Társaság a Közszolgálati Rádióért

 

Megalázó orvosi vizsgálatra kényszerítette

a Magyar Rádió üzemorvosát Szetei Tibor humánpolitikai igazgató

 

Olvasóink és szakértőink észrevételei alapján, valamint az azóta bekövetkezett események hatására
 2008. április 3-án frissítve

 

Nyílt levél mindenkinek


A Szószóló Alapítvány levele


A Magyar Orvosi Kamara levele


A FRÁSZ és a RÁMÜSZ levele Such György elnöknek az alkotmánysértésről

Mi történik a Rádióban? - a RÁMÜSZ önálló közleménye


A közszolgálati rádió aljasságai c. Index-fórum egyik bejegyzése


Such György válaszlevele a szakszervezeteknek

 

Cs. Kádár Péter kérése az elnöki titkárságtól


Kombattáns

 

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium válasza

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Határozata

 


 

 

 

Szetei Tibor - Társaság a Közszolgálati Rádióért
Szetei Tibor
 

 

Nyílt levél mindenkinek, akitől intézkedést várunk

 

 

Címzettek:
 

Dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter

Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter (A levelet továbbította az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak)

Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottsága

Magyar Rádió Közalapítvány

Magyar Orvosi Kamara

Egyenlő Bánásmód Hatósága
OMMF Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelősége
Egészségbiztosítási Felügyelet

A Magyar Rádió összes szakszervezete

Társaság a Szabadságjogokért

Magyar Helsinki Bizottság

Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság

Humán Szakemberek Országos Szövetsége

Szetei Tibor, a Magyar Rádió Humánpolitikai igazgatója

 

 

Tisztelt Címzettek!

 

Harmincadik éve vagyok a Magyar Rádió dolgozója. Tavaly nyáron csoportos létszámleépítés ürügyén - addigi munkánkat meg sem köszönve - sokadmagammal együtt elbocsátottak az intézményből. Az azóta eltelt időszakban - miként azt Agárdi Péternek, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökségi tagjának a közelmúltban a Népszavában is megjelent írásából is kiderül - számos esetben megalázó, sértő módon jártak el velünk szemben a Magyar Rádió zrt. különböző vezetői, köztük Such György elnök,  Mészáros László alelnök, Szetei Tibor humánpolitikai igazgató. Ezen eljárások közös jellemzője, hogy különböző tiltó listákra kerültünk, bár e listákat soha nem láttuk.

 

Jelenleg a felmentési időmet töltöm. 2008. január 9-én telefonon felhívtam a Magyar Rádió területén található, az intézmény dolgozóinak ellátását végző rendelőt, azzal a kéréssel, hogy másnap orvosi vizsgálatot kérek, mert tartósan rosszul érzem magam. Kértem a rendelő asszisztensét, hogy az elnöki titkárságon keresztül intézze a rendelőbe történő beléptetésemet, mert csak az elnök és az alelnök engedélyével mehetek be a Rádióba. Az elnökségnek ugyanis az az álláspontja, hogy a puszta jelenlétem is sérti és veszélyezteti a Magyar Rádió működését.

 

2008. január 10-én 13.36 perckor ismételten felhívtam a rendelőt - immár a Magyar Rádió Pollack Mihály téri, téliesen (tehát télikabát-viselésre méretezetten) temperált aulájából.  Az asszisztens közölte, hogy tőlük a rendészet nem fogadta el a névleadást. Ekkor kértem az üzemi orvost, hogy szíveskedjék az elnöki titkárságot felhívni, és kérni az engedélyt. Kb. egy óra múlva ismét felhívtam a rendelőt. A doktornő sajnálattal közölte, hogy az ő kérését sem volt hajlandó teljesíteni az elnökség. Ezt követően én telefonáltam az elnöki titkárságra, ahonnan átkapcsoltak Mészáros alelnök titkárságára. Váradi Hédi titkárnő sajnálkozva közölte, hogy még nem tudott beszélni Mészárossal. Néhány perc múlva ismét hívtam Váradi Hédit, aki arról tájékoztatott, hogy Szetei Tibor humánpolitikai igazgató utasítására az üzemorvos és asszisztense elindult a Pollack Mihály térre, hogy ott megvizsgáljanak engem.

 

A telefonbeszélgetés végén meg is jelent télikabátban a két egészségügyi dolgozó, sztetoszkóppal és vérnyomásmérővel felszerelve. Mindketten elég zaklatott állapotban voltak, és riadtan állapították meg, hogy itt nincs olyan helyiség, ahol meg tudnának vizsgálni, hiszen ahhoz le kéne vetkőznöm.

 

A rendészek ekkor felajánlották, hogy - noha ők is tudják, hogy megalázó -, a rendészeti helyiség egy parányi része lefüggönyözhető, talán ott meg tudnak vizsgálni. Amennyire az adott körülmények lehetővé tették, a doktornő meg is vizsgált, panaszomat megalapozottnak találta, és gyógyszert írt föl. Hozzátette, hogy kontrollra lesz szükségem, tehát ismét föl kell majd keresnem őt.

 

Az egész - egyébként hosszadalmas - eljárás minden résztvevőnek rendkívül megalázó volt, és mind mentálisan, mind fizikailag szinte az elviselhetetlenségig fokozódott számomra, ami a jelenlegi egészségi állapotomat tovább rontotta.

 

A doktornőnek sajnálatomat fejeztem ki, hogy miattam ilyen embertelen helyzetbe került, és megígértem neki, hogy mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy őt még egyszer ilyen aljas módon ne kényszerítsék vizsgálat végzésére.

 

Tisztelt címzettek!

Ígéretemnek megfelelően:

     Dr. Horváth Ágnes  egészségügyi minisztert arra kérem, sürgősen folytasson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a Magyar Rádió zrt. elnöksége és különösen Szetei Tibor megsértette-e az egészségügyi törvényt és más jogszabályt. Kérem tőle annak vizsgálatát, hogy egy humánpolitikai igazgató vetemedhet-e arra, hogy kényszerítse az egészségügy dolgozóját  a rendelkezésre álló, felszerelt rendelő helyett "állófogadás"-jellegű vizsgálatra az intézmény mérsékelten fűtött előterében. Kérem, hogy utasítsa a Magyar Rádió zrt.-t a jogszabályok betartására.

     Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi minisztert arra kérem, sürgősen folytasson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a Magyar Rádió zrt. elnöksége és különösen Szetei Tibor megsértette-e a Munka törvénykönyvét és más jogszabályt. Kérem, hogy utasítsa a Magyar Rádió zrt.-t a jogszabályok betartására.

     A Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottságát arra kérem, sürgősen foglaljon állást a történtekkel kapcsolatosan, s fejtse ki véleményét, hogy a Magyar Rádió zrt. elnöksége és különösen Szetei Tibor humánpolitikai eljárása megfelel-e a közszolgálati rádiótól elvárt emberségességi követelményeknek.

     A Magyar Rádió Közalapítványt arra kérem, sürgősen foglaljon állást a történtekkel kapcsolatosan, különösen annak tükrében, hogy Agárdi Péter, a kuratóriumi elnökség tagja nyilvánosságra hozta abbeli reményét, hogy ilyen durva esetek nem fognak többé előfordulni. Kérem, hogy utasítsa a Magyar Rádió zrt.-t a jogszabályok betartására.

    A Magyar Orvosi Kamarát arra kérem, tegyen meg minden tőle telhetőt a Magyar Rádió területén a munkájukat tisztességgel végző egészségügyi dolgozók fokozott védelme érdekében.  A kamara szólítsa föl a Magyar Rádió elnökségét és különösen Szetei Tibort arra, hogy a jogosultak ellátása minden esetben a rendelőben történjék, függetlenül attól, hogy a jogosult rokonszenves-e a Magyar Rádió elnökségének vagy Szetei Tibornak.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságát arra kérem, folytasson az ügyben hatósági vizsgálatot. A Magyar Rádió zrt.-t, Such Györgyöt, Mészáros Lászlót és Szetei Tibort pedig pénzbírsággal büntesse meg.

Az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségét és az  Egészségbiztosítási Felügyeletet arra kérem, hogy állapítsa meg, hogy a munkáltató mely jogszabályokat sértette meg az eljárásával, az ezért járó szankciókat szabja ki, valamint kötelezze a munkáltatót a jogszerű magatartásra, illetve arra, hogy a jogait rendeltetésszerűen gyakorolja. Álláspontom szerint a munkáltató köteles biztosítani, hogy az egészségügyi szolgáltatást igénybe vegyem, hiszen munkaviszonyom még nem szűnt meg.

     A  Magyar Rádió valamennyi szakszervezetét arra kérem, hogy adjon ki közleményt az esettel kapcsolatosan, amelyben elmarasztalja Such Györgyöt, Mészáros Lászlót és különösen Szetei Tibort, és szólítsa fel őket a dolgozói érdekek fokozott figyelembe vételére.

      A Magyar Helsinki Bizottságot és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet arra kérem, foglaljon állást az ügyben, ítélje el Such György, Mészáros László és különösen Szetei Tibor magatartását, az emberi jogok és az emberi méltóság megsértését.

      A Társaság a Szabadságjogokért szervezetet arra is kérem, hogy eljárásbeli segítséget nyújtson.

      A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságot arra kérem, hogy a - tudomásom szerint ott elnöki pozíciót betöltő - Szetei Tibor ellen folytasson fegyelmi vizsgálatot, amennyiben Szetei még mindig elnök, váltsa le őt, és zárja ki a szervezetből.

     A Humán Szakemberek Országos Szövetségét - amelyben tudomásom szerint Szetei Tibor a közelmúltban még elnökségi tag volt - arra kérem, hogy Szetei Tibor ellen folytasson fegyelmi vizsgálatot, és zárja ki őt a szervezetből.

     Szetei Tibortól követelem, hogy azonnal írásban és nyilvánosan kérjen bocsánatot a megsértett, megalázott rendészeti és egészségügyi dolgozóktól.

Budapest, 2007. január 10.

Cs. Kádár Péter sk.

 

Kapják: a címzettek, a Magyar Rádió lehető legtöbb dolgozója, kb. 4.000 magánszemély, a sajtó és számos internetes fórum.

 

Minden olvasónkat arra kérünk, hogy ezt az oldalt a lehető legszélesebb körben terjessze.

 

A link címe: www.takrad.hu/belsohtm/dokumentumok/orvosivizs.htm

 


A Szószóló alapítvány levele

 

Tisztelt Cs. Kádár Péter!

Évek óta sok beteg-panasszal foglalkoztam. Nagyon szakszerűen leírt és továbbított, véleményem szerint valós panaszát egy gyermekorvos kollega juttatta el hozzám. Néhány óra eltelt, annyira elképedtem, mit is lehet ezzel az üggyel tenni, pedig az elmúlt évben is volt néhány cifra. Simán az orvos szakmai részét tekintve az orvos és a beteg ellátáshoz való jogát megsértette a munkáltató. Amennyiben az intézmény állományában volt munkajogilag, a munkahelynek biztosítania szükséges az ellátás igénybevételét, annak megfelelő körülményeit. Az ellátásra jogosult ellátása nem függhet semmi egyéb körülménytől és a vizsgálat feltételei attól nem függhetnek, hogy felmentés alatt állt ,másként fogalmazva "szeretett" vagy "nem-szeretett" munkatársról van szó. Hangsúlyozom nem vagyok jogász, de sikerült már elérnem, hogy kórházigazgató szóban és írásban bocsánatot kért a beteg (aki közben elhunyt) hozzátartozójától az ellátás körülményeinek durva megsértése miatt. Látom sok helyre fordult, helyes , igazán csak a nyilvánosság segíthet abban, hogy mindenkinek nyilvánvaló legyen a jelenlegi helyzet. Tanácsolom, küldje el nyílt levelét az Egészségbiztosítási Felügyeletnek (INFO@EBF.Hu) címre, hozzájuk azért tartozik, mert az ellátás üzemorvosi ellátás keretében történt.

 
Jó egészséget és kitartást kívánok (ha segíteni tudok, kardiológussal szolgálhatok).
 
Tisztelettel üdvözli: Matkó Ida dr.
 

A Magyar Orvosi Kamara levele

Tisztelt Cs. Kádár Péter!
Kérésének megfelelően levelét feltettük a MOK honlapjára, egyben a MOK állásfoglalásának kialakítása is folyamatban van. 

Tisztelettel: Gyenes Géza dr., a MOK titkára

A Független Rádiósok Szakszervezete (FRÁSZ) és a Rádiós Műszakiak Szakszervezete
levele Such Györgynek

A Magyar Rádió vezetése alkotmánysértésre kényszeríttette a portán dolgozó munkatársakat!

 

 

Az Alkotmány 54§ (1.) és (2.) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani és senkit nem lehet kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni.

 

A Magyar Rádió vezetése a portán dolgozóknak megtiltotta, hogy munkatársunkat beengedjék a Rádióba.

 

A munkatárs erre az intézkedésre korábban semmilyen okot nem adott. (Ellene semmilyen eljárás nem folyik. A Magyar Rádiónak soha semmilyen kárt nem okozott, sőt több évtizeden keresztül hozzájárult munkájával a  közszolgálat fejlődéséhez).

 

Munkatársunk a portán rosszul lett. Orvosi ellátásra szorult. Kérésére a portán dolgozók továbbra sem engedték be az orvosi rendelőbe, hanem az orvost hívták ki hozzá, hogy ott vizsgálja meg, a portán egy függöny mögött. Megengedhetetlen, hogy kollégánk ilyen megalázó bánásmódban részesült.

 

A RÁMÜSZ és a FRÁSZ felszólítja a MR Zrt. vezetését, hogy tartózkodjon a további jogsértésektől, és biztosítsa a Rádióval munkaviszonyban állók számára az egyenlő bánásmódot, így azoknak is, akik a felmondási idejüket töltik.

 

 

2008-01-14

Budapest

 

______________________________               ___________________________

         RÁMÜSZ                                                 FRÁSZ 
 


A RÁMÜSZ önálló közleménye

 

Mi történik a Rádióban?

 

A közelmúltban elbocsátott dolgozónk, aki jelenleg a felmondási idejét tölti, tehát jogilag még a Rádió dolgozója, egyeztetést kért az Üzemi Tanács választási bizottságától a választás második fordulóján történtek miatt.  Amennyiben a munkáltató a Munka Törvénykönyvének paragrafusait betartja, és lehetővé teszi a jogi státuszában még rádiós dolgozó szavazását, erre az egyeztetésre nem került volna sor.  Nem tette lehetővé!  Megtiltotta a beléptetését!  A választás feltételeinek biztosítását a munkáltatónak törvény írja elő! Felháborító és elfogadhatatlan a munkavállalók számára (ki tudja, velünk mikor történik meg ugyanez) ez a törvénytelen, etikátlan és embertelen utasítás a vezetőség részéről! Mi történt? Miért nem szavazhatott a kolléga a meghirdetett helyszínen? A Választási Bizottság jóhiszeműen járt el, amikor ezért mozgó urna alkalmazásával a beléptető rendszeren kívül is megteremtette a szavazás lehetőséget.  A szavazás ezért erkölcsileg és talán jogilag is semmisnek, érvénytelennek tekinthető! 

 

Mi történik a Rádióban? 

 

Amennyiben a portán, de akár az intézmény előtt valaki rosszul lesz, legyen az rádiós vagy idegen, természetes, hogy igénybe vehető az üzemorvosi szolgálat.  Természetes az is, hogy az orvosi vizsgálat az orvosi rendelőben történik. Kérdés, hogy akkor a fent említett munkavállalót, miután rosszul lett, miért a rendészet függönye mögött, embertelen és megalázó feltételek mellett vizsgálta meg a doktornő? Miért kellett a munkavállalót és az üzemorvost ilyen kínos, megalázó helyzetbe hozni?

 

Mi történik a Rádióban?
 

Ennek az intézménynek feladata, törvényi és erkölcsi kötelessége az állampolgárok szolgálata!  A köz szolgálata intézményen kívül és belül!  A társadalom szocializálódásához ilyen "példamutatásra" nincs szükség! Miért romboljuk a sok évtized alatt kialakult hitelességünket? Miért?   
 

Mi történik a Rádióban? 
 

Elfogadhatatlan a Rádió közössége számára az is, hogy  a 20, 30, 40 évet itt dolgozó nyugdíjba menő kollégák belépő kártyáját visszavonják! Tőlük még most is nagyon sokat tanulhatunk!  A törzsgárda tagság intézményét újra meg kell teremteni a Rádióban, annak erkölcsi és anyagi vonzatával együtt! Az intézménybe való belépés lehetőségét csak bűncselekmény gyanúja esetén tagadhatja meg a munkáltató. Ez az intézmény  magántulajdona minden magyar polgárnak egytízmilliomod-részben.  Közintézmény, és ennek megfelelően kell eljárnia a vezetésének minden magyar állampolgárral szemben! Az állampolgárok adójából működik, és jól/rosszul, de nekik szól!
 

Mi történik a Rádióban?

 

Budapest.  2008.01.14.                                             _____________________________

                                                                                              RÁMÜSZ vezetőség 
 


 

Tipla bejegyzése a "Közszolgálati rádió aljasságai" című Index-fórumba

 

(Ez a fórum  2003. december 24-én keletkezett; az alábbi bejegyzés időpontja: 2008. január 16.)

 

Akárhogyan is van - azt hiszem a törvény arra is ad lehetőséget, hogy megszabott ideig táppénzen is maradjon, a "vezetőség" által megszabott idő után -, szóval akárhogy is van, mindenképpen gyalázatos, megalázó, és embertelen bánásmódot alkalmaznak a nagyon "urak".
Csak azt nem értem, hogy miért nem gondolnak abba bele, hogy az ő idejük főleg véges, mert aztán nekik még az időkorlát is adott.
Nem levonulási pénzt kéne adni nekik, hogy hű de nagyot alkottak!
Mert a legnagyobb röhej és szerintem szemétség az ebben az országban, hogy egyes okostojások nem le, hanem felfelé "esnek".
Elég csak a debreceni libás ügyre gondolni, aminek persze semmi köze az MR-hez...

Visszatérve a mi kis "sztrájkolónkhoz"...
(amúgy már én is beígértem már néhányszor, hogy bevetem eme fegyvert, és még jóval a Cs.Kádár Péter előtt, írottan is deklaráltam a "dolgokat" ...:-))

Persze megtehetné Cs.Kádár Péter, hogy "szépen" lenyeli a békát, és elvonul békességben, de mivel a többség ezt teszi, és úgy tűnik, az MR-ben is ezt tették, szerintem amit Ő bevállalt, nemcsak magáért teszi meg, hanem ÍGY felhívja a figyelmet másoknak, sőt MINDENKINEK, hogy tudja, tudjuk, hogy IGENIS VANNAK JOGAINK.
Nemcsak kötelességeink, de jogaink is vannak.
És bizony nem kell mindig mindent aláírni!
Eladni a lelkünket némi anyagi akármiért az "ördögnek".
Mert aztán ezért tehetnek meg velünk bármit, bárhol.
És szerintem tudnunk kell, hogy ez bizony bármikor, bárkivel, bárhol megtörténhet!
Mert az éppen jó, nagyon jó helyzetünk, egyetlen pillanat alatt válhat mássá.
Lehet valaki kegyeltből, kegyvesztett.

Csak az a baj, hogy az emberkék nem nagyon szeretnek gondolkozni...

Szóval akármilyen stációban - vagy miben - is van a Cs.Kádár Péter, én szívből kívánok neki kitartást, jó egészséget, és végre valami emberi eredményt!
Mert igenis, ha valaki becsülettel végigdolgozott 30 évet, akkor annak igenis van joga ahhoz, hogy ne úgy dobják ki, mint egy néhány éve éppen eltengilengizőt.
Bár már annak is járnak dolgok, és vannak jogai.
Csupán "csak" azért, mert embernek született!

És nehogy már a lekvár tegye el a nagyit, meg ugye a nyúl vigye az akármit...
"szeteiuracskák" és tessenek már szívesek egy kicsit valahogy elgondolkozni, és megkeresni azt az édesjóanyucikákatt, hogy akkor hogy is van az a "házi áldás"...?...

(ki lehetne tenni az MR faliújságra...)

 

Such György válaszlevele a szakszervezeteknek

From: Such György
Sent: Friday, January 18, 2008 9:51 AM
To: Dér István; Varga Júlia
Cc: Mészáros László; Szetei Tibor
Subject: petíció

 

 

Tisztelt Szakszervezeti Vezetők!

 

 

Némi meghökkenéssel értesültem petíciójukból arról, hogy a FRÁSZ és a RÁMÜSZ a bulvársajtó eszköztárát alkalmazva tájékoztatja az MR belső közvéleményét, illetve tagjait egy munkavégzés alól felmentett volt kollégánk egészségügyi ellátásáról.

Közszolgálati újságíróktól véleményem szerint a belső kommunikációban is elvárható volna a korrekt, megalapozott, tényeken alapuló, ellenőrzött információkat figyelembe vevő, kiegyensúlyozott tájékoztatás. Olyan tájékoztatást, amelynek célja a belső rádiós "köz" szolgálata.

Az Önök petíciójában azonban ezek az elvek nem érhetőek tetten. A "tájékoztatás" félinformációkon, jogilag megalapozatlan feltevéseken, ellenőrizetlen, egyoldalú panaszokon alapul, s mint ilyen, új elem az érdekképviseleti szerveknek a menedzsmenttel folytatott kommunikációjában.

Elgondolkoztató számomra, hogy az érintett szakszervezetek nem a közös problémák megoldására, hanem a munkavégzésben már részt nem vevő volt kolléga vélt sérelmeit felkarolva hangulatkeltésre, létük önigazolására helyezik a hangsúlyt működésük során.

Most pedig röviden a tényekről, illetve az eljárásunkat megalapozó jogszabályokról.

A vonatkozó törvények, illetőleg a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó érvényes szerződésünk a munkavégzéshez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokat rögzítik. Cs. Kádár Péternek azonban már hónapok óta nincs munkavégzési kötelezettsége az MR-ben, így a foglalkozás-egészségügyi ellátás számára nem jár. Mégis, méltányosságból a munkáltató lehetővé tette a számára az orvosi ellenőrzést az éhségsztrájkja alatt, és lehetővé tette számára a sürgősségi ellátást is január 10-én. Tette mindezt úgy, hogy Cs. Kádár már előző nap jelezte az üzemorvosnak, hogy be kíván menni hozzá. Az ezt követő, másnapi "rosszullét" mindezek fényében erősen megkérdőjelezhető. Mégis biztosítottuk azt az ellátást, amire az adott helyzetben lehetőségünk volt.

Petíciójukban az Alkotmányra hivatkozva kijelentik, hogy senkit sem lehet önkényesen megfosztani emberi méltóságától, senkit nem lehet kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Ezzel jómagam is mélységesen egyetértek. Az Önök dokumentumából azonban nem derül ki, hogy az MR vezetése kit és milyen módon sértett meg ebbéli jogaiban? A petíciójuk címe - a Takrad hasonló tartalmú "cikkével" megegyező módon - a portai dolgozók, míg a dokumentum szövege az orvosi vizsgálatot kérő munkavállaló megalázását jelzi, illetőleg azt, hogy a munkáltató kényszerítette őket az alkotmánysértésre. De miben nyilvánult volna meg ez a megalázás? Abban, hogy a rosszullétét jelző munkavállalót az üzemorvos a rosszullét helyszínén vizsgálta meg? Ez nem egyedi eset az MR-ben, a szervezeti egység vezetők gyakran hívják az üzemorvost, ha valaki rosszul van. Vagy esetleg abban, hogy a vizsgálatra a nyilvánosság előtt került sor? Ez viszont nem igaz, hiszen elszeparált helyen vizsgálta meg a doktornő volt kollégánkat.

Ezzel kapcsolatban még egy tény mérlegelését javaslom: Cs. Kádár Péter az üzemorvostól a foglalkozás-egészségügyi ellátáson kívül eső, "kvázi" háziorvosi ellátást kívánt igénybe venni azzal, hogy előzetesen nála bejelentkezett. Erre a tevékenységre azonban az MR-nek jelen pillanatban nincs szerződéses kapcsolata. Ha lenne, akkor az érintett munkavállalók természetbeni juttatásban részesülnének, amelynek kölcsönös adókötelezettsége van.

Amennyiben a szakszervezetek úgy gondolják, hogy a munkáltatónak ilyen jellegű kötelezettséget is el kell látnia, a menedzsment kész a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval a szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokat lefolytatni. Ebben az esetben azonban azok a munkavállalók, akik az MR üzemorvosát választják háziorvosuknak is, és a munkavégzéstől független okból (gyógyszerek felíratása, egyedi vizsgálatok stb.) kívánják igénybe venni, a hatályos jogszabályok szerint minden esetben vizitdíjat kötelesek fizetni, amelyet a munkáltató nem térít meg a számukra.

Közös felszólításukban azt is írják, hogy az MR vezetése megtiltotta a munkatárs beléptetését a közrádió területére. Valójában a részvénytársaság területére történő belépés engedélyhez kötött és nem tiltott. Az pedig egyszerűen nem igaz hogy a munkavállaló ezen intézkedésre semmilyen okot nem adott. Cs. Kádár Péternek jelenleg is több pere van folyamatban az MR-rel szemben. Ezzel a magatartásával, valamint kombattáns sajtótevékenységével folyamatosan, szándékosan és rosszindulatúan rombolja az MR jó hírnevét.

Nyomatékosan felhívom a figyelmüket, hogy a Magyar Rádió munkahely, és nem közösségi találkozóhely. Az MR területén belül azoknak kell tartózkodniuk, akiknek munkavégzési kötelezettségük van. Nekik viszont kötelező. Rajtuk kívül azok tartózkodhatnak itt, akik adott műsor elkészítéséhez kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Minden más személy csak egyedi engedély alapján léphet be a részvénytársaság területére. Ez nem MR sajátosság: minden munkáltató így jár el.

 

Budapest, 2008. január 16.

 

Tisztelettel:

 

Such György

 

P.S.: Leköteleznének, ha levelemet mindazon munkavállalónknak eljuttatnák, akiknek alkalmat teremtettek petíciójuk megismerésére!
 


Cs. Kádár Péter kérése az elnöki titkárságtól

Kedves Cseke Erika!

Megismétlem a telefonos beszélgetésünkben tett kérésemet:

Such György a szakszervezeteknek küldött válaszában arra hivatkozik, hogy a Magyar Rádiónak van egy, 
a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó érvényes szerződése. Tekintettel arra, hogy e szerződést mindeddig nem állt módomban tanulmányozni, kérem, hogy szíveskedjék azt elküldetni Such Györggyel a részemre. Megjegyezni kívánom, hogy az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése alapján nyilvánosságra is kellene hozni azt.

Szép hétvégét, jó munkát kívánok!

Üdvözlettel: Cs. Kádár Péter

 


Cs. Kádár Péter reagálása Such György levelére

"Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni."

"Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni."

"Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon."

Részletek az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából

 

Tisztelt Elnök Úr, Kedves Such György!
 

Noha nem nekem címezted a leveledet, az érintettség okán kénytelen vagyok reagálni rá, ezzel mentesítve az ügyemben petíciózókat a neheztelésed esetleges következményeitől.

 

Leveledben oly sok valótlan állítás és tévedés szerepel, hogy ezeket nem lehet szó nélkül hagynom, ha már rólam a "kombattáns" szó jutott eszedbe..

 

Megvallom, először nem tudtam, mit jelöl közszolgálatilag kiegyensúlyozottan a "kombattáns" kifejezés, ezért a Google keresőbe beírtam ezt a szót. Mivel a legelső találat a Tolnai Nagylexikonra hivatkozott, ezért Társaságunk tagjaihoz fordultam. Íme, Victor Máté kultúrtörténeti értekezése: "A kombattáns szó a franciából került a magyarba. Töve a battre = ütni, verni. Le combat = harc, ütközet, csata, viadal. Combattant = harcos, harcias (átvitt értelemben: kötekedő, kekec).  Monteverdinek van egy kisoperája: Tankréd és Klorinda párviadala (Torquado Tasso egy eposz-részletének megzenésítése). Az eredeti címe: Il combattimento di Tancredi et Clorinda. Tehát a késő középkori olaszban is megvan. Lehet, hogy a franciák tőlük vették át és továbbították felénk...?"

 

Ezt követően egy szűkített keresést indítottam a Google-ban, és a "kombattáns magyar költők", illetve a "kombattáns magyar írók" kifejezést írtam be. A teljesség igénye nélkül az alábbi művészek neve jelent meg: Kazinczy Ferenc, Schöpflin Aladár, Darvas Szilárd, Örkény István, Karinthy Ferenc, Cseres Tibor, Sarkadi Imre, Dobozy Imre, Urbán Ernő, Bárány Tamás, Szeberényi Lehel, Mesterházi Lajos, Ady Endre, József Attila. Jó volna ebbe a társaságba tartoznom, különösen, hogy idesorolják Cs. Szabó Lászlót is, aki egykor a Magyar Rádió irodalmi osztályának volt a vezetője, később pedig a BBC magyar osztályának megbecsült munkatársa. De be kell vallanom, hogy szépírói pályafutásom csupán néhány évre korlátozódott, amikor a Jövő Mérnöke című hetilap irodalmi melléklete rendszeresen közölte feledhető verselményeimet. Szóval, köszönöm, hogy ily sokra értékeled a munkásságomat, ha áttételesen is.

 

Ugyanakkor fájlalom, hogy indulatos írásod számos tévedést, hamis állítást és "tényeknek hamis színben történő feltüntetését" tartalmazza.

 

Először is, nem értem, miért kelted a halálhíremet? Én nem a volt kollégátok vagyok, hiszen, bár egészségi állapotom - az éhségsztrájkról szóló első közleményemben kifejtett okok miatt - megromlott, még élek. És ameddig élek, minden egymást kölcsönösen vállaló hangmérnök, újságíró és oktatásszervező kollégája maradok.

 

Úgy gondolom, hogy félreérted a szakszervezetek szerepét. Nekik nem a közös problémák megoldása a feladatuk, hanem a munkavállalói érdekek képviselete.  S ha sikeresen képviselik ezeket az érdekeket, akkor ezen keresztül van lehetőség arra, hogy a közös gondok megoldódjanak. Ennek érdekében pl. - másfél évvel ezelőtt tett ígéretednek megfelelően - meg kéne kezdeni a Kollektív Szerződés módosításához vezető tárgyalásokat; vagy a nyugdíjasoknak tett, szintén legalább esztendős fogadkozásodnak megfelelően nem felháborító levelek százait kellett volna - szakszervezeti egyeztetés nélkül - kiküldetned nekik, hanem minél több szolgáltatást kellene elérhetővé tenni számukra - ideértve az RTV részletes továbbra is ingyenes küldését vagy a Rádió területére történő, külön engedély nélküli, automatikus belépés lehetőségét.
 

Ami a foglalkozás-egészségügyi ellátásról szóló szerződést illeti, abban információim szerint egy árva szó sincs a felmondási idejüket töltők és a többiek közötti különbségtételről.
 

Az éhségsztrájkom alatt méltányosságból felajánlott szolgáltatást nem vettem igénybe, sőt kifejezetten tiltakoztam ellene.

 

Miként az a korabeli Népszavában is megjelent, Mészáros László gazdasági alelnök arra akart engem rávenni, hogy ne a Rádióban sztrájkoljak, hanem otthon, és ameddig a sztrájk tart, ő a Rádió költségén naponta kiküldi hozzám az üzemorvost. Nekem erről az volt a véleményem, hogy mivel az általam kegyetlennek tartott csoportos létszámleépítés elleni tiltakozásom az oka a sztrájknak, tehát nem a családom ellen sztrájkolok, ezért ennek helyszíne csak a Magyar Rádió lehet. Kifejtettem azt is, hogy miközben az üzemorvos kiautókázna Aquincumba, akadályoztatva lenne abban, hogy a tényleges feladatát - a Magyar Rádió többi dolgozójának kezelését - lássa el. Továbbá, miközben a Magyar Rádió vezetői költséghatékonyságról beszélnek, egy ilyen ellátás veszélyeztetné az üzleti terv megvalósítását, s emiatt sem szabad kockáztatni. Tehát azzal, hogy nem vettem igénybe a méltányossági ellátást, törvénysértések láncolatát és éppen az általad hivatkozott szerződés súlyos megsértését akadályoztam meg.  
 

A január 10-i rosszullétem esetében nem írsz igazat. Nem igaz ugyanis, hogy az elszeparálás egy hideg aulában megfelelt az elvárható ellátásnak. Nem igaz, hogy nem lett volna lehetőség engem az orvosi rendelőben megvizsgálni. Az egyre fokozódó rosszullétem ugyanis nem párosult mozgásképtelenséggel, emiatt én magam - és a doktornő is - a rendelőintézeti vizsgálatot kérte.  Az ugyan igaz, hogy már kb. három hete egyre rosszabbul éreztem magam, de a szakszervezeti vezetők csak azt látták - látták, mert egy tárgyaláson együtt voltunk, tehát hamis állításoddal ellentétben meggyőződtek a tényekről -, hogy január 10-én is rosszul voltam. Ezért a leveledben a rosszullétemre vonatkozó idézőjel alkalmazása kifejezetten ellenséges, cinikus, megalázó, és megkérdőjelezi az orvosi alkalmazottak vizsgálati eredményét is. És még Te kérded, hogy Such György, Mészáros László és Szetei Tibor kikkel szemben sértettek alkotmányt? Meghökkensz, hogy valaki ellentmond Neked, és nem fél? Számomra már nem meghökkentő a lélektani terrorizálás, az alattvalói tudat erősítésének szándéka, hiszen sokáig szóba sem álltál velünk, és fő eszközöd a "lenyomjuk a torkukon" alkalmazása volt.
 

Ami a vizitdíjat illeti: ha egyáltalán még lesz ilyen, a jogszabály nem tiltja, hogy azt - valamilyen formában - a munkáltató megtérítse. De Te eleve elzárkózol ez elől. Ismét nem együttműködni, hanem parancsolgatni akarsz. Gyakran úgy viselkedsz, mintha csakis a Tied lenne a Magyar Rádió.

 

Azt írod, hogy okot adtam a velem szembeni diszkriminatív magatartásodra, mert pereket indítottam a Magyar Rádióval szemben, és mert Neked nem tetsző írásaim jelennek meg a sajtóban. Végre írásban is nyilatkozol arról, hogy szándékosan sértesz meg számos, az esélyegyenlőségről és az emberi jogokról szóló jogszabályt, amelyek szerint nem érheti hátrány a munkavállalót, ha az bírósághoz vagy hatósághoz fordul, illetve él a vélemény-nyilvánítás szabadságával. Leveled ékesen bizonyítja, hogy előre megfontolt szándékkal, kicsinyes bosszúból korlátozod a jogaimat - s persze másokét is.

 

Annak megállapítása, hogy ki rombolja a Magyar Rádió jó hírét... talán jobb, ha ebbe most nem megyünk bele. Mindenesetre, nem én tiltottam le a Magyar Rádió korábbi honlapjait, tehát nem miattam jelzi egy csomó, a Google alapján megtalált hivatkozásra kattintás a 404-es hibát.

 

Mielőtt folytatnám, hadd köszönjem meg, hogy reklámozod a Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés honlapját, s köszöntelek mintegy 3 000 rendszeres olvasónk táborában.  Tájékoztatlak, hogy a honlapon szereplő írások és sajtó-helyreigazítások egy része olyan bulvárlapokban jelent meg, mint a Népszabadság, a Népszava vagy az Élet és Irodalom. S még színvonalasabb lehetne a honlap, ha nem tiltottad volna meg a Magyar Rádió munkatársainak a nálunk való publikálást.

 

Nyomatékosan felhívom a figyelmedet, hogy a Magyar Rádió nem csupán munkahely, hanem közösségi találkahely is. Kulturális intézmény, amely a magyar szellemi élet egyik központja. Ha Te ezt tagadod, ha szándékosan akadályozod e műhely működését, ha az engedély-kegyosztás segítségével gondolat-rendőrséget alakítva, kitiltod a vitát, ha a sokszínűségnél fontosabb a tájmsit, akkor alapjaiban sérted a Rádiózásról és Televíziózásról szóló törvényt.

 

Végül: egy jól megfogalmazott, közszolgálatilag megírt levél végén nem szokott utóirat (ahogy Te jelölöd: P.S.) lenni. Én meggondoltam, hogy mit írok, és mert nem akarok a lekötelezetted lenni, nem kérem, hogy ezt a levelet juttasd el másoknak. Hidd el nekem, mindenki olvasni fogja, akit érint, és akit érdekel.

 

Cs. Kádár Péter

 


 

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium válasza

 

Iktatószám: 1491-1/2008-SZMM

Cs. Kádár Péter
úr részére

kadarka@tvnetwork.hu

Tisztelt Cs. Kádár Péter Úr!

 

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak a Magyar Rádió megbízásából küldött panaszlevelével és vizsgálatot kérő bejelentésével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkavégzés szabályait tartalmazó részében elsőként a munkáltató kötelezettségeit rögzíti. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztatni, betartani a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeket, illetve köteles az egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítani.

 

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a munkáltató a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 58.§ -ának (1) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében köteles biztosítani. Ezek a feladatok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósítását, a munkaegészségügyi követelmények végrehajtását szolgálják. A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításán túl, az Mvt. 46. §- ában foglalt előírásoknak megfelelően köteles biztosítani a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. Amennyiben a munkavállaló munkavégzésre kötelezett, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást heveny rosszulléte esetén a munkahelyi elsősegélynyújtás keretében igénybe veheti. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló munkavégzésre már nem kötelezett, tartós rosszullétével elsősorban háziorvosához vagy egyéb egészségügyi ellátó intézményhez kell fordulnia.

 

Tekintettel a levelében leírt körülményekre, valamint az Mt. 93. § (1) bekezdése szerinti azon szabályra, melynek értelmében a munkáltató a felmondási idő felében köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, arra lehet következtetni, hogy a panasszal érintett időszakban Ön a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt. Az Mt-ben és Mvt-ben meghatározott biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok körében rögzített munkáltatói kötelezettségek tehát - tényleges munkavégzés híján – nem érvényesülnek. Ha nincs munkavégzési kötelezettség, akkor nem indokolt a munkahelyre történő belépés és ott tartózkodás, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele sem. Ezen utóbbi esetben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy beengedi-e az adott munkavállalót.

 

Végül tájékoztatom, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak nincs hatásköre a munkáltatónál történt egyedi esetek kivizsgálására. Az esetleges jogsérelem orvoslása érdekében azonban lehetősége van bírósághoz fordulni.

 

Felhívom szíves figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. AB határozata, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján a fentiek a minisztérium szakmai álláspontját tükrözik, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti.

 

Budapest, 2008. február 12.                                   

 Üdvözlettel:

Dr. Horváth István
főosztályvezető


 

Szinte minden törvénysértő volt...

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

Ügyszám: EBH/l/70/2008/10
Ügyintéző: dr. Gregor Katalin

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Cs. Kádár Péter (1031 Budapest, Amfiteátrum u. 29. L/6.) kérelmezőnek a Magyar Rádió Zrt. (1800 Budapest, Bródy S. u. 5-7.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi

HATÁROZATOT

hozta:

A Hatóság megállapítja, hogy a Magyar Rádió Zrt. Kérelmezővel szemben, egyéb helyzete miatt    (felmentési    idejét   töltő    munkavállaló)    megsértette    az    egyenlő    bánásmód követelményét, és vele szemben felmentési ideje alatt több alkalommal olyan magatartást tanúsított, amely megalázó, megszégyenítő környezet kialakítására volt alkalmas, és Kérelmezőt emberi méltóságában sértette.

A Hatóság a Magyar Rádió Zrt.-nek megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendeli a Határozat jogerőre emelkedését követő nyilvános közzétételét 90 napra a www.egyenlobanasmod.hu, valamint a www.radio.hu honlapján.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál benyújtott keresettel. A Keresetlevélben a bíróságtól kérhető a végrehajtás felfüggesztése.

Az eljárásban költség nem merült fel.

Indokolás

Cs. Kádár Péter (továbbiakban Kérelmező) 2007. december 21-én írt elektronikus levelében fordult a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy kéri a Magyar Rádió Zrt. üzemi tanácsi választásait lebonyolító Választási Bizottság elmarasztalását, mert álláspontja szerint a 2007. december 19-én megtartott üzemi tanácsi választás második fordulójáról nem kapott értesítést. Ebben az időpontban Kérelmező még a felmentési idejét töltötte, amely 2008. február 19-én járt le. Miután Kérelmező az ÜT választás 2. fordulójáról nem hivatalos úton mégis értesült, azon részt kívánt venni, azonban bejutását a Magyar Rádió Zrt. épületébe megakadályozták, a szavazást csak mozgó urna segítségével vehette igénybe, az épület Pollack Mihály téri portáján. Kérelmező sérelmezte, hogy a titkosság ezáltal nem volt biztosítva, továbbá az urna sem volt hitelesítve. Szavazásakor több ember is jelen volt.

 

A Hatósághoz 2008. január 10-én Kérelmező újabb beadványt küldött, amelyben előadta, hogy még a felmentési ideje alatt, 2008. január 9-én az eljárás alá vontnál működő üzemorvos általi vizsgálatot szerette volna igénybe venni, azonban az eljárás alá vont nem tette számára lehetővé a Magyar Rádió Zrt. épületébe történő bejutást, így az üzemorvosi rendelőbe való bejutást. Az üzemorvos Kérelmezőt 2008. január 10-én az eljárás alá vont humánpolitikai igazgatójának utasítására a Pollack Mihály téri portán található rendészeti helyiségben vizsgálta meg. Kérelmező ez utóbbi beadványát a Hatóságon kívül megküldte az egészségügyi miniszternek, a szociális és munkaügyi miniszternek, a magyar orvosi kamarának, több civil szervezetnek és szakszervezetnek. A Hatóság 2008. január 21-én Kérelmezőt személyesen meghallgatta, tájékoztatta arról, hogy a Választási Bizottsággal szemben nem tud eljárást indítani, mivel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. és 6.§-ának értelmében a Választási Bizottság nem tartozik a törvény hatálya alá. Kérelmezőt arról is tájékoztatta a Hatóság, hogy a magyar Rádió Zrt.-vel szemben, mint munkáltatóval szemben az eljárás megindítható, különös tekintettel arra, hogy Kérelmező kérelmét további adatokkal, tényekkel egészítette ki a meghallgatásakor. Előadta, hogy amióta munkáltatójának tudomására jutott, hogy a felmondását közlő munkáltató intézkedését bíróság előtt megtámadta, továbbá eljárást kezdeményezett a Hatóság előtt is, valamint több napilapban cikket jelentetett meg az eljárás alá vontnál megvalósult létszámcsökkentésről, nemkívánatos személy lett a Magyar Rádió Zrt. vezetése számára, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy belépését az épületbe külön engedélyhez kötötték, így azt kizárólag az elnök vagy alelnök engedélyezhette.

 

Már 2007. augusztusában megnyilvánult az eljárás alá vont vezetésének Kérelmezővel szemben tanúsított negatív magatartása, amely korlátozta számára az épületbe való belépését, azzal, hogy mellé kísérőt rendeltek akkor, amikor személyes holmiját kívánta elszállítani. Hasonló magatartás volt tapasztalható akkor, amikor 2007. augusztus 14-re az eljárás alá vont elnöke a Pagoda Hírlevélen keresztül meghívta a Magyar Rádió valamennyi dolgozóját az elmúlt egy év tapasztalatainak összegzése céljából tartandó tájékoztatóra. Kérelmező, mivel ebben az időben még felmentési idejét töltötte, szeretett volna ezen a tájékoztatón jelen lenni, azonban az épületbe való bejutását az eijárás alá vont alelnöke nem engedélyezte.

 

Kérelmező a személyes meghallgatásakor indítványt tett több tanú meghallgatására és okirati bizonyítékok beszerzésére. Kérte továbbá a Hatóságot, hogy az eljárást a Magyar Rádió Zrt.-vel szemben az Ebktv. 10.§ (1) bekezdése alapján indítsa meg, védett tulajdonságként az Ebktv. 8.§ t) pontját jelölte meg, hivatkozással arra, hogy mint felmentési idejét töltő, és az eljárás alá vonttal perben álló dolgozó, vele szemben volt munkáltatója folyamatosan olyan ellenséges magatartást tanúsít, amely emberi méltóságában sérti.

 

A Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen Kérelmezőt, az eljárás alá vont jogi képviselőjét, a humánpolitikai igazgatót, az eljárás alá vontnál működő két szakszervezet (RÁMÜSZ és FRÁSZ) elnökeit, Kérelmező volt kollégáit, valamint a Magyar Rádió épületébe történő történt belépéskor Kérelmező mellé rendelt kísérőt hallgatta meg.

 

A tárgyaláson Kérelmező sérelmezte, hogy az eljárás alá vont olyan helyiséget alakított ki a felmentéssel érintett dolgozók számára új munkahely keresését elősegítendő, amely valójában minden intimitást nélkülözött, elszeparálta a felmentési idejüket töltő munkatársakat a még aktív állományban lévőktől, ugyanis ez utóbbiaknak tilos volt a helyiségbe belépniük. A helyiséget többen is ezért a "gettó" névvel kezdték el illetni, és annak ellenére, hogy a csoportos létszámcsökkentéssel több dolgozó is érintve volt, igen kevesen használták. Megalázónak érezték ugyanis, hogy korábbi munkahelyükre már nem léphetnek be szabadon, többeknek a belépése csak elnöki, illetve alelnöki engedélyhez volt kötve, pontos listát azonban az érintettek, így Kérelmező sem láthatott.

 

Az eljárás alá vont képviselői előadták, hogy a fenti helyiséget kifejezetten arra a célra hozták létre, hogy az elbocsátással érintett dolgozók munkahelykeresését az internet, számítógép biztosításával elősegítsék, Olyan írásbeli utasítás nincs ugyan, hogy a helyiségbe aktív dolgozók nem léphetnek be, de azáltal, hogy a helyiséget csak a felmentéssel érintettek használhatják, mégis kizárja azt, hogy egymással találkozzanak ezek a dolgozók az aktív állományban lévőkkel. Az eljárás alá vont álláspontja az volt, hogy mindez a felmentettek érdekeit volt hivatott szolgálni. Az Üzemi Tanáccsal történt megállapodás alapján vehették igénybe a létszámcsökkentéssel érintettek a helyiség által nyújtott szolgáltatásokat, erről a rendes felmondásuk kézhezvételével egyidejűleg tájékoztatták őket.

 

Az eljárás alá vont a 2007. augusztus 14-ére meghirdetett elnöki tájékoztató kapcsán előadta, hogy arról Kérelmezőt - ellentétben a többi dolgozóval - e-mailben nem értesítették, így nem lehet meghívottnak tekinteni. A Hatóság kérte eljárás alá vontat, hogy csatolja be, kiknek küldtek meghívót a rendezvényre, azonban ez eljárás alá vont ennek a felhívásnak határidőben nem tett eleget. A Kérelmező által csatolt Pagoda Hírlevélből azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy az elmúlt év értékeléséről tartandó tájékoztatóra az eljárás alá vont elnöke minden munkavállalót meghívott, tekintet nélkül arra, hogy felmentés alatt álló vagy aktív dolgozó volt.

 

A tanúként meghallgatott Független Rádió Szakszervezet elnöke előadta, hogy a csoportos létszámleépítés során lezajlott egyeztetések alkalmával szó volt arról, hogy az elbocsátással érintettek álláskeresését megkönnyítendő, a munkáltató létrehoz egy helyiséget. Arról azonban, hogy oda ki mehet be és kinek tilos a belépés, semmilyen utasítás nem született, a dolgozókat nem tájékoztatták, csupán a rendésztől tudták meg, hogy beléphetnek-e vagy sem. Korábban nem volt gyakorlat az eljárás alá vontnál, hogy a felmentett dolgozók épületbe történő belépését engedélyhez kötötték volna, és ebből a célból listát adtak volna le a rendészeten azok nevével, akiknek belépése engedélyköteles. A szakszervezettel történő egyeztetések során javaslatként felmerült ugyan, hogy a nyugdíjasok kapjanak olyan kártyát, amellyel beléphetnek az épületbe, tehát ezzel válasszák ketté a felmentett dolgozókat a nyugdíjba vonulóktól. Mindez azonban csak ígéret maradt az eljárás alá vont részéről. A tanú elmondta, hogy a FRÁSZ és a RÁMÜSZ együtt írt levelet Kérelmező üzemorvosi vizsgálata kapcsán, ebben a levélben arra is kérték a menedzsmentet, hogy a még jogilag állományban lévő munkavállalókkal emberségesen, és méltóságuk tiszteletben tartásával járjanak el. Tanú elmondta még, hogy konkrét listáról, amely azok nevét tartalmazza, akik nem léphetnek be vagy csak külön engedéllyel a Magyar Rádió épületébe, nem tud, azonban két elbocsátott dolgozó esetét megemlítette, közülük egyikük belépését bármikor engedélyezheti a tanú is, míg a másik dolgozó épületbe jutásával problémák vannak.

 

A tárgyaláson az eljárás alá vont jogi képviselője észrevételezte, hogy a Kérelmező által sérelmezett üzemorvosi vizsgálat tárgyában az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége is vizsgálatot folytat. A Hatóság hivatalból megkereste a Felügyelőséget, és a vizsgálatról tájékoztatást kért, amely azonban jelen döntésig még nem érkezett meg. Tekintettel arra, hogy a Felügyelet eljárása nem minősült olyan előzetes kérdésnek, amely miatt az eljárást fel kellett volna függeszteni, a Hatóságot a döntés meghozatalában az a körülmény, hogy az üzemorvosi vizsgálattal kapcsolatos eljárás még nem fejeződött be, nem akadályozta.

A vizsgálattal kapcsolatban az eljárás alá vont humánpolitikai igazgatója előadta, hogy Kérelmező az Üzemi Tanács egyeztető bizottsági ülésének napján a gazdasági alelnöknek telefonon próbálta jelezni rosszullétét, és kérte az üzemorvosi rendelőbe történő belépésének engedélyezését, azonban a gazdasági alelnökkel nem tudott beszélni, csak a titkárnőjével. Mivel mindazok a személyek, akik engedélyezhették volna Kérelmezőnek a Magyar Rádió épületébe történő bejutását, és ezzel az üzemorvosi rendelőbe való bejutását is, nem tartózkodtak benn az épületben, (elnök és gazdasági alelnök), a tanú járt közbe annak érdekében, hogy Kérelmezőt az épületen kívül, a rendészeten megvizsgálhassa az üzemorvos. Tanú álláspontja szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogyha valaki rosszul lesz, nem az üzemorvosi rendelőben, hanem a rosszullét helyszínén vizsgálnak meg, így történt ez Kérelmező esetében is.
 

Az eljárás alá vont jogi képviselője ennek kapcsán előadta, hogy az eljárás alá vont álláspontja az, hogy csak a foglalkoztatással összefüggő egészségügyi felülvizsgálatot vehetik igénybe a dolgozók, és a munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy a felmentési idejüket töltő munkavállalóik részére is biztosítsa az üzemorvosi szolgáltatást. Álláspontja szerint Kérelmező emberi méltósága nem sérült azzal, hogy a portán, a rendészeti dolgozók számára biztosított helyiségben történt meg a vizsgálata.

 

A tanúként meghallgatott RÁMÜSZ (Rádiós Műszakiak Szakszervezete) vezetője elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a felmentésüket töltő dolgozók közül 15-20 ember csak az elnök vagy az alelnök engedélyével léphet be a Magyar Rádió épületébe, és míg az üzemvezető engedélye elegendő ahhoz, hogy idegen beléphessen, ennek a 15-20 embernek a belépése a felső vezetés engedélyéhez kötött. Kérelmező tagja a RÁMÜSZ-nek, ezért a szakszervezet írásban kérte az eljárás alá vont elnökétől, hogy a következő szakszervezeti taggyűlésre engedélyezze a belépését az épületbe. Mivel az eljárás alá vont elnöke a taggyűlés megtartására az ún. "Ki nyer ma?" helyiséget ("gettó") jelölte meg, így oda végül Kérelmező is engedély nélkül beléphetett volna, ha végül megtartják a taggyűlést. Tanú, hasonlóan a FRÁSZ elnökéhez, megerősítette azt, hogy nem tudják pontosan azok nevét, akik csak engedéllyel léphetnek be a Magyar Rádió épületébe, a szakszervezetet ilyen intézkedésről az eljárás alá vont vezetése nem tájékoztatta. Tanú ugyancsak előadta, hogy Kérelmező üzemorvosi vizsgálatának körülményeivel kapcsolatban a másik szakszervezettel együtt közös levélben fordultak az eljárás alá vont elnökéhez. Elmondása szerint a beléptetéssel kapcsolatos visszásságokat is kifogásolták a szakszervezetek a Magyar Rádió vezetésénél, továbbá észrevételezte, hogy csak a Kérelmező vonatkozásában van tudomása arról, hogy az Üzemi Tanácsi választások második fordulóján mozgó urnával szavazhatott, mindez álláspontja szerint amiatt volt, mert az épületbe, ahol a választások is zajlottak, nem engedélyezték a belépését.

 

A Hatóság meghallgatta tanúként Kérelmező volt kollégáját, akit nem érintett a létszámcsökkentés, mivel élt az előnyugdíjazás lehetőségével. Elmondása szerint nem valamennyi létszámleépítéssel érintett dolgozóra, hanem csak mintegy 20-25 emberre terjedt ki a "kísérővel" való beléptetés rendszere, vele is előfordult, hogy egy alkalommal szeretett volna belépni volt munkahelyére, azonban a belépését engedélyező személy távolléte miatt arra nem kerülhetett sor. Tanú maga is látta, hogy Kérelmező mellé kíséret volt rendelve egyik belépése alkalmával. Tanú maga is sérelmezte, hogy az eljárás alá vontnál indokolás nélkül különbséget tesznek a nyugdíjas kollégák között, és egyes személyek belépését engedélyhez illetve kísérő jelenlétéhez kötik. Tanú ugyancsak nem rendelkezik semmilyen hivatalos információval arról, hogy kiknek a belépése korlátozott a Magyar Rádió épületébe. Elmondása szerint az üzemorvos a nyugdíjas dolgozókat is elláthatta, így számára is felajánlotta, hogy gyógyszereket felír a jövőben is. Mindezzel tanú amiatt nem kívánt élni, mert megalázónak érezte, hogy az üzemorvosi rendelőbe való belépéshez engedélyt kellett volna kérnie.

 

A Hatóság meghallgatta az eljárás alá vont hivatalsegédjét, aki egyben az oktató központban történő programok lebonyolításának szervezésének feladatait is ellátta. Tanú elmondta, hogy két alkalommal, amikor Kérelmező a felmentését követően személyes holmiját szerette volna elvinni, csak az ő kíséretével mehetett fel volt munkahelyére. Tanú Kérelmező kísérésére az utasítást az eljárás alá vont humánpolitikai igazgatójától személyesen kapta egy értekezleten. Nem indokolták meg, hogy miért kell Kérelmezőt kísérnie, mindaddig mellette kellett maradnia, míg össze nem csomagolt.

 

A Kossuth Rádió főszerkesztőségén dolgozó tanú meghallgatása során előadta, hogy Kérelmezőt azt követően, hogy munkaviszonyát felmentéssel megszüntették, igen gyorsan kitiltották a rádió épületéből. Az ÜT választás második fordulójában tanú egyéni jelöltként indult, szerette volna, ha Kérelmező mellette kampányol, emiatt kérte az eljárás alá vont vezetőjét, hogy Kérelmezőt valamint Kiss Gábor Zoltánt engedje be az épületbe. Az eljárás alá vont elnöke tanú írásbeli kérelmét elutasította, arra hivatkozással, hogy nincs olyan jogszabály, amely előírná a munkáltató számára, hogy az Üzemi Tanácsi választásokon indulni kívánó egyéni jelöltek jelölési kampányát köteles lenne támogatni. Az elnök hivatkozott arra, hogy Kérelmező egyébként is már a felmentési idejét tölti, míg Kiss Gábor Zoltán munkaviszonya már meg is szűnt.

 

Tanú szemtanúja volt annak is, hogy Kérelmezőt az ÜT választás 2. fordulóján már nem engedték belépni a rádió épületébe, és csak mozgó urnával szavazhatott a Pollack Mihály téri bejárat portáján. Tanú csodálkozott azon, hogy minek a mozgó urna, hiszen mindösszesen két emelet választotta el Kérelmezőt a szavazási helyiségtől. Tanú beszámolt arról is, hogy a felmentett dolgozók által használt "Ki nyer ma?" helyiségbe próbált egy alkalommal bejutni, azonban a rendész nem engedte meg.

A Kérelmező, az eljárás alá vont és a tanúk meghallgatása során elhangzottakból, továbbá az ügyfelek és tanúk által csatolt dokumentumokból a Hatóság az alábbiakat állapította meg:

Kérelmező munkaviszonyát az eljárás alá vont 2007. júliusban felmentéssel, csoportos létszámcsökkentésre hivatkozással megszüntette, a felmentési ideje 2008. február 19-én járt le. Kérelmező a felmentési ideje alatt, bár munkavégzési kötelezettsége nem volt, több alkalommal is szeretett volna bejutni volt munkahelyére. 2007. augusztus 14-én részt kívánt venni a Magyar Rádió elnöke által megtartott évértékelő tájékoztatón, azonban belépését az épületbe nem engedélyezték, annak ellenére, hogy a meghívó minden dolgozónak szólt. 2007. őszén, amikor személyes dolgait szerette volna elvinni munkahelyéről, csak kísérővel léphetett be, a kísérő mindaddig vele maradt, amíg nem távozott az épületből. Az Üzemi Tanácsi választások első fordulókára beengedték ugyan, és szavazhatott az épületben, azonban a következő fordulón már nem engedélyezték belépését a szavazóhelyiségbe, mozgó urát biztosítottak számára a portán, amely mindenféle intimitást és titkosságot nélkülözött. Ugyancsak nem léphetett be 2008. januárjában az üzemorvosi rendelőbe, arra hivatkozással, hogy a belépését engedélyező elnök és alelnök egyike sem tartózkodott aznap a rádió épületében. Az eljárás alá vont a RAMÜSZ és FRÁSZ szakszervezeti vezetők részére 2008. január 16-án írt válaszlevelében maga is megjegyzi, hogy Kérelmező belépése amiatt van engedélyhez kötve, mert "jelenleg is több pere van folyamatban az MR-rel szemben, és ezzel a magatartásával, valamint kombattáns sajtótevékenységével folyamatosan, szándékosan és rosszindulatúan rombolja az MR jó hírnevét. "

 

A Hatóság bekérte az eljárás alá vont 22/2002. sz. elnöki utasítását, amely az MR Rt. belső rendjéről, vagyonvédelméről és rendészeti feladatairól szól. Az utasítást még az eljárás alá vont korábbi vezetője írta alá, és semmilyen korlátozást, tilalmat nem tartalmaz azon dolgozók vonatkozásában, akik felmentési idejüket töltik a munkáltatónál. A beléptetés rendjét szabályozó I. pont 1., 2., és 3. bekezdései ugyan tartalmaznak megszorításokat az épületbe történő beléptetés vonatkozásában, azonban sem a nyugdíjas dolgozók, sem a felmentési idejüket töltőkre nézve külön rendelkezés, kísérettel való belépésükről szabályozás nincs az utasításban. Az eljárás alá vont ugyanakkor a Hatóság rendelkezésére bocsátotta az eljárás alá vont elnöke által 2007. november 5-én aláírt 26/2007. MR Zrt. Elnöki Rendelkezését, az MR épületegyüttesébe történő belépés korlátozásáról.

A fenti rendelkezés értelmében 29 személy, köztük Kérelmező 2007. november 12-től munkaviszonyuk megszüntetése miatt, és felmentési idejük alatt kizárólag az eljárás alá vont elnökének személyes engedélye, illetve ennek hiányában a gazdasági alelnök engedélye birtokában léphetnek be a Magyar Rádió területére. A felsorolt személyek részére más személy belépési engedélyt nem adhat.

Tényként volt megállapítható, hogy Kérelmező a felmentési ideje alatt volt munkahelyére csak különleges engedélyeztetési eljárással léphetett be, tekintet nélkül arra, hogy éppen választási jogát kívánta-e gyakorolni, vagy az üzemorvos szolgáltatását igénybe venni. Az eljárás alá vont a fenti, valamint azzal a magatartásával, hogy Kérelmező volt munkahelyére történő belépését olyan rendezvényen történő részvételre, amely az elmúlt év értékeléséről, tehát olyan időszakról szól, amikor még aktív dolgozó volt, megtagadta, valamint mellé kísérőt rendelt a személyes dolgainak összecsomagolása és elszállítása alkalmával, olyan megalázó környezetet teremtett, amely másokban - volt kollégák, szakszervezeti vezetők - is megbotránkozást keltett, és alkalmas volt arra, hogy Kérelmezőt emberi méltóságában megalázza.

Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik, helyzetük alapján egyes személyek, vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. Jogosulti oldalon ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az eljárás alá vontnak az a magatartása, eljárása, amely Kérelmezőnek a Magyar Rádió épületébe történő belépése körülményeit, a beléptetés módját és lehetőségét összefüggésbe hozta a perindításhoz és ezzel az igazságszolgáltatás igénybe vételéhez fűződő jog gyakorlásával, továbbá a vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásával, nem összeegyeztethető az egyenlő bánásmód követelményével akkor, ha ez a magatartás alkalmas arra, hogy a Kérelmező környezetében megbotránkozást keltsen, és vele szemben megalázó környezetet teremtsen. Az eljárás alá vont munkáltatónak lehetősége van a munkahelyre történő belépést, illetve a Magyar Rádió épületébe való beléptetés rendjét szabályozni, azonban nem teheti ezt meg olyan egyoldalú, önkényes intézkedéssel, amely egyes személyek illetve személyek csoportjának a belépését más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest aránytalanul megnehezíti, gyakorlatilag ellehetetleníti minden ésszerű és okszerű indok nélkül.

A hatóság e körben az eljárás alá vont védekezését, mely szerint Kérelmező ellene pereket indított, és a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban véleményét a sajtó útján juttatta kifejezésre, nem tudta elfogadni. Amennyiben ez utóbbi valóban sértette volna az eljárás alá vont jó hírét, úgy lehetősége lett volna polgári peres eljárásban jogorvoslatért folyamodni, amelyet azonban nem tett meg.

Fentiek miatt, a Hatóság álláspontja az volt, hogy az eljárás alá vont magatartásával megvalósította az Ebktv. 10.§ (1) bekezdésében foglalt jogsértést Kérelmezővel szemben annak az Ebktv. 8.§ t) pontjában foglalt tulajdonsága, helyzete miatt (peres eljárás és hatósági eljárások indítása a felmentési ideje alatt az eljárás alá vonttal szemben, részvételi jog és választási jog gyakorlása az eljárás alá vontnál működő érdekképviseletekben).

A döntés nyilvános közzétételét elrendelő szankcióval a Hatóság célja, hogy a jövőre nézve prevencióként szolgáljon azoknak a munkáltatóknak a számára, amelyeknél a létszámleépítéssel kapcsolatos intézkedést követően - bár az érintettek egy része jogorvoslattal él, illetve a részükre a népszerűtlen döntés elfogadása és feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe-, az érintett dolgozók magatartását megfelelően kezeljék, és ne teremtsenek számukra olyan környezetet, amely inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a sérelmes intézkedés elfogadását.

A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a Ket., valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályai vonatkoznak.

A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki.

A határozat bíróság előtti felülvizsgálatát az Ebktv. 17.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest 2008. március 31.

Dr. Demeter Judit
elnök

A határozatot kapja:

Cs. Kádár Péter (1031 Budapest, Amfiteátrum u. 29.I/6.)

Magyar Rádió Zrt. dr. Kocsis Noémi jogtanácsos, (1800 Budapest, Bródy S. u. 5-7.)

Irattár

Gazdasági iroda

1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7849 Fax: (1)336-7445


 

Folyt. köv.

Társaság a Közszolgálati Rádióért