Társaság a Közszolgálati Rádióért

 

Cs. Kádár Péter: A Magyar Rádió nevét szádra ne vedd!

 

gyorselemzés a Magyar Rádió honlapjának nyitóoldaláról

 

 

Megint kitett magáért a Magyar Rádió honlapjának szerkesztősége és honlap-programozó csapata. Kéthónapnyi munkával létrehozta ugyanis az ún. nyitóoldalt.

 

Kezdő honlapkészítőknek szóló tanfolyamokon már az első órán okítják, hogy a nyitóoldalnak nem elsősorban a céginformációkat, hanem a legizgalmasabb híreket kell tartalmaznia.

 

Ám tekintsünk el ettől (is), és nézzük, mit is akar tudtunkra adni fehér alapon nagyon világosszürke betűkkel a nyitóoldal - www.radio.hu - és annak néhány aloldala.

 

Felül parányítva ott a három logó. Aki sokat internetezik, tudja, hogy egy-egy ilyenre bökve jutunk el a Kossuth, a Petőfi és a Bartók oldalakra. Aki nem tudja, az vagy rájön, vagy nincs szerencséje.

 

Középen egy megtévesztő ablak látható, Kereső néven. A megtévesztés abban nyilvánul meg, hogy normális esetben a kereső az egész honlapon keres. Ez a kereső csak a nyitólapon, illetve annak aloldalain keres, a Kossuth, Petőfi, Bartók oldalakon és azok aloldalain nem. Tehát ha pl. beírjuk, hogy "Tőkés László" - így idézőjelek közé -, egyetlen találatot sem kapunk. Pedig a Kossuth aloldalain kb. 20-szor is szerepel az erdélyi politikus. Például ebben a hírben: "Noha az Európai Néppárt szóvivője korábban közölte, hogy pártjának nem áll módjában az európai parlamenti választásokon független képviselőket támogatni, most maga a Néppárt elnöke, Wilfried Martens erősítette meg, hogy kiállnak a függetlenként induló Tőkés László mellett."

 

Még furcsább, hogy a Kossuth saját keresője sem találja ezt a nevet, csak akkor - és ez bizony szabálytalan -, ha idézőjelek nélkül írjuk be. (Az idézőjeles beírás ui. kizárja, hogy az összes Tőkést és az összes Lászlót keresse a kereső; az idézőjel arra jó, hogy kizárólag Tőkés Lászlót keresse.) A Nyitóoldal egyébként idézőjelek nélkül sem találja Tőkés Lászlót, ami újabb bizonyítéka, hogy a kereső csak adott tartományokban, a saját oldalain keres.

 

Ennek a nagyon súlyos szakmai hibának az lehet az oka, hogy az egyes honlaprészek - Nyitóoldal, Kossuth oldal, Petőfi oldal, Bartók oldal - külön-külön adatbázist használnak, és ezek az adatbázisok nincsenek kapcsolatban egymással. Ez egyszersmind azt is bizonyítja, hogy programozói koncepció nélkül, kutyafuttában készült a honlap.

 

Hangsúlyozzuk: nincs előírás arra vonatkozóan, hogy kötelező-e a kereső. De ha van kereső egy honlapon, akkor annak az egész honlapon működnie kell. Ezért a hibáért a jobb webmesteri tanfolyamok vizsgáján azonnal buktatnak.

 

De lépjünk tovább! Az első érdemi rovat a Rólunk feliratú.

 

Ennek első alpontja az MR céginfo, jogszabályok nevet viseli. Ha e menüpont részletezését is szemügyre vesszük, akkor pdf dokumentumokat kellene találnunk. Egyedül a Tulajdonos: Magyar Rádió Közalapítvány alpont nem pdf dokumentum, hanem egy link, amely a közalapítvány honlapjára vezet. A többi dokumentum valóban pdf formátumú, ami újabb gondokkal jár:

 

- A pdf dokumentum megnyitása külön programot - Acrobat Readert vagy Foxit Readert - igényel. Közülük az elterjedtebb Acrobat Reader indítása akár percekig is eltarthat.

 

 - A pdf dokumentum csak külön, ráadásul fizetős szerkesztő programmal szerkeszthető, tehát ha valaki idézni akarna e dokumentumokból, akkor az idézendő szöveget újból be kellene gépelnie.

 

- A menüpontban található pdf dokumentumokban letiltották a "dokumentum mentése" és a "dokumentum nyomtatása" funkciókat - illetve, csak a fájlmenüből menthetők, a megfelelő ikonra kattintva nem. Mivel nagyon hosszú dokumentumokról van szó, ezért különösen a nyomtatás letiltása indokolatlan, hacsak nem az a célja a Magyar Rádió vezetőinek, hogy e szövegeket ne olvassa el senki.

 

Azt hihetnénk, hogy a dokumentumok között megtaláljuk végre Such György elnöki pályázatát - de ismét csak egy részét merte föltetetni a Rádió elnöke. Ez a rész viszont a mi honlapunkon is elolvasható, sőt ki is nyomtatható és el is menthető - csakúgy, mint a médiatörvény és a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat. A Magyar Rádió honlapján szereplő többi jogszabály - a digitális átállásról szóló törvény, a sajtótörvény és a reklámtörvény - némi keresgéléssel másutt is megtalálható, és onnan ki is nyomtatható. (Vagy mivel épp az előbbi mondatban linkeltük be őket, immár mi honlapunk segítségével is). A Magyar Rádió Részvénytársaság alapító okiratának egy korábban hatályos változata található a honlapon, október 10-én, ugyanis az érvényes változat nincs meg a Magyar Rádiónak.

 

Hiányzik viszont a Rólunk rovatból egy nagyon fontos rész, amely korábban rajta volt a honlapon. A 2003. évi XXIV. törvény, közismert nevén az Üvegzseb törvény ui. kötelezővé teszi bizonyos adatok nyilvánosságra hozatalát. A közzétételi kötelezettség az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozik. A közzététel adattartalma az alábbi:

 

- a szerződés megnevezése

- a szerződés tárgya

- a szerződést kötő felek neve

- a szerződés értéke

- a határozott időre kötött szerződés időtartama

- a fenti adatok változásai

 

                  A szerződés létrejöttét követő 60 napon belül kell közzétenni az adatokat.

 

Az olvasóra bízzuk annak mérlegelését, hogy törvényt sért-e a Magyar Rádió?

 

A Rólunk rovat következő menüpontja a vezetőket mutatja be, sokkal nagyobb terjedelemben, mint a Történet menüpont a Magyar Rádió előző 82 esztendejét: A 12 mondatból összesen 8 (nyolc) rosszul megfogalmazott, egy-két helyesírási hibával dúsított mondat szól a Magyar Rádióról. Négy viszont a Magyar Televízióról; lehet, hogy az MTV fizetett érte?

 

Az Archívumra kattintva még reménykedünk, hogy a nemzetközi elismeréseket szerzett Kincsestár honlapbirodalom tárul majd elénk, de csak egy "költséghatékony" reklámot olvashatunk arról, hogy miből is maradunk ki. Ugyanez a helyzet a Rádiómúzeum esetében is: se kép, se hang.

 

De azért ne intézzük el ezt ennyivel, ugyanis sokkal többről van szó.

 

Arról, hogy a "leginkább ütőképes csapat" vezetőinek joguk van-e közpénzen elzárni a nyilvánosság elől azokat a közszolgálati tartalmakat, amelyek a Magyar Rádió honlapján korábban évekig hozzáférhetők voltak? A már említett Kincsestárat, aztán a Fülemilét, a Digitális archívumot vagy pl. a Világvevő című (megszüntetett) műsor honlapját?

 

Mint azt az Artisjus internetes szakértőjétől megtudtuk, a szerzői jog nem zárja ki ezt a lehetőséget; minden korábbi tartalmat eltávolíthatnak anélkül, hogy erről a szerzőket értesítenék. (Lásd még: senki munkáját nem kell megköszönni.) Mondhatnánk, hogy e vezetőknek joguk van úgy tenni, mintha képesek lennének az időszámítást az ő uralkodásuktól kezdeni - egy leheletnyi gondolattársítással azonban azonnal utalunk arra, hogy a jelenlegi, általánosan érvényes naptárat nem Jézus Krisztus vezette be.

 

Ha azonban a Magyar Rádió nemcsak elzárta, hanem meg is semmisítette ezen alkotásokat, akkor egy perben megítélheti a bíróság a kártérítést. Ha e tartalmak még fellelhetők, és a Magyar Rádió belátható időn belül nem kívánja a nyilvánosságot biztosítani, akkor azokat át kell adnia a szerző(k)nek, akik e műveket lényegében szabadon felhasználhatják. Ugyancsak jogszerűen nyújtható be kártérítési igény akkor, ha a Magyar Rádió oly mértékű arculati változtatást hajt vége egyes honlap-részeken, amelyek a szerzők becsületét, jó hírét sértik. Márpedig valószínűleg nem illeszthető be az új arculatba az egykori Kincsestár, és bizonyosan ellenáll az új arculatnak a legendás Fülemile, amelyik éppen újszerű megoldásai miatt részesült számos elismerésben. A jogon túlmenően azonban a Magyar Rádió vezetőinek erkölcsi és társadalmi kötelessége is ezen tartalmak nyilvánosságának biztosítása. 

 

A frekvenciák, műszaki adatok menüpont szintén hiányos: se vételkörzet-térképeket, se adóteljesítményeket nem tartalmaz.

 

A Rólunk rovatban van még néhány cím és telefonszám, és nincs szó az éveken keresztül milliós bevételt hozó oktatásról vagy a korábban oly sikeres gyerekprogramokról...

 

A Médiaajánlat rovat azonban érdekes: a hirdetési tarifák találhatók benne, áttekinthető, táblázatos formában. S láss csodát: noha e fájl pdf formátumú, mégis elmenthető és akár ki is nyomtatható.

 

A Tartalomszolgáltatás menüpontban rövid ismertetőket olvashatunk a Magyar Rádió programjairól, továbbá RTV részletes fedőnév címen a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió műsorainak előzetesét - pontosabban: "utózatosát" láthatjuk: e sorokat 2007. október 10-én írjuk, a honlap pedig az október 1-7. közötti műsorokat tartalmazza. A másik három program műsortervét az RTV Részletes nem közli,  viszont néhány tévé műsorát igen, ráadásul azokat október 8-tól 14-ig.

 

A Sajtószoba rovat legérdekesebb része az MR Arculat menüpont. Annyira érdekes, hogy szó szerint idézzük (Gondolkodtunk, hogy méltóbb helye lenne-e a Szkennerünkben?):

 

"A Magyar Rádió zrt. és adóinak elnevezése, logói, és a kapcsolódó reklámszlogenek (külön - külön és együttesen is, "Megjelölések") a Magyar Rádió zrt. kizárólagos tulajdonát képezik, illetve azok kizárólagos használója a Magyar Rádió zrt.
 

A Megjelölések bármilyen célra történő felhasználása az MR zrt. kifejezett írásbeli engedélye nélkül nem megengedett.
 

Az engedélyezett felhasználástól való eltérés, valamint a nem méret- és szín azonos felhasználás, a reklámszlogenek eltérő feltérő feltüntetése tilos.
 

A felhasználó a Megjelöléseket engedély hiányában, illetve az engedélyben foglaltaktól eltérően nem használhatja, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személynek semmilyen jogcímen át nem adhatja.
 

Az engedélyezett felhasználás esetén, a Megjelölések megjelenítését, vagy bármilyen nyilvánosságra hozatalát megelőzően, a felhasználó köteles bemutatni, az MR zrt. Kommunikációs Irodájának (telefon: 328 -7057, E-mail: gal.erika@radio.hu ), hogy a Megjelölést milyen formában, hol, hány példányban kívánja megjeleníteni, nyilvánosságra hozni.
 

A Megjelölések megjelenítésére, vagy bármilyen nyilvánosságra hozatalára, a Kommunikációs Iroda (24 órán belüli) írásos jóváhagyását követően kerülhet sor.
 

Az engedély nélküli, vagy a fenti szabályozástól eltérő, jogosulatlan felhasználásért a felhasználó teljes körű vagyoni és nem vagyoni kártérítési felelősségén túlmenően a hatályos jogszabályok szerint is felel.
 

A logók felhasználásával kapcsolatban kérjük, forduljon a Kommunikációs Irodához (pr@radio.hu)."
 

Már majdnem juj, de megijednénk, ha nem tudnánk, hogy ezek a fenyegetések - a most nem részletezendő helyesírási és nyelvhelyességi hibákon túl is -  több sebből véreznek, illetve valótlan állításokat tartalmaznak:

 

- Társaságunk első tanulmányában már ecseteltük, hogy ahány ún. megjelenés, annyiféle színvilág. A "Megjelölések" színkoordinátáit a Magyar Rádió többszöri kérésünk ellenére sem volt hajlandó megadni.
 

- A vonatkozó jogszabályok szerint a Magyar Rádió is köteles tűrni, ha a "Megjelölések"-et a Magyar Rádióra történő hivatkozásra, illetve a Megjelölések" kritikai elemzésére kívánja valaki használni. Adott esetben e kritika olyan elemet is tartalmazhat, amely megváltoztatja a "Megjelölések" valamilyen paraméterét.
 

- Hogyan lehet szólni a Magyar Rádióról, ha annak elnevezését kifejezett írásbeli engedély nélkül nem használhatja senki? Hogyan lehet levelet írni a Magyar Rádiónak, ha a boríték vagy az elektronikus küldemény címzésekor külön - 24 órával korábban - elektronikus küldeményben vagy levélben megkért engedély nélkül nem használható a Magyar Rádió megjelölés? Hogyan lehet megírni a kifejezett írásbeli  engedélyt kérő elektronikus küldeményt vagy levelet a Magyar Rádiónak, ha kifejezett írásbeli engedély nélkül a Magyar Rádió megjelölés nem használható? 
 

- Nem értjük, mit jelent a következő szövegrész: "a reklámszlogenek eltérő feltérő feltüntetése".

 

A honlap - önmagához képest - kiemelkedően jól sikerült része a zenei együttesekről szól, bár itt is hiányoznak a fényképek. (Bezzeg a Rádió vezetőiről van kép...)

 

Az Értékesítés rovat Műsorkijátszás menüpontjának megrendelő lapja pedig nemcsak pdf-ben, hanem a sokkal könnyebben kezelhető, közismert Microsoft Office word doc formátumban is letölthető. De azért itt is van egy különlegesség: ha a wordben megnyitott  megrendelő lap adatlapját elemezzük, akkor kiderül, hogy ezt a dokumentumot - kb. egy évtizeddel ezelőtt - még Hábetler Helga, az akkori pr-főnök készítette. Amúgy pedig az adatlap is hibás, mert cégnévként nem a Magyar Rádiót, hanem annak a számítógépnek a nevét tünteti föl, amelyiken a honlapot nézzük.

 

Végezetül egy olyan hibasorozatra hívjuk föl a figyelmet, amelyet a felhasználó nem vesz észre, csupán a honlap programozóinak fölösleges hivalkodását bizonyítja. Ehhez meg kell nézni a honlap ún. forráskódját. (Ez nagyon egyszerű: jobb gombbal a honlapra kell kattintani, és ki kell választani az "oldal forrása" menüpontot.) A forráskód programozói szinten mutatja a honlap minden egyes sorát. A Magyar Rádió nyitóoldalának forráskódja azzal kezdődik, hogy a honlap készítői a w3c-re hivatkoznak:

 

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?><!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd"> <html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">

 

A w3c az USA-ban megalapított, nemzetközivé vált konzorcium, amely ajánlásokat fogad el abból a célból, hogy a honlapok minden, a w3c ajánlásait betartó böngészőben a honlap alkotóinak szándéka szerint jelenjenek meg. Tehát a w3c ajánlások egyrészt azt mondják meg, hogy a böngészőknek (Explorer, Firefox, Opera, stb.) mit kell tudniuk, másrészt azt, hogy a honlapok készítői milyen kódokat és hogyan használhatnak. Nem könnyű a w3c ajánlásait teljesíteni, a www.takrad.hu sem teljesíti. A közpénzekből gazdálkodó, mértékadó "legnagyobb hazai tartalomipari vállalkozástól" - hogy Such György hírhedt fordulatát idézzük ismét - természetesen elvárható lenne, hogy a honlapja megfeleljen a w3c ajánlásainak.  Az is elvárható a webmesterek illemkódexe szerint, hogy ha valaki hivatkozik a w3c-re, akkor a w3c ingyenes, ún. validator (programozói "helyesírás-ellenőrző") oldalán lefuttat egy ellenőrzést, s ennek alapján kijavítja a hibákat - ha tudja. Ha nem tudja, akkor meg leveszi a honlapjáról a w3c-re történő hivatkozást. A w3c validator egyébként listázza, hogy melyik programsorban mi a hiba.

 

Mi ellenőriztük a Magyar Rádió honlapjának nyitóoldalát: a 14 másodpercig tartó futtatás után a w3c validator 37 hibát jelzett.

 

 

Ám aki nem akar túlzottan elmélyedni a szakmai részletekben, az is megállapíthatja, hogy a Magyar Rádió honlapjának nyitóoldala az aloldalaival együtt rosszul kezelhető, tartalomszegény, és... igen, ismét kimondjuk: fantáziátlan és ronda.


 

Nem éltünk hiába...

 

1. Október 12-én már menthetők és ki is nyomtathatók a megfelelő ikonokra kattintva a pdf formátumú dokumentumok.

2. Ugyancsak október 12-én fölkerült a Magyar Rádió Részvénytársaság alapító okiratának érvényes változata, miután azt Kovács Anna, az Magyar Rádió Közalapítvány munkatársa átküldte a Magyar Rádiónak doc formátumban. (Az információ Kovács Annától származik.) Egyszer tán még azt is megérjük, hogy ezen dokumentumok belseje is idézhető is lesz, külön fizetős szerkesztő program nélkül - pl. egyből a doc-ot teszik föl.

3. Szintén október 12-én már az aktuális hét műsorait tartalmazza az RTV Részletes aloldal.

 

 

Társaság a Közszolgálati Rádióért