárgytalannak tekinteni a megbeszélt találkozót.
 

Üdvözlettel: Gellért Kis Gábor


 

FA válasz gyorsan megszületett

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Társaságunk ez év augusztus 29-én írásban intézett kérdéseket az Ön által elnökölt Kuratóriumhoz és külön azok tagjaihoz címezve.

 

Ön ezeket nem óhajtotta a testület elé terjeszteni, így csak az egyik kurátor közreműködésével tudtuk kérdéseinket eljuttatni a címzettekhez.

 

De annyit azért megtett, hogy szeptember 20-án levélben reagált beadványunkra. E levélben - úgy véljük, saját személyes véleménye alapján - vitába szállt némely észrevételünkkel. Egyúttal felajánlotta, hogy - mivel az írásos megfogalmazás túlságosan terebélyes választ eredményezne - személyesen, szóban készséggel ad tételes és kimerítő feleletet mindenre. Mi ezt köszönettel elfogadtuk és az Ön által felajánlott időpontban készek voltunk hivatalában felkeresni.

 

Hogy a találkozó ne maradjon a kötetlen eszmecsere szintjén, mi minden levelünkben hivatkoztunk a kuratóriumhoz korábban - hangsúlyozzuk: írásban - intézett konkrét kérdéseinkre, és jeleztük, hogy Öntől a kuratórium ezekre adott válaszait reméljük megkapni.

 

Tehát mi nem az Ön társasága kedvéért fogadtuk el meghívását, hanem a nekünk járó válaszok átvételéért. És ha ez nem írásban, hanem szóban történik, akkor természetesen ragaszkodnunk kell - minden utólagos félreértés, félremagyarázás megelőzése érdekében - a beszélgetés rögzítéséhez, dokumentálhatóságához.

 

Mivel Ön ehhez nem járul hozzá, sajnálattal kell felajánlanunk, hogy a kötetlen (Ön által valójában magánbeszélgetésnek tekintett) eszmecserére valamely más, alkalmasabb időpontban kerítsünk sort.

 

Figyelmét megköszönve, a Társaság nevében is üdvözli

 

Dr. Kisari Éva

alapító tag

Társaság a Közszolgálati Rádióért