1996. évi I. törvény
a rádiózásról és televíziózásról
Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás
és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége,
kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az
egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra
sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási
monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával
összhangban a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
1/A. § (1) A törvény hatálya kiterjed a
műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság területén
rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), és a tevékenységéhez kapcsolódó
szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozza meg.
(2) A törvény hatálya akkor is kiterjed a
műsorszolgáltatásra, ha
a) a műsorszolgáltató székhelye
(lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a
Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EU tagállamának, illetve
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam területén
(a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam), és a műsorszolgáltatásban
közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén
tevékenykedik;
b) a műsorszolgáltató székhelye
(lakóhelye) a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a szerkesztői
döntéseket az EGT-megállapodás valamelyik részes államában hozzák meg, és a
műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része mindkét országban
tevékenykedik;
c) a műsorszolgáltató székhelye
(lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a
Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EGT-megállapodás
valamelyik részes államának területén, és egyik országban sem tevékenykedik a
műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része, de a tevékenységével a
magyar gazdasághoz ténylegesen és szilárdan kötődő műsorszolgáltató
műsorszolgáltatási tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg.
(3) A törvény hatálya akkor is kiterjed a
műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a
szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság
területén van, ugyanakkor a másik az EGT-megállapodás részes államain kívüli
harmadik ország területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő
jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt
feltételek hiányában is kiterjed a törvény hatálya a műsorszolgáltatásra, ha
annak szolgáltatójára nézve az EGT-megállapodás más részes államának joghatósága
nem áll fenn, és a szolgáltató
a) magyar hatóság által kijelölt
frekvenciát vesz igénybe;
b) nem vesz igénybe magyar hatóság
által kijelölt frekvenciát, de a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési
jogába tartozó (általa bérelt) műholdkapacitást használ;
c) nem vesz igénybe a magyar hatóság
által kijelölt frekvenciát, és nem használ a Magyar Köztársaság Kormányának
rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdkapacitást sem, de a műsora
továbbításához, a műholdra történő fellövéshez szükséges berendezést a Magyar
Köztársaság területén telepítették.
(5) Ha az EGT-megállapodás valamely részes
államának joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság
területén fogható műsora az 52/A. §-ban foglalt feltételeket valósítja meg, a
műsorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak szerint lehet eljárni.
(6) A törvény hatálya továbbá kiterjed a
magyarországi műsorszétosztásra, valamint arra a műsorterjesztésre, amelynek
végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.
1/B. § A törvény hatálya kiterjed
továbbá az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő
televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény,
valamint az azt módosító Jegyzőkönyv szerint megállapított, a Magyar Köztársaság
joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatásra.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1. Adásidő: a műsoridő és a
műsorszolgáltatás során közzétett egyéb, műsorszámnak nem minősülő információk
időtartamának összege. Műsorszámnak nem minősülő információ a mérőjel, a
monoszkóp, a műsorszignál, a szünetjel, a pontos idő közlése, a bemondónak
műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a műszaki hibából eredő
műsorszünet.
2. Alapszolgáltatás: a műsorelosztó
rendszerben az előfizetőknek a legalacsonyabb díjtétellel nyújtott
műsorelosztási szolgáltatás.
3. Befolyásoló részesedés:
a) az olyan közvetlen és közvetett
tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati
jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a Ptk. 685. §
b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni
részesedését egybe kell számítani,
b) az olyan helyzet, amely a
vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény
alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása)
útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.
4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy
műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve
ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más
üzleti magatartásra.
5. Értéknövelő szolgáltatás: a
műsorszolgáltatással össze nem függő programok és információk terjesztése.
6. Filmalkotás: a játékfilm, a
televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós játékfilm-sorozat, a
dokumentumfilm, a népszerű tudományos film, az animációs film.
7. Főműsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc
és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti
időszak.
8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több
műsorszolgáltató vagy műsorszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám,
vagy műsor, egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.
9. Hálózatos műsorszolgáltató: az a
műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban
terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik.
10. Helyi műsorszolgáltatás: az a
műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer
lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.
11. Jótékonysági felhívás: az a
műsorban - pénzbeli vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül -
közzétett műsorszám vagy műsorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel
természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek
támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.
12. Képernyőszöveg: televízió
műsorszolgáltatás műsoridejének kezdete előtt, illetőleg befejezése után vagy
műsorszámok között - nem a műsor részeként - közzétett írás, állókép,
számítógépes grafika.
13. Kiegészítő műsorszolgáltatás:
rádió, illetőleg televízió műsorszolgáltatással egyidejűleg, kiegészítő műszaki
megoldás segítségével, ugyanazon a műsorelosztó, műsorszóró csatornán
továbbított, a műsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció.
14. Klasszikus reklám: minden olyan
reklám, amely nem minősül televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási
műsorablaknak.
15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a
műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás
vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele
él.
16. Közérdekű közlemény:
a) az állami vagy helyi, területi
önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére
és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság
figyelmének felkeltését szolgálja,
b) nem politikai cél előmozdítására
közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen
eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását
veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.
17. Közműsorszolgáltató: olyan
műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott
saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati
műsorszámokat szolgáltat.
18. Közszolgálati műsor: az a műsor,
melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a
műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen
tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről.
19. Közszolgálati műsorszám: a
műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők
tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit
szolgáló műsorszám, így különösen:
a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a
magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a
magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat
bemutató közlés,
b) oktatási, képzési célú ismeretek
közzététele,
c) tudományos tevékenység és eredmények
ismertetése,
d) a vallásszabadság megvalósulását
szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok,
e) a gyermek- és ifjúsági műsorok,
valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító
műsorok,
f) a mindennapi életvitelt segítő, az
állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot,
a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a
közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,
g) az életkoruk, testi, szellemi vagy
lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos
helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám,
h) a hírszolgáltatás.
20. Közszolgálati műsorszolgáltató:
olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor
szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi
felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg.
21. Közvetett tulajdon: a
vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik
vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető
tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány
eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának
megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati
hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban
fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a
vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni.
Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által [Ptk. 685. § b)
pont] birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe
kell számítani.
22. Televíziós vásárlás: az a reklám,
amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak, jogoknak és
kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való
kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő
igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot.
22/A. Televíziós vásárlási műsorablak:
az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, amelyet
nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé. Ha e
törvény másként nem rendelkezik, televíziós vásárlás alatt televíziós vásárlási
műsorablakot is érteni kell.
23. Külföldre irányuló műsorszolgáltatás:
az a nem műholdas műsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a
közzétételére felhasznált műsorterjesztő lehetőségek jellemzői alapján -
túlnyomórészt a Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a
Magyarországon kívül eső vételkörzetű műholdas magyarországi műsorszolgáltatás.
24.
24/A. Magyarországi műsorszétosztás: az
a műsorszétosztás, amelynek végzéséhez használt berendezést a Magyar Köztársaság
területén telepítették.
25. Műsor: rádió, illetve televízió
műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata.
26.
Műsorelosztó rendszer: olyan külön törvényben meghatározott átviteli
rendszer, amelyen keresztül egyidejűleg legalább öt műsorszolgáltatás
műsorterjesztése végezhető.
27. Műsoridő: a műsorban - valamely
meghatározott időszak folyamán - közzétett műsorszámok együttes időtartama.
28. Műsorszám: hang vagy kép, illetve
ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe
szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím,
szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző
közlés határol.
28/A. Műsorelőzetes: olyan műsorszám,
amely a műsorszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más
műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetőleg ismertet.
29.
30.
Műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve
televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek
formájában történő megjelenítése.
31. Műsorszolgáltató: az a természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a
műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé
továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja.
32.
Műsorszórás: a külön törvényben meghatározott műsorszórás analóg
műsorterjesztési műszaki eljárással végezett változata.
33.
34. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató:
az olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi,
kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a
lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a
műsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi
eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja
fel.
35. Országos érdekképviseleti, illetőleg
szakmai szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya
alá tartozó olyan érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek
alapszabályából a működési kör egész országra kiterjedő jellege megállapítható.
36. Országos műsorszolgáltatás: az a
műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább
ötven százaléka él.
37. Országos terjesztésű lap: az a
napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az
ezer-ezer példányt, vagy Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a
hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az
ötszáz-ötszáz példányt, vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.
38. Összetett műsorszám: több műsorszám
- egy főcímmel jelzett - együttese.
39. Politikai hirdetés: olyan
műsorszám, amely párt, politikai mozgalom
a) választásokon való részvételének,
sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására
szólít fel, befolyásol,
b) nevét, tevékenységét, céljait,
jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.
40. Tudatosan nem észlelhető reklám:
olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok
következtében - a műsorszám nézőjére, hallgatójára a lélektani értelemben
tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű hanghatás,
fényhatás keltette inger hat.
41. Reklám: ellenérték vagy
ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt
áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség
értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó
vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő.
Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban
meghatározott műsorelőzetes kivételével.
42. Saját gyártású műsorszám: olyan
műsorszám, amelyet többségében
a) műsorszolgáltatóval munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetőleg
b) műsorszolgáltató által viselt
költségek terhére magyarországi lakóhelyű természetes személy, magyarországi
székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság készített, és az így létrejött műsorszámhoz fűződő - törvényben
meghatározott - vagyoni jogok a műsorszolgáltatót illetik meg.
43. Szakosított műsorszolgáltatás: az a
műsorszolgáltatás, amelynek műsorát a napi műsoridő legalább nyolcvan
százalékában a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt
azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg.
44. Támogatás: műsorszolgáltatással,
illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által
műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb,
gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a
támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy
egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg
termékeit népszerűsítse.
45. Vállalkozás: honosságára tekintet
nélkül a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a
természetes személynek e törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete.
46. Vezetékes műsorelosztó: az a
műsorelosztó, amely a műsorelosztást zártláncú távközlő hálózattal végzi.
47. Vételkörzet:
a) műsorszóró rendszer révén végzett
műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a
műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje
és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési
Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,
b) vezetékes műsorelosztó rendszer
(kábelhálózat) révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a lakott terület,
amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetősége van a
hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében
csatlakozást létesíteni,
c) rádiótávközlő műsorelosztó rendszer
révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható
terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorelosztó szolgáltatás
hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem mértéke eléri a
műsorsugárzási szerződés szerint az elfogadható minőségű vételhez szükségesnek
nyilvánított legkisebb értéket,
d) hálózatos műsorterjesztő rendszerek
esetében az egyes rendszerek vételkörzeteinek összessége.
48. Zenei műsorszám: a szerzői jogi
védelem alatt álló zeneművekből szerkesztett műsorszám.
49. Európai mű:
a) az Európai Unió valamely
tagállamából vagy a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989.
május 5-én kelt európai egyezményben részes egyéb európai államból származó
audiovizuális mű, ha szerzőinek és a megalkotásában közreműködőknek a többsége
az említett államok valamelyikében telepedett le, és ha az egyben a következő
feltételek bármelyikének megfelel:
- előállítója (előállítói) az említett államok
valamelyikében telepedett le, vagy
- előállítását az említett államok
valamelyikében letelepedett előállító felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi, vagy
- az említett államok valamelyikében
letelepedett társ-előállító hozzájárulása a koprodukciós költségekhez meghaladja
a többi társ-előállítóét, és a koprodukció nem az említett államokon kívül
letelepedett előállító vagy előállítók ellenőrzése alatt áll,
b) az a) pontban említetteken
kívüli európai államból származó olyan audiovizuális mű, amelyet előállítója
kizárólagosan vagy az Európai Unió egy vagy több tagállamában letelepedett
előállítóval koprodukcióban készített, ha az előállító letelepedési helye
szerinti európai ország az Európai Közösséggel az audiovizuális területre
vonatkozó megállapodást kötött, és a mű szerzőinek, valamint a megalkotásában
közreműködőknek a többsége valamely európai országban telepedett le,
c) az a) és b) pontban
említett, az Európai Unión kívüli európai államból származó audiovizuális művet
akkor lehet európainak tekinteni, ha ott az Európai Unió bármely tagállamából
származó művek nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést,
d) azt az audiovizuális művet, amely
az a) és b) pont alapján nem minősül európainak, de amelyet az
Európai Unió tagállamai és valamely azon kívüli állam közötti kétoldalú
koprodukciós szerződés keretében állítanak elő, európainak kell tekinteni akkor,
ha az európai közösségi társ-előállítók az előállítási költségek nagyobb részét
fedezik, és az előállítás nem áll az Európai Unió tagállamai területén kívül
letelepedett előállító ellenőrzése alatt,
e) azt az audiovizuális művet, amely
az a), b) és d) pont alapján nem minősül európainak, de
amelyet az Európai Unió valamelyik tagállamában letelepedett szerzők és
megalkotásában közreműködők készítettek, olyan mértékig kell európainak
tekinteni, amilyen mértékben az előállítási költségeket az európai közösségi
társ-előállítók fedezik.
50. Hazai közönség meghatározó része:
Magyarország lakosságának 10%-a.
51. Meghatározó vételkörzetű
műsorszolgáltató: az a földfelszíni frekvencián működő, szabadon fogható,
magyar nyelvű műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató, amelynek vételkörzete
eléri Magyarország lakosságának 90%-át.
52. Meghatározó vételkörzetű külföldi
műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelyet az adott állam ilyennek
minősít.
II. FEJEZET
A MŰSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI
A) RÉSZ
Általános alapelvek és szabályok
1. Cím
Alapelvek
3. § (1) A Magyar Köztársaságban a
műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az
információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a
nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A
műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a
műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.
(2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben
tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az
emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a
nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy
vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.
(3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat
semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére,
kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.
4. § (1) A közérdeklődésre számot
tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak
sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak
kell lennie.
(2) A műsorszolgáltatásban közzétett
műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti
csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek
szolgálatában.
(3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató
és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként
rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló
jogviszonyuktól függetlenül - műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt,
értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.
(4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött
véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a
hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.
4/A. § A műsorszolgáltató nem mutathat
be filmalkotást a szerzői vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött
megállapodásban meghatározott időszakon kívül.
5. § (1) A vallási vagy hitbeli
meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására
alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a
körülményre fel kell hívni.
(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre
szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével
lehet közzétenni.
(3)-(5)
1/A. Cím
A kiskorúak védelme
5/A. § (1) A műsorszolgáltató - a
műsorelőzetes, a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, a
sportműsorszám, valamint a reklám kivételével - valamennyi, általa közzétenni
kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. § szerinti kategóriák
valamelyikébe sorolja.
(2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan
időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne
közzétehető.
(3) Időszerű eseményekkel foglalkozó
műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban,
amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének -
előre láthatóan - nem lenne helye.
5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amely
korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.
(2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven
aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg
vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése:
tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett
ajánlott.
(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a
tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen
befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve
szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott
konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése:
tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
(4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a
kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen
befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a
szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az
ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a
kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen
befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve
indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni.
5/C. § (1) A II. kategóriába sorolt
műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen
műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor
közzétehető.
(2) A III. kategóriába sorolt műsorszám
megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.
(3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak
22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett.
(4) Az V. kategóriába sorolt műsorszám nem
tehető közzé.
5/D. § (1) Műsorszám - e törvényben
meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.
(2) A műsorszám közzétételének kezdetekor
közölni kell annak minősítését.
(3) Az egyes műsorszámok közzétételekor a
kategóriájuknak megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik
sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt
látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetében a jelzést nem
kell feltüntetni. Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.
5/E. § Televíziós műsorszolgáltató
műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését
jól látható módon fel kell tüntetni.
5/F. § Az 5/B. § szerinti minősítésnél
irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben
alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját az Országos Rádió
és Televízió Testület - eljárására kötelező jelleggel - legalább kétharmados
többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a kultúráért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.
2. Cím
Egyes műsorszerkezeti követelmények
6. §
7. § (1) A televíziós műsorszolgáltató
az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát
eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani.
(2) A televíziós műsorszolgáltató évi teljes
műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai művek, legalább hét
százalékát olyan eredetileg magyar nyelven készített művek számára köteles
fenntartani, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt
évnél nem régebben készült műként szerzett be.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott
arányokat - a műsorszolgáltatónak a nézői iránt viselt tájékoztatási, oktatási,
kulturális és szórakoztatási felelősségére tekintettel -, ha szükséges,
fokozatosan kell elérnie. Amennyiben a műsorszolgáltató nem teljesíti az (1)
vagy a (2) bekezdésben meghatározott arányt, őt terheli annak bizonyítása, hogy
ilyen gyakorlata e bekezdésre figyelemmel jogszerű.
(4) A televíziós műsorszolgáltató
műsorkészítésre rendelkezésre álló forrásainak legalább tizenkettő százalékát
olyan műsorszám költségeire köteles felhasználni, amelyet tőle független
előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült
műsorszámként szerzett be. Az így meghatározott műsorszámoknak - a filmalkotások
kivételével - eredetileg magyar nyelven készítetteknek kell lenniük.
(5) E § alkalmazásában
a) műsorszolgáltató az országos és
körzeti műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltató, továbbá az a
műsorszolgáltató, amely a hálózatba kapcsolódás eredményeként folytat országos
műsorszolgáltatást;
b) a teljes műsoridő megállapítása
során a hírt vagy sportközvetítést, játékot, reklámot tartalmazó műsorszámok,
illetve a képernyőszöveg-szolgáltatás részére biztosított műsoridőt figyelmen
kívül kell hagyni;
c) műsorkészítésre rendelkezésre álló
források alatt a számvitelről szóló törvény eredménymeghatározásra vonatkozó
elvei szerint az éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítőnél adott
időszakhoz kapcsolódóan ráfordításként elszámolható költségeket kell érteni;
d) független előállítónak az olyan
vállalkozás minősül, amelyben a műsorszolgáltatónak nincs közvetett vagy
közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a műsorszolgáltató vezetőjének,
vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek - a Ptk. 685. §-ának b)
pontja szerinti - közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló
jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége;
e) eredetileg magyar nyelven készített
az a mű, műsorszám, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
ea) eredetileg teljes egészében magyar
nyelven készült,
eb) eredetileg két nyelven készült, de
időtartamának több mint fele eredeti magyar nyelvű,
ec) eredetileg három vagy több nyelven
készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint
bármelyik másik nyelven készült része,
ed) eredetileg valamely magyarországi
kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség életével, kultúrájával
van összefüggésben,
ee) olyan zenei műsorszám, amely
magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely valamely magyarországi kisebbség
nyelvén kerül előadásra, ha az az adott kisebbség kultúrájával van
összefüggésben,
ef) olyan instrumentális zenei
műsorszám, amely a magyar vagy valamely magyarországi kisebbségi kultúra részét
képezi.
8. § (1) Az országos és a körzeti
műsorszolgáltató - a szakosított műsorszolgáltató kivételével - napi
műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni.
(2) Közszolgálati műsorszámokat a
főműsoridőben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a műsorszolgáltató
a főműsoridőben nem ad műsort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati
műsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi műsoridőben.
(3) Az országos televízió főműsoridőben
legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort
köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól
átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg.
(4) Földfelszíni műsorszórással működő
országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet.
3. Cím
Nyilvános rendezvény közvetítése
9. § (1) Ha valamely, a közönség
számára egyébként nyilvános rendezvényt egy műsorszolgáltató kizárólagos joggal
közvetít, más műsorszolgáltató műsora, illetve hírműsora a közvetítéssel egy
időben vagy a közvetítés után a rendezvényről a szükségleteinek megfelelően a
rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg
a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban
történő szabad felhasználásának terjedelmét.
(2) A rendezvény részletének közzététele
akkor felel meg a műsor, illetve hírműsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg
az érintett közvetítés (műsorszám) időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb
az ötven másodpercet.
9/A. § (1) Kizárólagos televíziós
közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó
részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események
figyelemmel kíséréséből.
(2) A társadalom számára nagy jelentőséggel
bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő
közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy
felvételről) a Kormány - az Országos Rádió és Televízió Testülettel
egyetértésben - rendeletben határozza meg.
(3) A társadalom számára nagy jelentőséggel
bíró események módosulása esetén az események új jegyzéke csak az azokat
tartalmazó kormányrendelet kihirdetését követően szerzett kizárólagos televíziós
közvetítési jogokra irányadó.
(4) Valamely esemény akkor minősíthető a (2)
bekezdés szerinti eseménnyé, ha az a hazai közönség körében általános
érdeklődésre tarthat számot.
(5) A (2) bekezdésben említett események
meghatározásának elősegítése érdekében az Országos Rádió és Televízió Testület
nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93-94. §-okat kell megfelelően
alkalmazni.
9/B. § (1) Az Európai Unióhoz történő
csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése
napját követően a kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorolása nem
sértheti az Európai Unió tagállamaiban a társadalom számára nagy jelentőséggel
bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel
kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989.
május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény
hatálybalépését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jog
gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára
nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
9/C. § (1) Ha a műsorszolgáltató a
9/A. § (2) bekezdése szerinti esemény televíziós közvetítésére szerzett
kizárólagos jogot, köteles az esemény 9/A. § (2) bekezdés alapján meghatározott
közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló meghatározó vételkörzetű
televíziós műsorszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára ésszerű
feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.
(2) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény
televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az 1998. évi XLIX.
törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban,
1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet elfogadó
valamely állam - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően - a
társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény
közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó
vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett,
arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett
államnak joghatósága van.
(3) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény
televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az Európai Unió
valamely tagállama - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően - a
társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény
közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó
vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett,
arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett
tagállamnak joghatósága van.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján létrejött
szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott
esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a felek nem
állapodnak meg, a bíróság az ajánlatkérő fél kérelmére a szerződést
létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A bíróság ebben az eljárásban soron
kívül jár el.
4. Cím
Reklámkorlátok és -tilalmak
10. § (1) A reklám tényállításaiért -
a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint
felelősséggel nem tartozik.
(2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti
meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.
(3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és
egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és
azt közvetlenül követően reklám nem közölhető.
(4) A műsorszolgáltató híreket közlő és
időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és
külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és
politikai hirdetésben.
(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető
reklám nem közölhető.
(6) A reklám tényállításainak valósnak és
tisztességesnek kell lenniük.
(7) Nem tehető közzé vallási vagy politikai
meggyőződést sértő reklám.
(8) A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a
biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.
11. § (1) Választási időszakban az
országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők
és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok
választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést
műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés
kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.
(2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban
politikai hirdetés közzététele tilos.
12. § (1) A reklám, a közérdekű
közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének
megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem
gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára.
(2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény,
a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint
felelősséggel nem tartozik.
13. § (1) Nem szabad közzétenni
dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre
igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető
reklámot.
(2) Az alkoholtartalmú italok reklámja
a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem
ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,
b) nem ösztönözhet túlzott
alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív,
az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,
c) nem kelthet olyan benyomást, hogy
az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott
alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital
pozitív tulajdonsága,
d) nem állíthatja, hogy az
alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony
egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes
problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,
e) nem tehető közzé főműsoridőben, az
alacsony alkoholtartalmú ital kivételével,
f) nem tehető közzé kiskorúak számára
készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően,
g) kiemelkedő fizikai teljesítményt
vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának
hatásaként,
h) nem kelthet olyan benyomást, hogy
az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális
sikerekhez.
14. § (1) A reklám nem szólíthat fel
közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok,
illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.
(2) A reklám a játék tényleges természetét és
lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető.
(3) A reklám nem mutathat be kiskorút
erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.
(4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a
szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak
tapasztalatlanságára és hiszékenységére.
(5) Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a
kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások
igénybevételére.
15. § (1) Reklámot, közérdekű
közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést
a) e jellegének a közzétételt
közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá
b) egyéb műsorszámoktól jól
felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon
elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.
(2) Közérdekű közlemény és jótékonysági
felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16.
pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a
műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.
(3) A közérdekű közlemény időtartama a két
percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti
közérdekű közleményre.
16. § (1) A napi műsoridőnek
legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a
húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós
vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát.
(2) A műsoridő - bármely módon számított -
egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a
televíziós vásárlási műsorablakot.
(3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma
nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két
órát.
(4) A kizárólag televíziós vásárlásra
szakosított műsorszolgáltatásra a (2)-(3) bekezdések nem alkalmazhatók. Az ilyen
műsorszolgáltatás esetében a klasszikus reklám műsoridőn belüli idejére az (1)
bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató
óránként három perc reklámot sugározhat.
(6) A képernyőszövegre - ha annak
vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét - az
(1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
(7) Az országos és a körzeti televízió - a
nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat
százalékát új, eredetileg magyar nyelven készült filmalkotás létrehozására
köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű
tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású
alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap
részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett
pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett
összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.
17. § (1) Reklámot műsorszámok között
lehet közzétenni.
(2) A (3)-(6) bekezdésben meghatározott
feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne
sértse a műsorszám értékét, egységét - figyelembe véve a műsorszám időtartamát,
a műsorszámon belüli természetes szüneteket és a műsorszám jellegét -, valamint
a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.
(3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló
részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben
szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.
(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy
megrövidíteni azt a műsorszámot, amely
a) hírt vagy időszerű eseményeket
tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet,
b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz
szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
c) nemzeti ünnepek eseményeiről
tudósít, vagy
d) vallási, illetve egyházi tartalmú,
e) dokumentumfilm, és időtartama nem
haladja meg a harminc percet.
(5) A műsorszámon belül közzétett reklám vagy
reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.
(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás
- a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorszámok és a dokumentumfilmek
kivételével - negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal.
Ha a filmalkotás időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször
negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg
reklámmal.
5. Cím
Támogatott műsorszámok
18. § (1) A műsorszám támogatóját a
közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.
(2) Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és
nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy
termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának
igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.
(3) A támogató a műsorszolgáltató
felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor vagy a
támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.
(4) Nem lehet közzétenni - a műsorelőzetes
kivételével - olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye,
megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.
(5) A hírműsorszám és az időszerű
eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.
(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás
megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra e § - az (5) bekezdés kivételével
- nem alkalmazható.
19. § (1) Nem támogathat műsorszámot
a) párt, politikai mozgalom,
b) az a vállalkozás, amely -
főtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elő,
nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos
szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a
gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye
közléséhez kötött támogatásra.
(2) A támogató megnevezésében (feltüntetett
nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.
6. Cím
Kiegészítő műsorszolgáltatás és értéknövelő szolgáltatás
20. § (1) Nem adható jogosultság
kizárólag kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére.
(2) Kiegészítő műsorszolgáltatást csak a
műsorszolgáltatásra jogosult végezhet.
(3) A kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére
vonatkozó igényt a műsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetőleg
utólag be kell jelenteni.
21. § (1) Értéknövelő szolgáltatás
végzésére elsősorban a műsorszolgáltató jogosult.
(2) Ha a műsorszolgáltató a
műsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követő száznyolcvan napon belül
valamely lehetséges értéknövelő szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg - a
műholdas rendszer kivételével -, arra a műsorterjesztő igényt jelenthet be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a
megnyíltát követő száznyolcvan napon belül az Országos Rádió és Televízió
Testülethez (a továbbiakban: Testület) és a műsorszolgáltatóhoz benyújtott
bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidőt követően a műsorszolgáltató és a
műsorterjesztő közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelő szolgáltatásra,
aki, illetőleg amely elsőként jelenti be erre vonatkozó igényét a Testületnél.
Abban az esetben, ha értéknövelő szolgáltatást sem a műsorszolgáltató, sem a
műsorterjesztő nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a műsorszolgáltatóval
és a terjesztővel szerződést köthet.
(4) Az értéknövelő szolgáltatást a
bejelentéstől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a
bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell.
(5) A műsorszolgáltatási joggal együtt az
értéknövelő szolgáltatási jog is megszűnik.
B) RÉSZ
A közszolgálati műsorszolgáltatás,
és a közműsor-szolgáltatás alapelvei és szabályai
1. Cím
Általános szabályok
22. § (1) Közszolgálati
műsorszolgáltatást e törvényben meghatározott műsorszolgáltató végezhet.
(2) A Testület - kérelemre -
műsorszolgáltatót közműsor-szolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a
közműsor-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket.
(3) A Testület a műsorszolgáltatási
szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsor-szolgáltatóvá a műsorszolgáltatót.
A Testület a műsorszolgáltatási szabályzatot a kultúráért felelős miniszter
által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a
közműsor-szolgáltató mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetésének
kötelezettsége alól.
2. Cím
A közszolgálati műsorszolgáltató
és a közműsor-szolgáltató műsorára vonatkozó
közös szabályok
23. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a
nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit
tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.
(2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a
közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és
pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi
eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről,
összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző
véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során
gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra
hozataláról.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a
közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a
kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával
gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének
színvonalas kielégítéséről.
(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a
közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít
a) az egyetemes és a nemzeti
kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség
érvényesülésére,
b) a kiskorúak testi, lelki és
erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok
bemutatására,
c) a vallási és egyházi, továbbá a
nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére,
d) az életkoruk, szellemi és lelki
állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű
csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a
gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető
szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő
bemutatására,
e) az ország különböző területeinek
társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására.
24. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen -
bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi
műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az
öt percet.
(2) A reklám időtartamába a reklámtartalmú
képernyőszöveg - kivéve a műsoridőn kívüli képernyőszöveget - megjelenítése is
beleszámít.
(3) Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a
közműsor-szolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett műsorszámokban az
egyes műsorszámok - között tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben,
amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a
szünetekben közzétehető.
(4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a
közműsor-szolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A
közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorszámát nem
támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és
forgalmazója.
(5) A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a
közműsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak - a
munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban
nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai
hirdetésben.
(6)
25. § Közszolgálati
műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok
támogathatók:
a) vallási és egyházi tartalmú
műsorszámok,
b) művészeti és kulturális eseményeket
bemutató, közvetítő műsorszámok,
c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi
anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató
műsorszámok,
d) az életkoruk, testi, szellemi vagy
lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos
helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok.
3. Cím
A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok
26. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai
kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való
rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi
elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban,
a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint
feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok
időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet
kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos
önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati
műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről
önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a
műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni.
27. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és
történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában
gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza.
(2) Az archiválás szabályait és feltételeit,
a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön
szabályzatban állapítja meg.
28. §
4. Cím
Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat és
műsorszolgáltatási szabályzat
29. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltató közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot, a
közműsor-szolgáltató műsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és
alkalmazni.
(2) A közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzatban, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:
a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól
való függetlenség biztosítékait,
b) a hírek, időszerű politikai műsorok
sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott
kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására
vonatkozó elveket,
c) az anyanyelvi kultúra ápolását
szolgáló szakmai követelményeket,
d) a magyarországi nemzeti és etnikai
kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a törvény 26. §
(2) bekezdésében foglaltakra is,
e) a kulturális, tudományos,
világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét,
f) a megkülönböztető jelzéssel
ellátandó műsorszámok közzétételi módját,
g) a kiskorúakkal kapcsolatos
rendelkezéseket,
h) a reklámtevékenységet, a
műsorszámok támogatását,
i) a közérdekű közlemények
közzétételét,
j) a közszolgálati műsorszolgáltatónál
és a közműsor-szolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és
felelősségének mértékét és biztosítékait, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés
elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az
állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését,
k) a munkatársakra vonatkozó
összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai
és hírműsorokban foglalkoztatottakra,
l) a műsorkészítési tevékenység
szakmai szabályait,
m) a külföldre irányuló, valamint a
134. § (3) bekezdésében említett műsorszolgáltatás általános feladatait és az
ezek teljesítésének, illetőleg a tervezett vételkörzetek ellátásának
irányelveit.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzatnak, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell
arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató
megrendelései, valamint a külső munkatársak megbízásai ne teremtsenek
lehetőséget jogosulatlan előnyszerzésre a közszolgálati műsorszolgáltató,
illetve a közműsor-szolgáltató alkalmazottai számára.
(4) A közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül
jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a
szabályzatot a Testület egyetértésével hagyhatja jóvá.
30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar
Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió
elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt
közszolgálati műsorszolgáltatást.
(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott
szolgáltatás alatt rádióműsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka
által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésű
televízió-műsor esetén legalább egy, kilencvenszázalékos vételkörzetű
műsorszolgáltatást kell érteni.
III. FEJEZET
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
1. Cím
Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és
szervezete
31. § (1) Az Országos Rádió és
Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók
piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és
újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének
védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek
érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek
vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
32. § (1) A Testület az Országgyűlés
felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik,
ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Testület költségvetését az
Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források
terhére, a 84. § (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A
törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a
tárgyévet megelőző év október 31-éig - a Testület augusztus 31-ig megküldött
javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői
véleménye alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Testület gazdálkodását az
Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A Testület az új költségvetés
jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.
(3) Az Országgyűlés - az (1) bekezdésben
leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat
elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény
végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E
törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus
31.
(4) A Testület székhelye Budapest.
(5) A Testület irodája a Testület hivatali
szerve.
(6) A Testület tagja megbízatásának
időtartama a megbízatás megszűnését követően mindenkor munkaviszonyban, illetve
közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban,
bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(7) A Testület tagját a Testület
megalakulásától a munkáltató - a Testület tagja kérelmének megfelelően - a
megbízatás időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli
szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra
jogosító szolgálati időnek számít.
(8) Ha a Testület tagja megválasztása előtt
munkaviszonyát, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyát, szolgálati
jogviszonyát, bíróságnál és ügyészségnél fennálló szolgálati viszonyát az e
törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok miatt szüntette meg,
megbízatása megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli
kérelmére őt eredeti munkakörébe, illetőleg szolgálati viszonyába vissza kell
helyezni.
(9) A Testület tagja társadalombiztosítási
jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal,
hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló
jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII.
törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás
fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást
a Testület Irodájának az egészségbiztosítási szervvel, valamint a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervvel kötött
megállapodásában kell rendezni.
(10) Az iroda alkalmazottai köztisztviselők,
reájuk a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a
továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Az
iroda vezetőjét a Testület elnöke nevezi ki és ő gyakorolja felette a
munkáltatói jogokat. Az iroda vezetőjének a jogállása a szakállamtitkáréval
azonos.
(11) Az iroda megbízás alapján külső
szakértőket is alkalmazhat.
2. Cím
A Testület választása
33. § (1) A Testületet az Országgyűlés
- a képviselők több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület
elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza.
(2) A Testület létszáma legkevesebb öt fő.
(3) A Testület elnökét a köztársasági elnök
és a miniszterelnök együttesen jelöli.
(4) A Testület többi tagját az Országgyűlési
képviselőcsoportok jelölik. Minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet. Ha a
kormánypárti vagy ellenzéki oldalon csak egy képviselőcsoport van, az a
képviselőcsoport két tagot jelölhet.
(5) A jelöltekre a javaslatot a Testület
megválasztására irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell
megtenni. A jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel
rendelkező bizottsága - szavazás nélkül - meghallgatja. Azt a jelöltet, akit
sikertelen választás után a képviselőcsoport újra jelölt, nem kell ismét
meghallgatni.
(6) A választást a jelöltállítástól számított
tizenöt napon belül meg kell tartani. A meg nem választott jelölt helyére új
jelöltet kell állítani tizennégy napon belül. Nem jelölhető újra az a személy,
aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak
legalább tíz százalékát.
(7) A Testület akkor alakul meg, ha
valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha
valamelyik képviselőcsoport az (5) bekezdésben írt határidőn belül nem állít
jelöltet; ha a képviselőcsoport a jelölés jogát a Testület megalakulása után
gyakorolja, ennek alapján - a Testület megbízatásának hátralévő idejére - az
Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.
(8) Ha a Testület megválasztását követően új
képviselőcsoport alakul, e képviselőcsoport jelölése alapján - a Testület
megbízatásának hátralévő idejére - az Országgyűlés új tagot választ a
Testületbe.
3. Cím
Összeférhetetlenség
34. § (1) A Testület tagjává az a
büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki
legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő
különösen a tájékoztatási, műsorszerkesztési és -készítési, a
műsorszolgáltatási, a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel
összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és
közvélemény-kutatási tevékenység.
(2) A Testületnek nem lehet tagja
a) a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, főpolgármester, polgármester,
megyei közgyűlés elnöke és ezek helyettese, országgyűlési képviselő vagy
fizetett alkalmazottja, köztisztviselő, párt országos vagy területi
szervezetének tisztségviselője,
b) a műsorszolgáltató, a
műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja,
ügyvezetője, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, lapkiadóval
vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c) a műsorszolgáltató, a
műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő, illetőleg, aki ilyen gazdasági
társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
d) a Magyar Rádió Közalapítvány, a
Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány
kuratóriumának tagja vagy a közalapítványok alkalmazottja.
(3) Nem lehet a Testület tagja a (2) bekezdés
a)-c) pontjai alá eső személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti
közeli hozzátartozója.
(4) A jelölt köteles megválasztása előtt
írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi
ok, illetőleg, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot
haladéktalanul megszünteti.
35. § (1) A Testület tagja
a) műsorszolgáltatóval,
műsorterjesztővel, hetilap vagy napilap kiadójával, lapterjesztővel nem állhat
munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
b) nem lehet az a) pontban
felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő
bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója), ideértve az alapítvány
kezelő szervezetének tagját.
(2) A Testület tagjának a Ptk. 685. § b)
pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a)
pontjában felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi,
igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá
könyvvizsgálója.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti
összeférhetetlenségi előírásokat, a testületi tagsági megbízatás megszűnését
követő hat hónapban is alkalmazni kell.
(4) A Testület tagja a műsorszolgáltatási
jogosultság időtartama alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja
szerinti közeli hozzátartozója pedig a jogosultság időtartamának első fele alatt
nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan műsorszolgáltatóval,
amely az ő megbízatási ideje alatt kapott műsorszolgáltatási jogosultságot. A
műsorelosztóként történt nyilvántartásba vétel tekintetében ezek a határidők a
Testület tagja esetén négy év, a közeli hozzátartozó esetén két év, a testületi
tagsági megbízatás megszűnésétől számítva.
(5) A Testület tagja pártpolitikai
tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(6) A Testület tagja tudományos, oktató,
irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével
egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi,
művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenységért műsorszolgáltatótól
díjazást nem fogadhat el.
4. Cím
A Testület tagjainak kötelezettségei
36. § (1) A Testület tagja a feladata
ellátása során tudomására jutott államtitkot, szolgálati és üzleti titkot
köteles megőrizni.
(2) A Testület tagja hivatalba lépése
alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a törvény melléklete szerinti
szövegű esküt tesz.
(3) A Testület tagja hivatalba lépésekor,
illetve megbízatása megszűnésekor köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A
vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke őrzi.
5. Cím
A Testület tagjai megbízatásának megszűnése
37. § (1) A Testület tagjainak
megbízatása megszűnik:
a) a Testület megbízatási idejének
lejártával,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenségi okból,
d) felmentéssel,
e) kizárással,
f) a megbízatás elvesztésével,
g) a tag halálával,
h) a tagot jelölő képviselőcsoport
megszűnésével,
i) a Testület megbízatása
megszűnésével [45. § (1) bekezdés c) pont]
(2) A Testület tagja megbízatásának
megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f)-i) pontja esetében a
Testület elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja
esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület elnöke
megbízatásának megszűnését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a
köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
(3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével
szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az
összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított tíz napon belül az
összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése
határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága megszűnt.
A Testület tagja, illetőleg elnöke az összeférhetetlenséget megállapító
határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem
gyakorolhatja.
(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha
a Testület tagja több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható
okból nem képes ellátni a megbízatásából eredő feladatait.
(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a
Testület tagja
a) neki felróható okból több mint
három hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) bűnösségét - szabadságvesztés
kiszabásával - jogerős ítélet állapította meg.
(6) A Testület tagjával vagy elnökével
szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A
Testület teljes ülése többségi szavazattal a Testület tagját, kétharmados
szavazattal a Testület elnökét a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól a
bűncselekmény jogerős elbírálásáig felfüggesztheti.
(7) Ha valamelyik képviselőcsoportnak
megszűnik a joga a két testületi tag jelölésére, a képviselőcsoport tizenöt
napon belül nyilatkozhat, hogy az azonos időpontban megválasztott tagok közül
melyik tag megbízatását tartja fenn. Ha a képviselőcsoport nem nyilatkozik, az
azonos időpontban megválasztott tagok megbízatása egyszerre vész el és a
képviselőcsoport újra élhet a jelölés jogával. Ha a két tag nem egy időben
került megválasztásra, a később megválasztott tag megbízatása vész el.
(8) Ha a Testület ülése
összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett tag a
szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú
határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén
egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke az Országgyűlésnek javasolja a
döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről
vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az
Országgyűlés dönt.
(9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és
(8) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint
meghatározott tag jár el.
38. § (1) A Testület tagja
megbízatásának megszűnése esetén a jelölési eljárást nyolc napon belül meg kell
kezdeni. Az új tag személyére az a képviselőcsoport tesz javaslatot, amely a
megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tett.
(2) Az új tag megbízatása annyi időre szól,
amennyi a Testület megbízatásából hátravan.
6. Cím
A Testület tagjainak díjazása
39. § (1) A Testület elnöke a
miniszter, tagja az államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban,
valamint az e tisztségeket betöltő személyt megillető járandóságban részesül. A
Testület elnökét és tagját naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság
illeti meg.
(2) A Testület tagját és az elnököt
megbízatási idejének lejártát követően - amennyiben nem választják meg újra -
további hat hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű ellátás
illeti meg.
(3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt
történő felmentése esetén végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hathavi -
ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának
időtartamára járó - díjazása mértékének felel meg.
(4) Összeférhetetlenségi okból történő
felmentés, illetőleg kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés nem
illeti meg.
7. Cím
A Testület működése
40. § (1) A Testület maga határozza
meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.
(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az
elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.
(3) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén
akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az
ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki
feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.
8. Cím
A Testület feladatai
41. § (1) A Testület feladatai:
a) ellátja a műsorszolgáltatási
jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára
biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának
feladatát;
b) ellátja a törvényben előírt
felügyeleti és ellenőrzési feladatokat;
c) Panaszbizottságot működtet az eseti
bejelentések kivizsgálására;
d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot
működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó
teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió
Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda
Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan
és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a
Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek;
e) véleményt nyilvánít a
frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok
tervezetéről;
f) külön törvényben meghatározott
számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba;
g) ellátja a műsorszolgáltatási
szerződésekkel összefüggő feladatokat;
h) nyilvános nyilvántartást vezet a
műsorszolgáltatási szerződést kötött műsorszolgáltatókról, valamint a bejelentés
alapján nyilvántartásba vett műsorszolgáltatókról, műsorelosztókról és
műsorszétosztókról;
i) rendszeresen ellenőrzi a vele
kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartását;
j) állásfoglalásokat, javaslatokat
dolgoz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire
vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az
audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel
kapcsolatos döntések előkészítésében;
k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel
és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;
l) biztosítja a központi költségvetés
tervezéséhez és végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges információkat;
m) megállapítja a műsorelosztással,
valamint a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét
(mértékeit), és ezt közzéteszi;
n) beszámolót készít a 7. § (1)-(3)
bekezdéseiben foglaltak teljesítéséről az Európai Bizottság részére;
o) ellátja e törvényben, illetve az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb
feladatait.
(2) Az (1) bekezdés i) pontjában
megjelölt feladatát a Testület a műsor vétele és rögzítése vagy a
műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés
útján látja el.
(3) A Testület látja el a 2006/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 97/36/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21.
cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli
jogsértések tekintetében.
(4) A (3) bekezdés szerinti végrehajtásnál a
kölcsönös jogsegély során a Testület a 2007/76/EK bizottsági határozatnak
megfelelően jár el.
42. § (1) A Testületnek a
műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem
nyereségérdekelt műsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie.
(2) A Testület a kultúráért felelős miniszter
által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a műsorszolgáltatást
érintő frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.
9. Cím
A Testület beszámolója
43. § (1) A Testület minden év március
1-jéig az Országgyűlésnek megküldi a megelőző évi tevékenységére vonatkozó
beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell
a) a véleményszabadság, a tájékoztatás
kiegyensúlyozottságának helyzetét,
b) a műsorszolgáltatók és az azokhoz e
törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok,
hetilapok, lapterjesztők, műsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását,
c) a műsorszolgáltatási szükségletek
kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,
d) a műsorszolgáltatás gazdasági
helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges
módosítását.
(2) A beszámolót a kultúráért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
10. Cím
A határozathozatal szabályai
44. § (1) A 45. és 46. §-okban
meghatározott esetekben az elnök nem szavaz.
(2) Az elnök szavazati jogának mértéke az
alábbiak szerinti törtszám értékével azonos:
a) ha a kormánypárti és ellenzéki
képviselőcsoportok által jelölt tagok száma egyenlő, akkor a törtszám számlálója
egy, nevezője a tagok számának összege plusz egy,
b) ha a kormánypárti és az ellenzéki
képviselőcsoportok által jelölt tagok száma nem egyenlő, a törtszám számlálója
egy, nevezője pedig a kormánypárti vagy ellenzéki képviselőcsoportok által
nagyobb számban jelölt testületi tagok számának kétszerese plusz egy.
(3) A Testület tagjai szavazati jogának
mértékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
a) ha az elnök a szavazásban részt
vehet, a szavazatok összességéből le kell vonni az elnök szavazatának mértékét,
az így kapott szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a
kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka
egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok
között;
b) ha az elnök a szavazásban nem vehet
részt, a szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a kormánypárti
képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő
arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között.
(4) A Testület a döntéseit a (2) és (3)
bekezdés szerint számított szavazatok alapján - a 45. és 46. §-okban foglaltak
kivételével - egyszerű többséggel hozza.
45. § (1) Az országos rádió és
televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának
módja a következő:
a) a szavazás első fordulójában a
Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra
jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás első fordulójában nem
született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap
elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal
rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados
többsége szükséges;
c) ha a b) pontban jelzett
szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása - az elnök megbízatásának
kivételével - megszűnik. A megbízatás megszűnését követő harminc napon belül az
Országgyűlés új testületi tagokat választ az 33. §-ban leírt jelölési és
választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az előző Testület
tagjai nem jelölhetők.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint
megválasztott Testület - új pályázat kiírása nélkül - az alábbiak szerint dönt a
benyújtott pályázatokról:
a) a szavazás első fordulójában az
elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra
jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás első fordulójában nem
született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap
elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal
rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű
többsége szükséges. Ha ekkor sem születik döntés, hatvan napon belül új
pályázatot kell kiírni.
46. § (1) Az általános pályázati
feltételek, továbbá az országos és a körzeti műsorszolgáltatási pályázati
felhívás meghatározása, valamint a körzeti rádió és televízió műsorszolgáltatási
jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:
a) a szavazás első fordulójában a
Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra
jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás első fordulójában nem
született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap
elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal
rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados
többsége szükséges;
c) ha az általános pályázati
feltételek vagy a pályázati felhívások tárgyában a szavazás második fordulójában
nem született határozat, a Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap
elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal
rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű
többsége szükséges;
d) ha a körzeti rádió és a körzeti
televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a
szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új
pályázatot kell kiírni.
(2) A helyi rádió és televízió
műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja:
a) a szavazás első fordulójában a
Testület elnöke jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra
jogosultak kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás első fordulójában nem
született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap
elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal
rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű
többsége szükséges.
(3) Ha a pályázatok elbírálása során nem
született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.
11. Cím
A Panaszbizottság
47. § (1) A kiegyensúlyozott
tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület
Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság
tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg.
(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek,
csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem
utasíthatók.
(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a
Testület, továbbá a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány
és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja, illetve az sem, aki
a Testületnek sem lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának
részletes szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza.
(4) A Panaszbizottság tagja az
összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Testület
elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetőeljárás indul, erről a
nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület a Panaszbizottság tagját
jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.
(5) A Testület a Panaszbizottság tagjának
megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság
a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen
szabadságvesztésre ítélte.
48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú
tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségű személy.
(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes
ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság
tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület
állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlősége, a
nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.
(3)
(4) A Panaszbizottság működésével kapcsolatos
hivatali feladatokat a Testület irodája látja el.
(5) A Testület legalább félévente megvitatja
és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.
49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a
vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan
tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont
megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan
megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem
juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban:
kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.
(2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés
megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított
negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő)
személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól
álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények
közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az
ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más
képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta,
de azzal nem élt.
(3) A műsorszolgáltató a kifogás
elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc
órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A
kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés
közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől
számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt
műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat
be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha
a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban
foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás
teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a
panaszt benyújtani.
(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától
számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevő által előterjesztett
kérdésekben.
(5) A műsorszolgáltató a Panaszbizottság
felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott
műsorszámot rögzítő anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel
kapcsolatban kért felvilágosítást.
(6) A Panaszbizottság a műsorszolgáltatót és
a kifogást tevőt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az
állásfoglalásnak nem akadálya.
50. § (1) A Panaszbizottság az
alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelően
benyújtott panaszt elutasítja.
(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása
szerint a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a
műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt időpontban és módon - a
Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat
nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetőséget ad a kifogást
tevőnek álláspontja megjelenítésére.
(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának
súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a
Testület bírságot szabjon ki.
51. § (1) A Panaszbizottság
állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az
állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató
jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.
(2) A Testület a jogorvoslati kérelemről
nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a
Testület a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság
állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát
a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló - többször
módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének
szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.
(4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a
műsorszolgáltató műsorában történt közlésén túlmenően a műsorszolgáltatót
marasztaló jogerős határozatot a kultúráért felelős miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
12. Cím
A Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság kapcsolata
52. § (1) A műsorszolgáltatási
pályázatok előkészítése érdekében a Testület a műsorszolgáltatási lehetőségek
jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a
hírközlésért felelős miniszter útján - a Nemzeti Hírközlési Hatóságot.
(2) Ha a Nemzeti Hírközlési Hatóság a
Testület által megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a
hírközlésért felelős miniszter határidő-hosszabbítást engedélyezhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a
Testület meghatározza:
a) a műsorszórási célú
frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a
frekvenciahasználat célja tekintetében;
b) a műsorszórási célú
frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;
c) a műsorszórási célú
frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.
(4) A Nemzeti Hírközlési Hatóság által
kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:
a) a műsorszóró adók névleges
telephelyeit - földfelszíni műsorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb
műszaki követelményeit;
b) az adókkal várhatóan besugározható
ellátottsági körzetet;
c) a Nemzetközi Rádiószabályzat
jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra
visszaadhatja.
(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás
előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és
annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos
napilapban a Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle
lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás
helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi
szempontjai nyilvánosak, azokat a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál bárki
megtekintheti.
13. Cím
Együttműködés az Európai Bizottsággal
52/A. § A Testület az 1/A. § (5)
bekezdésében meghatározott műsor szétosztását, terjesztését meghatározott
időtartamra felfüggesztheti az a)-d) pontban foglalt feltételek együttes
teljesülése esetén:
a) ha a műsor, illetőleg bármely
műsorszáma az 5/B. § (5) bekezdése szerinti kategóriába vagy az 5/B. § (4)
bekezdése szerinti kategóriába tartozik, amennyiben ez utóbbit nem az 5/C. § (3)
bekezdésének megfelelően teszik közzé, valamint, ha a műsor, illetőleg bármely
műsorszáma a 3. § (2) vagy (3) bekezdésének rendelkezéseibe ütközik;
b) ha a műsorszolgáltató a megelőző 12
hónap alatt legalább két alkalommal az a) pont szerinti jogsértést
követett el;
c) ha a Testület írásban értesítette a
műsorszolgáltatót és az Európai Bizottságot a feltételezhető jogsértésről,
valamint a jogsértés ismételt bekövetkezte esetére tervezett intézkedésekről;
d) az Európai Uniónak a műsor
szolgáltatója felett joghatósággal rendelkező tagállamával és az Európai
Bizottsággal folytatott egyeztetés következtében a c) pontban jelzett
értesítéstől számított 15 napon belül nem született egyezség és a jogsértés
továbbra is fennáll.
IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK
1. Cím
A közalapítványok
53. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés - a
140-141. §-ok szerint - létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar
Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a
Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok).
(2) E törvény a Hungária Televízió
Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti.
(3) A közalapítványok alapító okiratát (a
Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását) az Országgyűlés
a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány
működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító
okiratban kell meghatározni.
(4) A közalapítványokra e törvény eltérő
rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell
alkalmazni.
54. § (1) A közalapítvány induló
vagyonát az Országgyűlés az alapító okiratban állapítja meg.
(2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel,
célra rendelt vagyonként
a) a Magyar Rádió költségvetési szerv
állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű
jogait a Magyar Rádió Közalapítvány,
b) a Magyar Televízió költségvetési
szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű
jogait a Magyar Televízió Közalapítvány,
c) a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió költségvetési szervek állami tulajdonban lévő közös használatú ingó és
ingatlan vagyonát a tulajdonjogi megosztást követően vagy a részvénytársaságok
alapító okirataiban meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány,
illetve a Magyar Televízió Közalapítvány
tulajdonába adja.
A kuratóriumok
55. § (1) A közalapítványok kezelő
szervei a kuratóriumok.
(2) A kuratóriumok az Országgyűlés által
választott, illetőleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált
tagokból állnak.
(3) Az Országgyűlés által választott tagok
alkotják a kuratórium elnökségét.
(4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba
külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének
szavazatával, egyenként.
(5) Az Országgyűlés által a kuratóriumba
választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki
képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy
jelöltjét meg kell választani.
(6) A jelöltekre a javaslatot a választásra
irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A
választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.
(7) Ha valamelyik képviselőcsoport a
jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i)
jelölhetik a négy-négy személyt. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet
kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem
jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az
összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.
(8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg,
ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége
megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike
nem állít jelöltet.
(9) A kuratórium elnökségét négyévi
időtartamra választják.
Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a
kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik
be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlő arány
fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell
választani az elnökség megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal
képviselőcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a
jelölést sorsolással kell eldönteni.
(10) A kuratórium - egyben az elnökség -
elnökét a kormánypárti képviselőcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki
képviselőcsoport(ok) jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség
tagjai közül.
(11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes
jelöléséről a képviselőcsoportok nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést
sorsolással kell eldönteni.
56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány
kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába
huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) a Magyarországon élő nemzeti és
etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos
szövetségei egy főt,
b) a Magyar Katolikus Egyház, a
Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt,
c) a b) pontban nem említett
egyházak egy főt,
d) az emberi jogi országos szervezetek
egy főt,
e) az irodalom, a színház-, a film-,
az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra
egyéb területén működő országos szakmai szervezetek négy főt,
f) az oktatás és tudomány területén
működő országos szakmai szervezetek kettő főt,
g) a szakszervezetek országos
szövetségei egy főt,
h) a munkaadók és a vállalkozók
országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,
i) az újságírók országos szakmai,
érdekképviseleti szervezetei egy főt,
j) a környezetvédők, természetvédők,
állatvédők országos szervezetei egy főt,
k) a nők országos érdekképviseleti
szervezetei egy főt,
l) a gyermekek és az ifjúság országos
érdekképviseleti szervezetei egy főt,
m) a nyugdíjasok országos
érdekképviseleti szervezetei egy főt,
n) a testi állapotuk miatt súlyosan
hátrányos helyzetben lévők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,
o) a sport országos érdekképviseleti
szervezetei egy főt,
p) a települési önkormányzatok
országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,
r) a határon túli magyar szervezetek
egy főt.
(2) A Hungária Televízió Közalapítvány
kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) a Magyarországon élő nemzeti és
etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos
szövetségei egy főt,
b) a Magyar Katolikus Egyház, a
Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt,
c) a b) pontban nem említett
egyházak egy főt,
d) az emberi jogi országos szervezetek
egy főt,
e) az irodalom, a színház-, a film-,
az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra
egyéb területén működő országos szakmai szervezetek három főt,
f) az oktatás és a tudomány területén
működő országos szakmai szervezetek kettő főt,
g) az újságírók országos szakmai,
érdekképviseleti szervezetei egy főt,
h) a környezetvédők, természetvédők,
állatvédők országos szervezetei egy főt,
i) a nők országos érdekképviseleti
szervezetei egy főt,
j) a gyermekek és az ifjúság országos
érdekképviseleti szervezetei egy főt,
k) a testi állapotuk miatt súlyosan
hátrányos helyzetben levők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,
l) a sport országos érdekképviseleti
szervezetei egy főt,
m) a szomszédos országokban működő
magyar szervezetek képviselői hét főt, a szórvány magyarságot a Magyarok
Világszövetségében képviselni jogosult testület egy főt.
(3) Az (1) bekezdés r) pontjában és a
(2) bekezdés m) pontjában említett szervezeteket a Határontúli Magyarok
Hivatala javaslatára a Testület értesíti.
57. § (1) Az 56. § (3) bekezdésében
említettek kivételével delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet a Testület
nyilvántartásba vett.
(2) A nyilvántartásba vételre történő
felhívást a Testület minden évben január 31-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A
nyilvántartásba vételre minden évben március 15-ig lehet jelentkezni.
(3) A Testület a jelentkezők közül azt a
szervezetet veszi nyilvántartásba, amelyet a jelentkezésre való felhívás
közzététele előtt legalább két évvel a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági
(hatósági) nyilvántartásba bejegyeztek. A jelentkezőnek közölnie kell, hogy az
56. §-ban meghatározottak közül melyik csoportba tartozik.
(4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása
egy évig tart.
(5) Az 56. § szerint azonos csoportba
tartozó, a Testület nyilvántartásába felvett szervezetek évente jogosultak
képviselőt delegálni a kuratóriumba. Ha a delegálásról a résztvevők teljes
körűen nem tudnak megállapodni, nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást
- mindhárom kuratórium tekintetében azonos alkalommal - minden év április 1-jéig
a Testület közjegyző közreműködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek
vehetnek részt, amelyeknek a képviselői a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra
vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól.
(6) Sorsolás alapján egy szervezet egy időben
csak egy kuratóriumba delegálhat képviselőt. Ha több delegálásra lenne így
jogosult, meg kell jelölnie azt a kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával
élni kíván. A másik (többi) kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell
ismételni.
(7) Ha egy szervezet már élt delegálási
jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan,
amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától
számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a
sorsolásban.
58. § (1) A kuratóriumi tagokra és
elnökökre a 34. § (2) bekezdésében - a d) pont kivételével - és a 35. §
(1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Az elnöknek,
illetve az elnökségi tagnak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli
hozzátartozója nem lehet az érintett közszolgálati műsorszolgáltató vezető
állású dolgozója.
(2) A kuratóriumi tagok a tagságuk
megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló
jogviszonyt azzal a közszolgálati műsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában
tagok voltak. Ez a határidő az elnökre és az elnökségi tagokra két év.
(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta
előtt a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az illetékes
országgyűlési bizottság javaslatára az Országgyűlés vonhatja vissza. A
kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének)
összeférhetetlenségi okból, illetve e törvénynek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben
foglaltak miatti felmentéséről az Országgyűlés, a szervezetek delegáltjairól a
küldő szervezet határoz. E kérdésekben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők
kétharmados szavazati arányával dönthet.
(4) A kuratórium tagjai (elnöke) a
közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Reájuk a 35. § (5) bekezdése
irányadó. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt
közszolgálati műsorszolgáltatótól.
A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre
59. § (1) A kuratórium jogköre:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató
részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI.
törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a
közgyűlés jogainak gyakorlása,
b) a közalapítvány éves gazdálkodási
tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,
c) javaslattétel a Testületnek az
üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében,
d)
e) amit a közalapítvány alapító
okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal.
(2) Az elnökség a közalapítvány kezelőjének
jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.
A közalapítvány gazdálkodása
60. § (1) A közalapítvány bevételeit
képezik:
a) az üzemben tartási díjbevételnek e
törvényben megállapított hányada,
b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek
e törvényben megállapított hányada,
c) a közalapítvány vagyonának
hozadéka,
d) az egyéb alapítványi célú bevételek
(állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató
működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,
b) a közalapítvány saját költségei
(kiadásai).
(3) A közalapítványok üzletszerű gazdasági
tevékenységet nem végezhetnek, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot
nem alapíthatnak, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek,
alapítvány létrehozására nem jogosultak.
(4) Működési költségeiket az üzemben tartási
díjnak az őket megillető részéből fedezik, a fel nem használt összeget a
közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani.
(5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.
A kuratórium és az elnökség működése
61. § (1) A kuratórium, illetve az
elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de a kuratórium
legalább negyedévente, az elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést a
kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor is, ha az közgyűlési ügyekben
kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató
elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a kuratórium (elnökség) rendkívüli
ülését a kuratórium (elnökség) tagjai többségének a napirend megjelölésével
előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek
elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés
összehívására.
(2) A kuratórium tagjainak (ideértve az
elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlő.
(3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok
több mint fele és az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. A határozat
meghozatalához a jelenlévők többségének szavazata szükséges. Kuratóriumi ülésen
a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati
műsorszolgáltató elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri
meghosszabbításához [66. § (1) bekezdés b) pont].
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően
az összes tag kétharmadának szavazatával hozható döntés az elnök
visszahívásáról, illetve az alelnökök megbízásának vagy megbízatása
visszavonásának megtiltásáról [66. § (1) bekezdés c) pont], valamint
elnökségi ülésen a 66. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben. Az
összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot az elnök visszahívására
[66. § (1) bekezdés d) pont].
(5) Az ülés napirendjét az elnök állítja
össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag írásban előzetesen
javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.
(6) Ha az elnökség a 66. § (2) bekezdés b)
pontja alapján nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot
tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új
pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított
harminc napon belül, megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés egy hónapon belül új
elnökséget választ. Ennek során az előző elnökség tagja nem jelölhető.
(7) A kuratórium ügyintéző, ügykezelő és
ügyviteli teendőit a kuratórium titkársága látja el. A kuratórium titkárságának
szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat
állapítja meg.
A közalapítvány ellenőrző szerve
62. § (1) A közalapítvány
kuratóriumának tevékenységét ellenőrző testület ellenőrzi.
(2) Az ellenőrző testület elnökből és két
tagból áll.
(3) Az ellenőrző testület elnökét és egy
tagját az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, egy tagját a kormánypártok
képviselőcsoportjai jelölik a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint
azzal, hogy országgyűlési képviselő is jelölhető. Megválasztásukra a kuratórium
elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrző testület a kuratóriumtól
tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelező
döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány
gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását
sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét,
illetve az Állami Számvevőszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenőrző
testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
A kuratórium és az ellenőrző bizottság tagjainak díjazása
63. § Az elnökség tagjait az
országgyűlési képviselők alapdíja száznegyven százalékának, az elnököt az
alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest az alapdíj száznyolcvan
százalékának, az ellenőrző bizottság tagjait az alapdíj hetven százalékának, az
ellenőrző bizottság elnökét az alapdíj száz százalékának megfelelő összegű
díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. Költségtérítés a
kuratórium többi tagját is megilleti.
2. Cím
A Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió
Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság
64. § (1) A nemzeti közszolgálati
rádió, illetőleg a televízió feladatainak ellátására a Magyar Rádió
Közalapítvány, illetőleg a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörűen megalapítja
a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR Rt.) illetőleg a Magyar
Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Rt.).
(2) A Magyar Rádió, illetve a Magyar
Televízió - e törvény 141-143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott
meghatározott időponttól - a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar
Televízió Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként
működik.
(3) Az MR Rt.-re, az MTV Rt.-re és a Duna TV
Rt.-re (a továbbiakban együtt: részvénytársaságok) e törvényben foglalt
eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(4) A részvénytársaságnak egy
forgalomképtelen részvénye van.
65. § A közalapítványok gyakorolják a
részvénytársaságok vonatkozásában a Gt. 288-300. §-ában meghatározott alapítói,
illetve részvényesi jogokat. Nem jogosultak azonban:
a) megváltoztatni a részvénytársaságok
alapvető tevékenységi körét,
b) a részvénytársaságokat
megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába
átalakítani,
c) a részvénytársaságoktól vagyont
vagy nyereséget (osztalékot) elvonni,
d) a részvénytársaságok
műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát
meghatározni,
e) a részvénytársaság elnökének az
általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e
törvény alapján más szerv vagy a részvénytársaság elnökének hatáskörébe
tartozik.
A közgyűlés hatásköre
66. § (1) A kuratórium hatáskörébe
tartozik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató,
mint részvénytársaság alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a
Magyar Közlönyben történő közzététele,
b) a részvénytársaság elnökének
megválasztása, a megbízatás egyszeri meghosszabbítása,
c) a részvénytársaság elnökének
visszahívása, alelnökei megbízásának, a megbízás visszavonásának megtiltása - a
részvénytársaság elnöke intézkedését követő kuratóriumi ülésen,
d) a részvénytársaság elnöke
visszahívásának kezdeményezése,
e) a részvénytársaság függetlenségének
védelme,
f) a közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzat jóváhagyása, a kultúráért felelős miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában történő közzététele, a szabályzat
követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése,
g) az archiválás rendjéről szóló
szabályzat jóváhagyása,
h) a részvénytársaság elnöke
pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése,
i) az alaptőke felemelése,
leszállítása,
j) az éves gazdálkodási és pénzügyi
terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,
k) az évi adásidő jóváhagyása,
módosításának engedélyezése,
l) az új, magyarországi gyártású
műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó
pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően,
m) a mérleg- és az eredménykimutatás
jóváhagyása,
n) a részvénytársaságok felügyelő
bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása, a Gt. 13. §-ában foglaltakra
figyelemmel,
o) a könyvvizsgáló megválasztása,
megbízatásának felmondása.
(2) A kuratórium elnöksége kizárólagos
feladat- és jogköre:
a) a részvénytársaság elnöki
tisztségére nyilvános pályázati felhívás kiírása, elbírálása, az elnök
díjazásának megállapítása,
b) javaslattétel az elnök
megválasztására, vagy új pályázat kiírása, javaslat az elnök visszahívására,
illetve az elnöki megbízatás pályázat kiírása nélküli egyszeri
meghosszabbítására;
c) a részvénytársaság gazdálkodásának
ellenőrzése,
da) egymilliárd forintnál vagy a
tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű szerződésekhez előzetes
tárgyalási felhatalmazás megadása,
db) hitelfelvétel, illetve
háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál
nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,
dc) ingatlan-elidegenítés, illetve
százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,
e) javaslattétel a felügyelő
bizottsági tagok megválasztására és visszahívására, díjazásuk megállapítása,
f) javaslattétel a könyvvizsgáló
megbízására és megbízásának felmondására, díjazásának megállapítása,
g) a közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzat érvényesülésének ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének
előkészítése,
h) a részvénytársaság elnöke
pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése, a
kuratórium éves értékelésének előkészítése.
67. § (1) A részvénytársaságok
ügyvezetését az elnök látja el, igazgatóság nem működik. Az elnök gyakorolja
mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának
hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási jogviszonyt kell létesíteni, díjazását -
évente egyszer - az általa vezetett társaság terhére meghatározott havi
összegben kell megállapítani.
(2) A részvénytársaságok alelnöke(i)
munkaviszonyban állnak.
68. § A részvénytársaság elnöke
beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa irányított részvénytársaság
tevékenységéről.
69. § (1) Nem választható a
részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelőző két évben köztársasági
elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár,
országgyűlési képviselő, főpolgármester, politikai párt országos vagy területi
szervezetének tisztségviselője volt.
(2) A részvénytársaság elnökét a pályázat
alapján a kuratórium titkos szavazással választja négy évre. A pályázatnak
tartalmaznia kell a pályázó részletes elképzeléseit a részvénytársaság
tájékoztatási és kulturális műsorpolitikai célkitűzéseiről, üzletpolitikájáról,
valamint az elnökség által meghatározott egyéb kérdésekről.
(3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke
megbízatása lejártát megelőzően százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból
megszűnése esetén azt követően legkésőbb tizenöt nappal a pályázatot köteles
meghirdetni.
(4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke
megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított
további négy évre meghosszabbíthatja.
70. § (1) A részvénytársaság elnöke a
megbízatási ideje alatt nem lehet
a) országgyűlési képviselő,
b) párt tagja,
c) a kuratóriumnak, a Testületnek
tagja, elnöke,
d) olyan gazdasági társaságban
tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető
tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok
bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e) más, műsorszolgáltatással,
illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel
rendelkező tag,
f) olyan gazdasági társaságban
tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető
tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak
többségi részesedése van.
(2) A részvénytársaság elnöke a
megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más
szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem
folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem
jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó
szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.
(3) A részvénytársaság elnöke pártpolitikai
tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(4) A részvénytársaság elnöke - a
tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele
szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) A részvénytársaság elnöke a
megbízatásának lejártát követő két évben nem lehet többségi állami részesedéssel
rendelkező gazdasági társaságban vezető tisztségviselő.
71. § A részvénytársaság elnöke e
törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a kuratórium (elnökség)
határozatai és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat keretei között
irányítja a részvénytársaságot.
Ennek keretében:
a) dönt a műsorrendről,
b) megállapítja a szervezeti és
működési szabályzatot,
c) előterjeszti a közszolgálati
műsorszolgáltatási szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
d) előterjeszti az archiválás
rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
e) meghatározza és jóváhagyásra
bemutatja az éves gazdálkodási tervet és gondoskodik végrehajtásáról,
f) elkészíti a mérleg- és
eredménykimutatást és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,
g) előterjeszti a szerződés
engedélyezésére vonatkozó javaslatokat [66. § (2) bekezdés dc) pont],
h) előterjeszti a tárgyalási
felhatalmazást, illetve előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (2)
bekezdés da) és db) pont],
i) gyakorolja a részvénytársaság
alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az alelnök(ök)
alkalmazását,
j) gondoskodik mindazon további
előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a
kuratórium határozata előír,
k) gyakorolja - az e törvényben
foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról
szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
72. § A részvénytársaság elnöke a
részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
A részvénytársaság felügyelő bizottsága
73. § (1) A részvénytársaság
ügyvezetését a felügyelő bizottság ellenőrzi. Jogában áll az elnöktől, a
társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit,
bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a
társaság költségére megvizsgáltatni.
(2) A felügyelő bizottság három tagból áll.
Tagjait a dolgozók által választott tag kivételével a kuratórium választja négy
évre. A felügyelő bizottság tagjainak részleges cserélődése vagy a felügyelő
bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a
felügyelő bizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.
(3) A felügyelő bizottság első ülésén tagjai
közül elnököt választ.
(4) A felügyelő bizottság maga állapítja meg
működésének szabályait, ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá.
(5) A felügyelő bizottság határozatképes, ha
az ülésen legalább kettő tag jelen van.
(6) A felügyelő bizottság köteles
megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé terjesztendő minden olyan jelentést,
amely a kuratóriumnak, illetve az elnökségnek a részvénytársaság közgyűlési
hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési
szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik.
(8) A felügyelő bizottság szervezetére,
működésére egyebekben a Gt. és az alapító okirat előírásai az irányadóak.
A részvénytársaság könyvvizsgálója
74. § (1) A részvénytársaság
könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és
hatáskörét a Gt. keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
A részvénytársaság gazdálkodása
75. § (1) Az állam a központi
költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a
műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.
(2)-(3)
(4) Az állam a központi költségvetés
„Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány
útján - a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban
részesítheti.
(5) A részvénytársaság - a főtevékenységének
elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét
kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve
vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
(6) A részvénytársaságnak nem lehet
részesedése más műsorszolgáltatóban.
(7) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a
Duna Televíziót megillető, e törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői
jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a
birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag
saját műsorukban - felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti - a Magyar Rádiót,
a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok
kivételével - a szerzői jogi jogszabályok alkalmazását.
76. § (1) A részvénytársaság elnöke,
alelnöke, a szervezeti és működési szabályzatban e korlátozás alól nem
mentesített dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést,
amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti
hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685.
§ b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni
részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel
rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó
szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a
részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos
szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű
azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő
szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő
féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.
V. FEJEZET
A MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE
1. Cím
A Műsorszolgáltatási Alap
77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a
továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a
közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt
műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra
megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint
az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.
(2) Az
Alap eszközei kizárólag törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási
díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és
kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által
átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás,
továbbá az önkéntes befizetések.
(4) Az Alapba történő önkéntes befizetés
közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.
(5) Az Alap kezelője a Testület. Az Alap jogi
személy, számláját a kincstár vezeti.
(6) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1)
bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.
(7) Az Alap kezelésének részletes szabályait
- az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a Testület határozza
meg és a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos
lapjában közzéteszi.
78. § (1) Az Alap bevételének évi
legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt
műsorszolgáltatók, valamint a közműsor-szolgáltatók visszatérítendő vagy vissza
nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató
folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba
fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a
műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének
visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös
tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2)
bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek
támogatásban.
(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok,
valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a
közműsor-szolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A
pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti
bírálóbizottság értékeli.
(5) A bírálóbizottság tagjait a Testület
köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem
lehetnek köztisztviselők. A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj
fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint
közműsor-szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét
biztosítani kell.
(6) A Testület a döntését nyilvánosságra
hozza.
(7) A 117. § (1) bekezdésében meghatározott
műsorszolgáltatások esetében az üzemben tartó helyett az Alap kezelője az
Alapból fizeti meg a szerzői jogi jogszabályok alapján járó díjazást.
2. Cím
Az üzemben tartási díj
79. § (1) Üzemben tartási díjat
köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a
továbbiakban: televízió-készülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e
törvény másként nem rendelkezik - televízió-készülékenként fizetendő.
(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként
a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati
műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási
rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek
figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Abban az esetben, ha több magánszemély
közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó
televízió-készülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére
vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási,
megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként
szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell.
Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért
egyetemlegesen felelnek.
80. § (1) Nem kell üzemben tartási
díjat fizetni
a) a magánszemély - és a vele közös
háztartásban élő személyek - által üzemben tartott második és minden további,
b) az egészségügyi és
gyermekintézmények, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, szanatóriumok,
óvodák, oktatási és közművelődési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások
(kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által
ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,
c) a bérelt,
d) a legfeljebb tizenöt napra próbára
átvett,
e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó,
a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetője, illetőleg a Testület vagy
a Nemzeti Hírközlési Hatóság által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenőrzési
célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben
tartott,
f) az ország területén legfeljebb
harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,
g) a diplomáciai képviselet, a konzuli
képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar
állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi
szerződés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek
által üzemben tartott,
h) a zárt televíziós rendszerben,
monitorként üzemeltetett
televízió-készülék után.
(2) Aki
a) televízió-készülék forgalomba
hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,
b) televízió-készülék bérbeadásával
foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá
nem eső jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi
körébe tartozó minden
televízió-készülék után köteles üzemben
tartási díjat fizetni.
(3) A vendéglátóipari (szállodaipari)
egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja
kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után az
üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.
81. § (1) Mentes az üzemben tartási
díj fizetése alól:
a) az egyedül élő hetven éven felüli
személy,
b) az önálló háztartásban élő
házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
c) az a hatvan éven felüli személy,
aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
d) a hadirokkant és hadiözvegy,
e) a súlyosan látás- vagy
hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
(2) Az éves központi költségvetési törvényben
az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben
tartási díjat kell előirányozni és azt időarányosan, havonta az Alapba kell
átutalni.
(3) A mentességre jogosult a mentesség
igazolását követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól.
Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelőzően
már igazolta azt.
82. § (1) A díjfizetési kötelezettség
a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján
kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére
vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a
díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni.
82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az
adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának
(1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel
kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenőrzés és az annak
eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási
díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj
fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás
adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése
szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy
tekintet alá a televízió-készülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A
magánszemély lakásába történő belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben
tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés
megkezdése előtt
a) a díj fizetésére kötelezett a
bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelően igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség
bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott
megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély,
jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének
helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év
október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén
bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés
helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni
ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési
kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság
mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat
bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési
kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási
díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a
bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék,
valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési
kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a
megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy
példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében
a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minősülnek, azok felhasználására
és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az
AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó
15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők
nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévről benyújtott
személyi jövedelemadó bevallásában, illetőleg munkáltatójának adott, az adó
megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e
televízió-készüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az
Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítő bevallásában
nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési
kötelezettség alá eső televízió-készüléket üzemeltet,
c) az a magánszemély, jogi személy és
egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az
a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az
üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön
feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy
mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a
nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és
a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben
megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami
pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról,
a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott
ellenőrzésére.
(13) A (10) bekezdésében előírt bevallási
kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998.
január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését
pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési
kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével
kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit
kell alkalmazni.
83. § A díj fizetésére kötelezett
a) a televízió-készülék üzemeltetését,
az üzemeltetés megszűnését,
b) a 80. § (2) bekezdésének b)
pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a
televízió-készülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési
kötelezettsége megkezdésétől számított nyolc napon belül a díjbeszedést végző
szervezetnek köteles bejelenteni.
84. § (1)
(2) A beszedési költségek levonása után
valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a
Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió
Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot
illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -; egy
százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar
Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió
Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati
műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt
üzemben tartási díj négy százalékáig terjedően a Testület, három százalékáig
terjedően a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére
kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az
Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elő.
VI. FEJEZET
MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG
1. Cím
Általános rendelkezések
85. § (1)
(2) Részvénytársasági formában működő
műsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek.
(3) Országos és körzeti vételkörzetű
televízió, illetve országos vételkörzetű rádió műsorszolgáltató
részvénytársasági, illetőleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és)
nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú
társasági formában működhet.
86. § (1) Műsorszolgáltatóként,
illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti
eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató
működhet.
(2) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult
személy:
a) a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, az államtitkár, az
országgyűlési biztos, az alkotmánybíró,
b) a polgármester, a főpolgármester, a
megyei közgyűlés elnöke, ezek helyettese, a jegyző, a főjegyző,
c) a bíró, az ügyész,
d) a párt alkalmazottja, országos vagy
területi tisztségviselője,
e) a közszolgálati műsorszolgáltató
felügyelő bizottságának, kuratóriumának tagja,
f) a közszolgálati műsorszolgáltató
elnöke, alelnöke, illetve az, aki közszolgálati műsorszolgáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
g) a Testület tagja, valamint az, aki
a Testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
h) a közigazgatási szerv, a Magyar
Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Részvénytársaság és az Állami Számvevőszék vezető beosztású
tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,
i) aki a Nemzeti Hírközlési Hatósággal
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult
szervezet:
a) párt, az általa létrehozott
gazdasági társaság,
b) az állami és közigazgatási szerv,
kivéve ha az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-ában szabályozott esetekben az azok
végrehajtására elfogadott törvény másként rendelkezik,
c) az a gazdasági társaság, amelyben a
magyar államnak befolyásoló részesedése van,
d) az a gazdasági társaság, amelyben a
(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni
részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás
alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési
korlátozás alá eső személy, szervezet.
(4) 2002. december 31-ig nem szerezhet
műsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett műsorszolgáltatás
vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve
a) ha a távközlési szolgáltatási
engedélyt a műsorszolgáltatási szerződés megkötése után kapta abból a célból,
hogy saját műsorát műsorszórás útján terjessze,
b) azt a műsorelosztót, aki nem végez
egyéb távközlési szolgáltatást.
(5) Aki szerződés vagy bejelentés alapján
műsorszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb
a) egy országos műsorszolgáltatás,
vagy
b) két körzeti és négy helyi
műsorszolgáltatás, vagy
c) tizenkét helyi műsorszolgáltatás
végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem
vonatkozik a szakosított műsorszolgáltatásra, azonban a 16. § (1)-(3)
bekezdéseiben engedélyezett reklámidőt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli
műsorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe
venni.
87. § Nem lehet jogosult a legalább
húsz százalékban az önkormányzat területére eső vételkörzetű műsorszolgáltatásra
az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetői közt vagy
felügyelő bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a
helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, főpolgármester
vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz
részt.
88. § Hálózatos műsorszolgáltatásra
csak a hálózatos műsorszolgáltató jogosult. A hálózatos műsorszolgáltatásra a
műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
89. § (1) A műsorszolgáltatónak a
műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes műsorszolgáltatás
kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt követő harminc napig, az
országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve
felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A
műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a
dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.
(2) A műsorszolgáltató törvény, illetve
szerződéses kötelezettség alapján önellenőrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és
adattárolásra köteles.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az
önellenőrzés költségeit az önellenőrzésre kötelezett viseli.
(4) A műsorszolgáltató a Testület számára az
általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen
a) a reklámkorlátok és tilalmak, a
műsorszám-támogatási, műsorkészíttetési és közszolgálati műsorsugárzási
előírások,
b) a műsorszolgáltatási szerződésben
vállalt kötelezettségek,
c) a közműsor-szolgáltatói
kötelezettségek megtartásának ellenőrzéséhez,
d) a törvény VIII. fejezetében
megjelölt összekapcsolódások megállapításához,
e) a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben
foglaltak teljesítésének ellenőrzéséhez, ideértve az ott meghatározott arányok
7. § (3) bekezdése szerinti fokozatos elérésének ütemtervét, indokát.
(5) A műsorszolgáltató köteles a Testület
számára bejelenteni azokat a tényeket (adatokat), amelyek alapján
megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed.
2. Cím
A műsorszolgáltatási szerződés alapvető tartalma
90. § (1) A műsorszolgáltatási
szerződés a Testület és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató
között jön létre. Műsorszolgáltatási szerződést földfelszíni rendszerű
műsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó
(általa bérelt) műholdas, valamint rádiótávközlő eszközzel végzett
műsorszolgáltatás esetén kell kötni.
(2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt
időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető
azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor
sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton,
berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró)
szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó
tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön
jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.
(3) A jogosult ellenszolgáltatásként
negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A műsorszolgáltatási jog
elnyerésekor a díjat fél évre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme
esetén a Testület a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a
törvény súlyos megsértésének minősül.
(5) A szerződésszegés miatt kiköthető kötbér
esetenként nem haladhatja meg az éves műsorszolgáltatási díj ötven százalékát.
(6) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató
nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség
feltételeinek való megfelelést a Testület állapítja meg. A feltételek
teljesítéséről a műsorszolgáltató minden év végén a Testület által megállapított
időpontban beszámol.
3. Cím
Általános pályázati feltételek
91. § (1) A Testület legalább két
országos napilapban nyilvánosságra hozza a műsorszolgáltatási szerződések
tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az
általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a
tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínűsége, az egyetemes és a nemzeti
kultúra megőrzése és gazdagítása.
(2) Az általános pályázati feltételekben kell
meghatározni különösen
a) a műsorszolgáltatás tárgyi
feltételeit,
b) a tárgyi feltételek értékelésének
szempontjait,
c) a szerződésszegés következményeit,
így különösen a kötbért, továbbá a műsorszolgáltatás legfeljebb harminc napig
terjedő felfüggesztésének feltételeit,
d) a műsorszolgáltató kötelezettségei
teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére,
hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti
tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell előírni:
a) az üzleti tervet,
b) bankigazolást arra vonatkozóan,
hogy a műsorszolgáltató működési költségeinek fedezete legalább a működés első
három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a
műsorszolgáltató rendelkezésére áll,
c) a műszaki feltételek ismertetését,
d) a műsorterv és a műsor főbb
jellemzőinek bemutatását, kitérve az esetleges tájékoztató és közszolgálati
műsorokra - különösen a hírszolgáltató műsorokra -,
e) a tervezett műsoridőre vonatkozó
ajánlatot.
(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz
eleget, aki igazolja vagy valószínűsíti a feltételek teljesülését.
92. § (1) Az általános pályázati
feltételek között különbség tehető a helyi, körzeti és országos, illetőleg
műholdas műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között.
(2) Az általános pályázati feltételek
meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett
tulajdoni érdekeltségében álló műsorszolgáltató társaságban a tulajdonost
megillető szavazati jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen
műsorszolgáltató vezetőjének kinevezési (pályázati) feltételeit.
Az általános pályázati feltételek tervezete és a nyilvános
meghallgatás
93. § Az általános pályázati
feltételekről a Testület tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással
együtt a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos
lapjában közzéteszi. A közzétételt követő tizenöt napon belül az általános
pályázati feltételekre bárki írásban - a Testülethez címzett - észrevételt
tehet.
94. § (1) Az általános pályázati
feltételek tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl,
legkésőbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a
továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Nemzeti
Hírközlési Hatóság képviselője is.
(2) A meghallgatás helyéről és időpontjáról
legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően közleményt kell közzétenni a
kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és
két országos napilapban.
(3) A meghallgatáson lehetőséget kell adni
arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület
és a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselője az érdekeltek kérdéseire
válaszolhasson.
(4) A meghallgatást a Testület képviselője
vezeti és ő dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben előírt feltételek
teljesülése esetén megtartható.
(5) A meghallgatás vezetője a jelenlevők
meghallgatása után és az esetleg előzetesen közölt napirendre való tekintettel
határozza meg a végleges napirendet.
(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához
tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját
kifejtheti.
(7) A jelenlevők - a meghallgatás vezetőjén
keresztül - egymáshoz is intézhetnek kérdést.
(8) A meghallgatásról nyolc napon belül
jegyzőkönyv készül, amely a Testület irodájában megtekinthető.
(9) A meghallgatás után a Testület dönt az
általános pályázati feltételek véglegesítéséről. Döntését a meghallgatást követő
harminc napon belül a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium
hivatalos lapjában közzéteszi.
4. Cím
A pályázati felhívás
95. § (1) A pályázati felhívás
tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 93-94. §-okban
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza a
műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt
adatokat, a pályázat kötelező tartalmát, továbbá számszerű meghatározással a
törvény 96. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjaiban
foglaltak értékelési szempontjait.
(3) A pályázati felhívás feltételei az
általános pályázati feltételtől csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az
általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás
részét képezik az általános pályázati feltételek.
(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy
a) országos műsorszolgáltatásra
vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap,
b) körzeti műsorszolgáltatásra
vonatkozó pályázat benyújtására legalább negyven nap,
c) helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó
pályázat benyújtására legalább harminc nap
álljon rendelkezésre.
(5) A Testület a közszolgálati műsorszámok
meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más
kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként
írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás
szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség - valamennyi műsorszolgáltatást
együttesen figyelembe véve - nem érvényesül. A Testület a nemzeti és etnikai
kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti
legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és
etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú
társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra
jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti
és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp
nem biztosított.
(6) A Testület a pályázati felhívásban - a 8.
§ (3) bekezdésén felüli mértékben - feltételként írhatja elő, hogy a
műsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.
(7) A pályázati felhívásban meg kell
határozni a műsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt - a nem
nyereségérdekelt műsorszolgáltató kivételével - a műsorszolgáltatási jogosultság
nem ítélhető oda.
(8) A pályázati felhívás a műsorszolgáltatási
díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést
kínálhat fel. A mentesítés a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában
meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
(9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevő
pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi
műsorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a
műsorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati
díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül
visszajár.
(10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia
kell azt az időpontot, amelyen belül a műsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a
szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidő elteltéig nem
kerül sor, a jogosultság megszűnik.
A pályázat tartalma
96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia
kell:
a) a pályázó adatait:
- nevét,
- lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
- cégnyilvántartási vagy bírósági
nyilvántartási számát,
b) annak a büntetlen előéletű
személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint e törvény szerinti
személyes felelősséget viseli a műsorszolgáltató tevékenységéért,
c) ha a pályázó gazdasági társaság, a
társasági szerződését, illetve alapító okiratát esetleges módosításával együtt,
d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy
milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van magyar
napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi
műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási
jogosultságot igénylő gazdasági társaságban,
e) a tervezett műsorszolgáltatás
alapvető adatait:
- fajtáját (rádió, televízió),
- vételkörzetét,
- az igénybe venni kívánt műsorszórási
lehetőséget,
- a szolgáltatás adásidejét, adásidő
beosztását,
- a tervezett kiegészítő és értéknövelő
műsorszolgáltatást,
- a műsorszolgáltatás állandó megnevezését,
emblémáját, illetőleg szignálját,
f) a tervezett műsorszerkezetet, a
közszolgálati műsorszámok közlésére szánt havi átlagos műsoridőt, a napi
rendszeres híradásra szánt műsoridőt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek
igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos műsoridőt,
g) a pályázati felhívásban megjelölt
egyéb adatokat, beleértve a műsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó
ajánlatot,
h) műholdas műsorszolgáltatás esetén a
pályázó által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna
bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is
rögzítő szándéknyilatkozatát,
i) a műsorszolgáltató üzleti, pénzügyi
tervét, illetve banki igazolást a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában
meghatározott összeg rendelkezésre állásáról.
(2) Gazdasági társaság pályázatának
tartalmaznia kell az arra vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni
részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni
részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy
lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg
magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban.
(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele
kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más,
folyamatban lévő pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.
(4) A pályázatban szereplő adatokról a
Testület a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A
szerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti adatok - a d)
pontban meghatározottak kivételével - nyilvánosak.
97. § A 102. § (1) bekezdésének a)
pontja szerinti pályázatok esetében a Testület köteles a pályázati határidő
lejártát követő tizenöt napon belül a kultúráért felelős miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozni a pályázók nevét,
címét, a tervezett műsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb
adatait.
A pályázat elbírálása
98. § A Testület országos
műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven,
más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy
a) a pályázó nem esik-e a 85-88.
§-okban vagy a VIII. fejezetben foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,
b) megfelel-e a pályázati felhívásban
meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek,
c) megfelel-e a törvényben vagy a
törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi
feltételeknek.
99. § (1) Ha a pályázó korlátozó
rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a pályázatot a 98. §-ban megjelölt
időn belül az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban
visszautasítani.
(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a
95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a
Testület jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati
feltételt nem hirdette volna meg.
(3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt
követelményeknek nem felel meg, a Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a
pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A
határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.
(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a
pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette
meg.
(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti
visszautasítása bíróság előtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a
bíróság a Testületet kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás
folytatásának nem akadálya.
100. § (1) A Testület a pályázat
nyertesével köthet szerződést. Helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat
esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati
követelményeknek, a Testület megköti a műsorszolgáltatási szerződést.
(2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő
nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot ír ki.
(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő a
nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidőre a
Testület pályázatot írhat ki.
(4) A Testület a 101. §-ban meghatározott
eljárást követően köti meg a szerződést, ha egymással versengő pályázatok
szerinti műsorszolgáltatási igények egyidejűleg nem elégíthetők ki a pályázatban
feltüntetett módon.
101. § (1) Ha versengő pályázatok
közül kell választani, a Testület a 98. §-ban megjelölt időn belül
felszólíthatja a versengő pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt
napon belül állapodjanak meg a megpályázott műsorsugárzási lehetőségek időbeli
megosztásában.
(2) Megegyezés hiányában a versengő
pályázatok közül a Testület a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott
értékelési elvek szerint dönt.
(3) Ha a versengő pályázók között nem
nyereségérdekelt műsorszolgáltató is pályázott - az országos műsorszolgáltatást
kivéve -, a jogosultságot a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató szerzi meg,
amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már
legalább két nyereségérdekelt helyi műsorszolgáltatás elérhető és közülük
legalább egy műsorszórással valósul meg.
A műsorszolgáltatási szerződés megkötése
102. § (1) A műsorszolgáltatási
szerződés létrejöhet:
a) pályázati felhívásra benyújtott
pályázatok közti választással, illetve
b) az igénylő által lefolytatott
tervezés eredményeként létrejött - a Nemzeti Hírközlési Hatóság ellenőrző
vizsgálata alapján a Testület által jóváhagyott - műsorszolgáltatási
lehetőségre, az e törvényben meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti
pályázati felhívásnak a Nemzeti Hírközlési Hatóság által kidolgozott és a
kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában
előzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki
jellemzők által meghatározott - műsorszolgáltatási lehetőségekre kell
vonatkoznia.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti
tervezéshez a Nemzeti Hírközlési Hatóság - költségtérítés ellenében - adatokat
szolgáltat.
(4) A pályázat az (1) bekezdés a)
pontja alapján
a) a Testület által közzétett
nyilvános felhívásban megjelölt határidőig, valamint
b) az a) pont szerinti
nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt
műsorszolgáltatási lehetőségekre bármikor
benyújtható.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában
foglaltak szerint keletkezett műsorszolgáltatási lehetőségre a Testület
pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes
feltételeknek egyébként megfelelő igénylővel kell a műsorszolgáltatási
szerződést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegű
műsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti
eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel
kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
5. Cím
A frekvenciakijelölés
103-104.
§
6. Cím
Üzemeltetési feltételek
105-106.
§
7. Cím
A jogosultság időtartama
107. § (1) A műsorszolgáltatási
jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét
évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy
ízben öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt
tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti
bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a
jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.
(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha
a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte.
(4) A jogosultság megújítására irányuló
eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
8. Cím
Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz
108. § (1) Ha a tervezett hálózatba
kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a műsor jellemzői a
műsorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a
műsorszolgáltatási szerződések módosítása.
(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az
abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek
tartalmaznia kell a hálózatos műsorszolgáltató megnevezését és a távközlésről
szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének
a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás
távközlési hatósági eljárásban történő engedélyezése csak a műszaki feltételek
nem teljesítése esetén tagadható meg.
(3) Ha a bejelentő megfelel a 98. §-ban
foglaltaknak, a Testület módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket,
egyidejűleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos
műsorszolgáltatót. Nem módosítható a műsorszolgáltatási szerződés a hálózatba
kapcsolódó olyan körzeti és helyi műsorszolgáltató tekintetében, amelynek
fennmaradó saját műsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.
(4) A közműsor-szolgáltatónak, ha nem
kizárólag közszolgálati műsorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba,
műsorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató
csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.
9. Cím
A műsorszolgáltató tulajdoni viszonyaiban és más adataiban
bekövetkező változás
109. § (1) A műsorszolgáltatási
jogosultság nem ruházható át.
(2) A műsorszolgáltatónak a Testülethez be
kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás
következett be, így különösen
a) a vállalkozás neve, székhelye
(lakcíme) megváltozását,
b) jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a tulajdoni részesedés
megváltozását, az alapszabályban, alapító okiratban vagy társasági szerződésben
bekövetkezett változásokat,
c) a műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó
szerkesztői döntések meghozatala helyének, illetőleg a műsorszolgáltatásban
közreműködő munkaerő jelentős része tevékenységi helyének megváltozását.
(3) A műsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell
arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény
VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket.
10. Cím
A frekvenciacsere
110.
§
11. Cím
Szerződésmódosítás
111. § A Testület a szerződés
módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a műsorelosztó rendszerrel
elért lakosszám növekedése miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi
műsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos műsorszolgáltatóvá, feltéve,
hogy a műsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új műsorszolgáltatóra
vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.
12. Cím
A törvény vagy a szerződés megszegése
112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e
törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a
műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és
előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a
cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más
jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott
bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület
a) felhívja a műsorszolgáltatót a
sérelmezett magatartás megszüntetésére,
b) írásbeli figyelmeztetésben
megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés
megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől,
c) meghatározott időre, de legfeljebb
harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását,
d) érvényesíti a szerződésben
megállapított kötbért,
e) a közszolgálati
műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző
műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot
szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között,
f) azonnali hatállyal felmondja a
szerződést.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli
figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más joghátrányokkal
együtt is alkalmazható.
(3) A figyelmeztetést és a műsorszolgáltatási
jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a kultúráért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a
szerződést, ha
a) a szerződést nem lehetett volna
megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll,
b) a szerződés a törvény VIII.
fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági
Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint száznyolcvan
napon belül nem orvosolta,
c) a szerződés megkötése óta másodszor
kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést
alkalmazni.
(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató
és a közműsor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett
műsorszolgáltatási díj, kivéve, ha műsorszolgáltatási díjat fizetnek.
(6)
112/A. § (1) A Testület eljárását a
19. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés dohányáruval
összefüggő megsértése miatt ügyfélként kezdeményezni jogosultak a nemdohányzók
védelmét ellátó társadalmi szervezetek is.
(2) A Testület eljárását - a 97/36/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21.
cikkét átültető rendelkezések megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett
fogyasztói érdekek védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági
Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységek is,
amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3)
bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken
szerepelnek.
(3) A Testület az ügydöntő határozat
meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a
jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot
megszüntetését, ha erre - az érdeksérelem köre vagy súlya miatt -
halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Testület soron kívül hozza meg.
(4) A Testület a (3) bekezdés szerinti
végzését, valamint a jogszabálysértést megállapító jogerős határozatát
közzéteszi a honlapján, valamint - szükség szerint - a kultúráért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá
tájékoztathatja arról a nemzeti hírügynökséget.
13. Cím
A vezetékes és a műholdas műsorszolgáltatás
113. § (1) Az a műsorszolgáltató, aki
műsorának terjesztését kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzi,
műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal
köteles a Testületnek bejelenteni a 96. § (1)-(3) bekezdése szerinti adatokat.
(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a
Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba
vettnek kell tekinteni azzal, hogy a műsorszolgáltatási díj mértékét e határidőn
belül a jogosulttal közölni kell.
(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell
tagadni, ha a bejelentő egyébként nem lehetne műsorszolgáltatási szerződés
jogosultja.
(4) Törölni kell a nyilvántartásból a
műsorszolgáltatót, ha
a) a nyilvántartásba vétel
megtagadásának volna helye,
b) az üzemben tartó bejelentette a
műsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését, vagy tizenkét hónapon belül
legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c) a törvény II. fejezetében foglalt
kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte.
(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban
az esetben is, ha a műsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá
tartozó műhold igénybevételével történik.
14. Cím
Az ideiglenes műsorszolgáltatás
114. § (1) Helyi műsorszolgáltatási
jogosultságra kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló
műsorszolgáltatási szerződést kell kötni, olyan műsorsugárzási lehetőség
használatára,
a) amely a Testület által
nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt
nem nyújtottak be, vagy
b) amelyre más már műsorszolgáltatási
jogosultságot szerzett, de a jogosult műsorszolgáltatása az ideiglenes
műsorszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg.
(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben
nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőség esetén az igénylőnek a Nemzeti
Hírközlési Hatóság által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a
műsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése
nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell az 52. § (4) bekezdésben
foglalt műszaki adatokat. Ilyen esetben a Testület a műsorszolgáltatási
jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:
a) a pályázati felhívást a kérelem
benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésben foglalt
adatokkal együtt a Testület teszi közzé;
b) a pályázatot a közzétételtől
számított nyolc napon belül kell benyújtani;
c) a pályázatnak tartalmaznia kell:
ca) a pályázó nevét, lakcímét,
cb) jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapszabályát, vagy társasági
szerződését,
cc) a tervezett műsoridőt napi, heti
vagy havi bontásban,
cd) a műsortervet,
ce) a műsorért felelős személy nevét
és lakcímét;
d) ha a műsorszolgáltatási
lehetőségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben
foglaltaknak, a Testület a pályázóval a műsorszolgáltatási szerződést megköti;
e) ha a műsorszolgáltatási
lehetőségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e
törvényben foglaltaknak, a Testület felhívására a pályázók megállapodhatnak
egymás között a műsoridő megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Testület
mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a műsorszolgáltatási
szerződést. Ha a felhívást követő három napon belül a megállapodás nem jön
létre, a Testület dönt a műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről. A döntés
ellen benyújtott panasz esetén a Testület a pályázati eljárást a 3. címben
foglaltak szerint folytatja le.
(3) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést
ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen
évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerződések
időtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes
műsorszolgáltatásra feljogosított műsorszolgáltató más műsorszolgáltatóval
hálózatba nem kapcsolódhat.
(4) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés
alapján a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási
díjat fizetni. A műsorszolgáltatási díjat egyébként a Testület állapítja meg.
(5) E § alkalmazása során a törvény VIII.
fejezetében szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes
műsorszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.
VI/A. FEJEZET
MŰSORSZÉTOSZTÁS
114/A.
§
VII. FEJEZET
MŰSORELOSZTÓ RENDSZER ÁLTAL TÖRTÉNŐ MŰSORSZOLGÁLTATÁS,
ILLETVE MŰSORELOSZTÁS
115.
§ (1)-(2)
(3)
(4)
(5)-(6)
(7)
(8)
(9)
116.
§ (1)
(2)-(3)
(4)-(5)
(6)
117.
§ (1)-(3)
(4)
118. § (1)
(2)
(3)-(7)
119-120.
§
121.
§
VIII. FEJEZET
A TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
122. § (1) Országos
műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban az EGT-megállapodás részes
állama állampolgárainak, vagy az EGT-megállapodás részes államának területén
székhellyel rendelkező jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok
huszonhat százalékával kell rendelkezniük.
(2) Az országos hálózatba kapcsolódás
nélküli földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatást végző
részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc
százalékával rendelkezhet.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a
közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni.
(4)
(5) Országos és körzeti műsorszolgáltatást
végző részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány
tulajdonában nem lehet.
123. § (1) A szakosított
műsorszolgáltató kivételével az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az
abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést
más műsorszolgáltatást, vagy műsorelosztást végző vállalkozásban.
(2) Ugyanaz a vállalkozás
műsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésben foglalt
korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.
124. § (1) A körzeti és helyi
műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy
helyi műsorszolgáltatást végző vállalkozásban - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás
nem alkalmazható, ha
a) a két műsorszolgáltató
vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy
b) a pályázat elbírálása után
kihasználatlan adásidő marad és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt
adásidőre szerződést kötnek az (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatóval,
feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidő a már meglevő adásidejétől
nyolcvan százalékban eltér és egyik adásidő sem haladja meg a négy órát.
(3) Vezetékes műsorelosztó hálózat útján
végzett körzeti vagy helyi műsorszolgáltatás esetén egy műsorszolgáltató az
általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi műsorszolgáltatások
elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelő számú csatornát, de
legalább egyet vehet saját műsorszolgáltatásra igénybe.
125. § (1) Aki országos terjesztésű
napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal
rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - műsorszórással
terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló
részesedést, és viszont.
(2) Aki országos terjesztésű hetilapban - a
műsorközlő hetilap kivételével - befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve
alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli -
műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont,
és viszont.
(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói,
illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésű napilapban,
amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet
többségi tulajdont olyan műsorszolgáltatóban, illetve műsorelosztóban, amelynek
vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és
viszont.
(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékű
tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor
szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedően már
működik másik helyi vagy körzeti műsorszolgáltató, illetve műsorelosztó.
126. § (1)
(2) Aki lapterjesztő vállalkozásban
befolyásoló részesedéssel rendelkezik, műsorszolgáltató vagy műsorelosztó
vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.
127. § (1) Nem nyereségérdekelt
műsorszolgáltató más műsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem
nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként szerezhet.
(2) Az üzemben tartó, aki saját műsort
szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más műsorszolgáltatást
végző vállalkozásban, illetve műsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén
kívül nem szerezhet.
(3) A tisztességtelen piaci magatartás
tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó
befolyásszerzés nem engedélyezhető, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.
IX. FEJEZET
EGYES ORSZÁGOS MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK
PÁLYÁZTATÁSA
128. § (1) A törvény
hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a
harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jog
pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben
a VI. fejezetben foglaltakat a 129-131. §-ok szerinti eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi
a) a harmadik országos földi
terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás céljára igénybe vehető
frekvenciakészlet kialakítását annak érdekében, hogy a frekvenciakészlet - a
továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt - alkalmas legyen az összlakosság
legalább hetven százalékára kiterjedő vételkörzet kialakítására a törvény
hatálybalépését követő tizenegyedik hónapban. A vételkörzetnek a lakosság
legalább nyolcvanöt százalékára történő kiterjesztését a műsorszolgáltatás
megkezdését követő egy éven belül biztosítani kell. A frekvenciakészlet
megtervezését, illetve a kialakításhoz szükséges előkészületeket a 129. §-ban
meghatározott pályázat kihirdetéséig el kell végezni,
b) a Magyar Rádió számára két
országos műsorszolgáltatás céljára 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban igénybe
vehető lehetőségek biztosítását az a) pont első mondata szerinti
ütemezésben úgy, hogy az egyik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább
nyolcvan százalékára, a másik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább
ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet.
129. § (1) A Testület köteles a
törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a
törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt, továbbá a harmadik
országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy
a műsorszolgáltatást a Magyar Televízió második műsorszolgáltatásának
megindulását követően legkésőbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.
(2) A pályázatokat a kiírástól számított
kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati
határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelő
alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal
meghosszabbodik.
(3) A pályázati felhívásban a Testület
meghatározza, hogy a 91. § (1)-(3) bekezdésében előírtakon kívül milyen
feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.
(4) A törvény hatálybalépése előtt MTV2
műsorként megjelölt televíziós műsorszolgáltatási jogosultság pályázati
felhívásának tartalmaznia kell, hogy
a) a műsorszolgáltató napi
műsoridejének legalább huszonöt százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat
szolgáltatni. A közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben úgy kell elhelyezni,
hogy heti átlagban számolva arányuk elérje a húsz százalékot,
b)-d)
e) a b) pontban meghatározott
aránynak a főműsoridőben is érvényesülnie kell.
(5) A harmadik országos földfelszíni
terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti
kötelezettségei mértékét a Testület a pályázatban állapítja meg. A
kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell
megállapítani.
130. § (1) A Testület a 132. § (2)
bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követő kilencven
napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt Danubius Rádió
néven megjelölt műsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a
87,5-108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió műsorszolgáltatásra.
A Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatás frekvenciakészletét a
Testület a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a műsorszolgáltatást csak
akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos
műsorszolgáltatást kezdett el a 87,5-108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A
műsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.
(2) A pályázatokat a kiírástól számított
kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati
határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelő
alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal
meghosszabbodik.
131. § (1) Az e fejezet szerint
elnyert műsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult
műsorszolgáltatási díjnak két részből kell állnia: a teljes összeg legalább
harminc százalékát elérő egy összegű díjból, valamint a negyedik évtől kezdődően
évente fizetendő részletekből.
(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a
Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió
Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság
műsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja.
(3) A
harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért
fizetendő díj a Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebből
származó bevételt a digitális műsorterjesztés fejlesztésére és a digitális
átállás költségeire kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.
132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat
után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort
szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-1606,5 kHz frekvenciasávban, kettő pedig
a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.
(2) Az országos és körzeti rádió
műsorszolgáltatási lehetőségeket a Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a
Magyar Rádió és más műsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak műsorsugárzási
lehetőséghez a sugárzási normák figyelembevételével.
(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy
országos földfelszíni terjesztésű - amelynek frekvenciahasználati feltételei
megegyeznek a törvény hatálybalépése előtt az MTV1 műsorként megjelölt
műsorszolgáltatás feltételeivel - és egy másik országos terjesztésű műsort
szolgáltat.
(4) A (3) bekezdésben másodikként
meghatározott műsorszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek
vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt, a kuratórium
véleményének figyelembevételével úgy, hogy a műsorszolgáltatást a törvény
hatálybalépését követő tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy
hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetőséget egyaránt használja. Az
átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.
(5) A Duna Televízió egy műholdas
rendszerrel közszolgálati műsort szolgáltat.
133. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió műsorszolgáltatásnál hét
év, televízió műsorszolgáltatásnál tíz év időtartamra szól. Az érvényességi idő
lejártakor a jogosultság ugyanennyi időre többször, változtatás nélkül
meghosszabbítható, ha az adott műsorszórási lehetőségekre vonatkozó nemzetközi
korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának előírásai vagy
az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható
jogosultság helyett a közszolgálati műsorszolgáltató ellátási kötelezettségének
teljesítéséhez megfelelő más műsorsugárzási lehetőségre vonatkozó jogosultságot
kell biztosítani.
(2) Az országos földi terjesztésű televízió
és rádió műsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszűnését
követően a Testület - a kuratóriumok véleményének figyelembevételével -
felülvizsgálja az országos műsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a
közszolgálati műsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat
vagy megváltoztatja azokat.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók
műsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges - frekvencia és
sugárzási jellemzőkkel meghatározott - műsorszórási lehetőségeket előzetes
egyeztetés után a Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és
nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben
említett előzetes egyeztetést a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a közszolgálati
műsorszolgáltató, valamint a műsorok szórását végző távközlési szolgáltató
képviselőivel folytatja le.
(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a
közszolgálati műsorszolgáltató külföldre irányuló rádió műsorszolgáltatásainak
műsorszórási lehetőségeire. Ilyen műsorszolgáltatás céljára a Nemzeti Hírközlési
Hatóság a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás
keretei között biztosítja.
134. § (1) A közszolgálati
műsorszolgáltató a törvény alapján őt megillető műsorszórással megvalósuló
lehetőségen túl további műsorszórási lehetőségre a VI. fejezetben foglaltak
szerinti eljárásban 2000. január 1-je előtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4)
bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes
teljesíteni.
(2) A közszolgálati műsorszolgáltatóra a
122. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1)
bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati
műsorszolgáltató pályázati úton is szerez műsorszolgáltatási jogosultságot.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltató helyi,
körzeti műsorszolgáltatást is nyújthat.
X. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Cím
Bírság
135. § (1) Jogosulatlanul végzett
műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól
eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel
szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy
ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot
szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.
(2) Az 5/D. § megsértése esetén a
felelősként bejelentett, az 5/E. § megsértése esetén a sajtójogi felelősséget
viselő személlyel szemben a Testület tízezer forinttól egymillió forintig
terjedő bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni.
2. Cím
A Testület közigazgatási hatósági eljárása
136. § (1) A 41. § (3) bekezdése, a
VI. fejezet 12. és 13. címe, a VI/A. fejezet, a VII. fejezet, valamint a 135. §
alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvényt kell alkalmazni.
(2) A Testület határozata ellen
közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.
(3) A Testület határozatának
felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének
szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.
136/A. § (1) A Testület a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során a
Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett
hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a
jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott
módon hozza összhangba a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültető rendelkezésekkel.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti
hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján, valamint - szükség
szerint - a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos
lapjában. A közleménynek tartalmaznia kell:
a) a Testület megnevezését,
b) a jogsértő műsorszolgáltató nevét
és székhelyét,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) a közérdek védelmében történő
megállapodás-kötés tényét,
e) a kötelezettségvállalás tartalmát
közérthetően összefoglalva, valamint
f) az arra vonatkozó
figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Testületnél megtekinthető.
3. Cím
Rendkívüli helyzetek
137. § Rendkívüli állapot,
szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország
területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar
Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés,
a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány
19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben
meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben
- kötelezhetik a műsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos
közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő
ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a
forrást egyértelműen meg kell nevezni.
4. Cím
Országgyűlési közvetítés
138. § (1) Az Országgyűlés ülései
egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési
bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési
bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétől számított egy
éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.
(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet
valamennyi műsorszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez
való csatlakozás költségei a műsorszolgáltatót terhelik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem
érintik bármely műsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének
kijelölt helyéről vonalon műsort közvetítsen vagy rögzítsen.
(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki
számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos
Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a
rögzített anyag megtekinthetőségét és költségtérítés ellenében arról bárki által
szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió,
illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.
(5) Az országgyűlési tevékenység
közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés
Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétől számított egy éven
belül kell meghatározni.
(6) Az az országos műsorszolgáltató, amely
kizárólag az Országgyűlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával,
illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti
közműsor-szolgáltatónak minősül.
(7) A közszolgálati műsorszolgáltatók
elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az
országgyűlési ülések folyamatos közvetítésének rendjéről.
(8) A közszolgálati műsorszolgáltatók
részvénytársasággá történő átalakulásáig az országgyűlési közvetítések a törvény
hatálybalépésekor meglévő rendje nem változik.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Cím
Hatálybalépés
139. § (1) E törvény 142. §-a a
kihirdetésekor, egyéb rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak
kivételével - a kihirdetését követő hónap 1. napján lépnek hatályba.
(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79-84. §-ok és
a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió
és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba.
(4)
2. Cím
A Testület, illetve a közalapítványok létrehozása
140. § (1) E törvény kihirdetésétől
számított negyvenöt napon belül
a) meg kell választani a Testület
tagjait,
b) meg kell választani a kuratóriumok
elnökségének tagjait.
(2) Az 57. § (2) bekezdése szerinti
felhívást első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon
belül kell közzétenni. A jelentkezés határideje a közzétételtől számított húsz
nap. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrző
feladatok ellátásáról - a Testület hivatali szerveinek megalakulásáig - a
Kormány gondoskodik. Az 57. § (5) bekezdése szerint írt sorsolást első
alkalommal a nyilvántartásba vételre jelentkezés határidejének lejártától
számított húsz napon belül kell megtartani.
(3) A kuratóriumok elnökségei a
közszolgálati műsorszolgáltatók elnöki tisztségeinek betöltésére nyilvános
pályázati felhívást tesznek közzé a megválasztásukat követő harminc napon belül.
A pályázat benyújtásának határideje harminc nap, a pályázatokat harminc napon
belül kell elbírálni.
(4) A kuratóriumok elnökségei
megválasztásakor az Országgyűlés elfogadja a közalapítványok alapító okiratát,
amelyek a bírósági nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre. A bejegyzési
eljárásban az Országgyűlést a főtitkára képviseli.
(5) A Hungária Televízió Közalapítvány
jelenlegi kuratóriumának megbízatása az új kuratórium elnökségének
megválasztásával megszűnik. A delegált tagokkal kiegészült új kuratórium
létrejöttétől számított hatvan napon belül e törvénynek megfelelően módosítja a
Duna Televízió Rt. alapító okiratát.
(6) A Testület, illetve a kuratóriumok
elnöksége, majd delegált tagjai névsorát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
3. Cím
A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió
Részvénytársaság megalapítása
141. § (1) A Kormány a törvény
hatálybalépésétől számított hat hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést
készít a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió vagyonáról. Ezeket a
vagyonokat azon a napon adja a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar
Televízió Közalapítvány tulajdonába, amely napi hatállyal a közalapítványok a
részvénytársaságokat megalapítják. A részvénytársaságok az alapító okiratban
meghatározott időpontra visszamenőleges hatállyal, a cégjegyzékbe való
bejegyzéssel jönnek létre.
(2) A Magyar Rádió Részvénytársaság a Magyar
Rádió költségvetési szerv, a Magyar Televízió Részvénytársaság a Magyar
Televízió költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapításuk
során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.
(3) A közalapítványok e törvény szerinti
tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési
kötelezettség alól mentes.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió
bankszámláit a jogfolytonosság alapján tovább kell vezetni, az
ingatlan-nyilvántartásban az érintett állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát
- a közalapítványok közbenső tulajdonszerzésének feltüntetése mellett -
hivatalból az érintett részvénytársaság nevére kell jegyezni.
(5) A közszolgálati műsorszolgáltatók
mentesek a társasági adó alól és személyes illetékmentességet élveznek.
(6) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió,
mint költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti napon megszűnnek.
(7) A (2) bekezdésben foglaltakra is
tekintettel a Kormány kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény
módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 1996. évi
folyamatos költségvetési támogatásának folyósításában a részvénytársasággá
alakulás miatt fennakadás ne történjen. Ennek során a Duna Televízió támogatását
növelni kell, amelynek forrása a televízió-készülékek előfizetési díjbevételének
újrafelosztása lehet. A költségvetést módosító törvényjavaslatban - az
előfizetési díjbevétel terhére - gondoskodni kell a Testület, illetve a
közalapítványok kuratóriumai működéséhez szükséges fedezetről is.
(8) Az Országgyűlés költségvetési ügyekben
illetékes bizottsága jelenlévő tagjai négyötöde javasolhatja parlamenti biztos
kinevezését a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz az átalakulás
időtartamára. A parlamenti biztos feladata a törvény 142. §-ában foglalt, a
Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnöke (alelnöke) által tett
jognyilatkozatok ellenjegyzése. Ellenjegyzés nélkül a jognyilatkozat
érvénytelen.
(9) A (8) bekezdés szerinti parlamenti
biztos hiányában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, illetve a Magyar
Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a megalakulásától kezdődően
gyakorolja a törvény 66. § (2) bekezdés c), illetve da)-dc)
pontjai szerinti hatáskörét, ennek megfelelően a Magyar Rádió illetve a Magyar
Televízió elnökei a törvény 71. § g) és h) pontjai szerinti
kötelezettségek szerint járnak el.
142. § A Magyar Rádió és a Magyar
Televízió hivatalban lévő elnökeinek és alelnökeinek, valamint a Duna Televízió
Részvénytársaság igazgatósági tagjainak, főigazgatójának megbízatása az e
törvény szerint választott elnökök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban
lévő elnökök (a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága, főigazgatója) a
törvény kihirdetését követően a működőképesség fenntartásához szükséges
intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak ingatlan elidegenítésére, az
egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási
főösszege öt százalékát meghaladó értékű, vagy a reklámjogok kizárólagos
hasznosítását átengedő szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott,
rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozóak kivételével. Nem
jogosultak továbbá az 1991. évi IV. törvény 22-23. §-aiban meghatározott mértékű
létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és működési szabályzat - saját
hatáskörben történő - módosítására.
143. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar
Televízió alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a Magyar Rádió Rt. és a
Magyar Televízió Rt. megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át. Az
alkalmazottaknak a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál közalkalmazotti
jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a
részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően
adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat - a jogviszonyok átalakulásával
egyidejűleg - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (5) bekezdése alapján visszavontnak kell
tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél és a
Magyar Televízió Rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti
jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A
felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti
jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának
időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és
végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyból származó
és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett
igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény
érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével
összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a
nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos
rendelkezései alapján kell elbírálni.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió
alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő
átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem
alkalmazandók.
(5) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást,
illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (6)
bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(6) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás
tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
(7) A határozott időre szóló fegyelmi
büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.
(8) A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa
és a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább.
144. § (1) A Magyar Rádió által a
törvény hatálybalépésekor végzett műsorszolgáltatás e törvény II. fejezetében
foglalt általános feltételek szerint mindaddig folytatható, amíg a
műsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt frekvenciára a
törvényben meghatározott pályázati eljárásban műsorszolgáltatási jogosultságot
szerző a műsor szórását meg nem kezdi.
(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a
Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására vonatkozó szabályok 1997.
szeptember 1-jéig, a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december
31-ig nem alkalmazhatók.
(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január
1-jétől 1997. december 31-ig a következők szerint alkalmazandó:
A beszedési költségek levonása után
valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a
Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió
Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot
illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -, egy
százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar
Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió
Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati
műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió
hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát, az e törvény szerint elfogadott
szervezeti és működési szabályzat, illetve közszolgálati műsorszolgáltatási
szabályzat hatálybalépéséig kell alkalmazni.
145. § A Magyar Rádió műsorainak
terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0-73,0 MHz
frekvenciasáv közül kettő a törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb három
évig használható, a harmadik 66,0-73,0 frekvenciasáv tizenegy évig használható.
E határidőn belül a Testület a Magyar Rádiótól két 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv
használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5-108,0 MHz
frekvenciasávban két műsorszolgáltatás megvalósul.
4. Cím
Vegyes rendelkezések
146. § (1) A törvény hatálybalépése
előtt kiadott, dátumszerűen meghatározott ideig szóló stúdióengedélyek
jogosultjai 1996. március 31-ig jelenthetik be a Testületnél engedélyük
műsorszolgáltatási szerződéssé való átalakítására vonatkozó igényüket. E
jogvesztő határidő elmulasztásával az engedély érvényét veszti. A Testület nem
köthet szerződést az igénylővel, ha a stúdió nem, vagy nem a stúdióengedélyben
foglaltak szerint végez műsorszolgáltatást. A Testület erről szóló határozatával
a stúdióengedély érvényét veszti.
(2) Az igénylővel a Testület megköti az
eredeti engedélyben foglalt stúdióengedély időtartamáig és az abban foglalt
vételkörzetre a szerződést - a műsorszolgáltatási díj megállapításával -, ha a
kérelmező a stúdióengedélyben foglaltak szerint működik.
(3) A stúdióengedély érvényének elvesztése
folytán felszabaduló frekvenciára (adásidőre) a Testület pályázatot ír ki,
kivéve, ha a 100. § (3) bekezdése alapján ahhoz a műsorszolgáltató nem járul
hozzá.
(4) A törvény hatálybalépése előtt
határozatlan időre, illetve az ebben a törvényben meghatározott határidőre
utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciák e törvény
szerinti hasznosítására pályázatot kell kiírni. Az ebben a törvényben
meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt
frekvenciákra a Testület kilenc hónapon belül, a határozatlan időre kiadott
stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra egy évet követően, de legfeljebb
másfél éven belül kell a pályázatot kiírni. E határidőket a törvény
hatálybalépésétől kell számítani. A stúdióengedélyek legkésőbb a pályázat
alapján megkötött műsorszolgáltatási szerződés alapján kezdődő műsorszolgáltatás
megkezdésének időpontjában hatályukat vesztik.
(5) A (3)-(4) bekezdésben jelzett
pályázatoknál az értékelés során kiemelt szempontként kell értékelni az azonos
frekvencián korábban stúdióengedély alapján műsorszolgáltatásra jogosult korábbi
működését.
(6) A törvény 85-88. §-ai, 108. §-a és a
VIII. fejezetében foglaltaknak meg nem felelő, e törvény hatálybalépésekor
működő vállalkozásokkal a Testület azzal a feltétellel köthet szerződést, hogy
azok 1996. december 31-ig kötelesek tevékenységüket módosítani, vagy
vállalkozásukat átalakítani.
147. § (1) E törvény hatálybalépését
megelőzően már nyújtott értéknövelő szolgáltatást végző távközlési szolgáltató
tevékenységét a 20. és a 21. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik.
(2) Hálózatos televízió műsorszolgáltatás
1997. január 1. előtt nem kezdhető el, az ötven kilométer átmérőjű
vételkörzetnél nem nagyobb hálózatos műsorszolgáltatást kivéve.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem
alkalmazható olyan folyamatosan működő műsorszolgáltató esetében, amelyik
műsorszolgáltatása e törvény szerint hálózatos műsorszolgáltatásnak számít és
működését
a) a törvény hatálybalépése előtt egy
évvel megkezdte, és
b) legfeljebb napi négy óra
műsoridőben működik hálózatos műsorszolgáltatásként.
Az így jogosultságot szerzett
műsorszolgáltató vételkörzete 1997. január 1-je előtt nem lehet nagyobb, mint a
törvény hatálybalépése előtt három hónappal.
148. § (1) Felhatalmazást kap a
Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre
jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait - ideértve a 82. § (2)
bekezdésében foglaltakat is - rendeletben szabályozza.
(2) A törvény hatálybalépését követő harminc
napon belül a Kormány gondoskodik
a) a „Határokon Túllépő
Televíziózásról” szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi
alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételéről,
b)
(3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba
kapcsolódás műszaki feltételeiről szóló jogszabály vagy szabvány kiadására.
(4) Felhatalmazást kap a Testület a
magyarországi gyártású műsorszám fogalmának meghatározására. Az erről szóló
állásfoglalását a Testület az országos műsorszolgáltatási jogosultságok
pályázatainak meghirdetése előtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a
közzétételt követően annak tartalmát nem változtathatja meg.
149. § (1) Felhatalmazást kap a
Kormány, hogy - a Testület véleményét kikérve - gondoskodjék a rádió és
televízió műsorszolgáltatás műszaki feltételrendszerének és követelményeinek
kialakításáról.
(2)
5. Cím
150-160. §
6. Cím
Hatályukat vesztő rendelkezések
161. § E törvény hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti:
a) az 1986. évi II. törvény (a
továbbiakban: Stv.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdéséből az „és mozgósítson a
társadalmi cselekvésre” szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdéséből az „a gazdálkodó
szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja]” szövegrész; 9. §-a, a 12. §-a előtti
címből az „Az engedélyezés” szövegrész; 13. §-a, a 14. §-ának (2) bekezdése, a
14. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 15. §-ában az „az engedély
megtagadásáról, visszavonásáról” szóló szövegrészek; 17. §-ának (2) bekezdése;
19. §-ának (4)-(6) bekezdése; 22. §-ának (3) bekezdéséből az „illetőleg
engedélyt visszavonó” szövegrésze, továbbá 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,
b) a sajtóról szóló 1986. évi II.
törvény módosításáról szóló 1990. évi XI. törvény 6. §-ának az Stv. 14. §-ának
(2) bekezdését megállapító szövege, valamint a 6. és 7. §-okban „az engedély
megtagadásáról, visszavonásáról” szóló szövegrészek, valamint 8. és 9. §-a,
c)
d) az országgyűlési képviselők
választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt módosító 1994. évi III. törvény 7.
§-a,
e)
f)-p)
162. §
7. Cím
Az Európai Unió jogának való megfelelés
163. § (1) Ez a törvény a következő
uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 89/552/EGK irányelve
(1989. október 3.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre
vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács
97/36/EK irányelve (1997. június 30.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy
közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató
tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló
89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács
98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a
jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk
(1) bekezdés [a 112/A. § (2)-(4) bek., a Testület eljárásában];
d) az Európai Parlament és a Tanács
2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az
elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről, 3. cikk (1) bekezdés;
e) a Bizottság 2002/77/EK irányelve
(2002. szeptember 16.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus
hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről, 2. cikk (3) bekezdés;
f) az Európai Parlament és a Tanács
2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására
és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseinek közelítéséről, 4. cikk (2) bekezdés és 7. cikk [a 2. § 44.
pont, a 19. § (1) bek. b) pont és a 112/A. § (1) bek.].
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Testület
feladatkörében és eljárásában:
a) az Európai Parlament és a Tanács
2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok
alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (1)
bekezdés és (6) bekezdés e) pont [a 41. § (3) bek. és a 136/A. §];
b) a Bizottság 2007/76/EK határozata
(2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős
nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti
és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról
[a 41. § (4) bek.].
Melléklet az 1996. évi I. törvényhez
A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával
az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szövegű esküt teszi:
„Én .................. esküszöm, hogy az
Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a
törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság
érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni.”
