Búcsú a Rádiótól

 Talán az ember csak az iskolájától búcsúzik ilyen nehezen.

A jól ismert falaktól, folyosótól,

 testvérekké vált társaktól.

 

 Immáron a búcsúzkodó kollegáktól,

Az elmenőktől és az itt maradóktól.

 

Nyakas Szilárd  Jó napot, jó levegőjétől,

Kristóf kézcsókjától,

A magnóslányok-fiúk kedves hangjától,

A Krónikától, mely a hajnalokat ébresztgette.

A hír-es   tudósítóktól

 

a rádiós éjszakáktól,

melyben a csönd  az udvaron aludt a Pagodát  ölelve,

az álmatlan hallgatóktól kiknek - ha kezükbe vették a telefont -  mi voltunk az altató

a stúdiókból kihallatszó zenétől, mely a sötétben tündér-táncát járta a Fügefa körül…

nekünk ez volt a legszebb altató-dal.

 

Egy gyertya lángja

- valamikor a bent töltött karácsonyokat -,

 most az utolsó éjszakai műszakot ünnepli

a telefonközpontban.

És a kollegákat, akik barátokká váltak.

 

Megváltozott minden.

 

Hol vagytok Petőfi-éjszakák?

Mi lesz veletek rádiós angyalkák?

Hallom   Hoksza Csöpi hangját:

Angyalkák, kispofák.

Budapest, 2007. július 30.